Az észak-atlanti szövetség országainak képviselői rendkívüli tanácskozást tartanak szerda délelőtt a lengyelországi rakétaincidens miatt.
Diplomáciai források szerint az ülésen Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára fog elnökölni, aki ezt követően sajtótájékoztatót tart Brüsszelben.
Lengyelország területén, az ukrán határhoz közel kedd este orosz gyártmányú rakéta csapódott be két ember halálát okozva.
A NATO-tagországok azonnal támogatásukról biztosították Varsót, amit Paweł Jabłoński lengyel külügyminiszter-helyettes üdvözölt.
„Szövetségeseink reakciója, egyértelmű támogatásuk és kiállásuk mutatja, hogy sokkal nagyobb biztonságban van az ország, mintha nem lennénk tagja a NATO-nak” – mondta az RMF FM rádióadónak adott interjúban.
„Ukrajnával szomszédos országként különböző típusú incidenseknek vagyunk kitéve, így baleseteknek is” – tette hozzá.
Az ülést követő sajtótájékoztatón a NATO főtitkára kijelentette, hogy valószínűleg nem orosz támadás történt, hanem eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be Lengyelországban.
„Folyamatban van az incidens kivizsgálása, és meg kell várnunk ennek az eredményét. De nincsenek arra utaló jelek, hogy szándékos támadás történt volna” – szögezte le.
Mint közölte, a NATO nem észlelte jelét annak, hogy Oroszország katonai akciót készítene elő valamely tagállam ellen, az incidensre azonban kizárólag azért kerülhetett sor, mert a moszkvai vezetés Ukrajna megtámadása mellett döntött.
„Ez nem Ukrajna hibája, a végső felelősség Oroszországot terheli” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Nem egyértelmű, hogy ki lőtte ki a Lengyelországban becsapódó rakétát
Oroszország tagadta, hogy köze lenne a rakétatalálathoz. Több ország a történtek alapos és mielőbbi kivizsgálására szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök közölte: vannak arra utaló jelek, hogy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be Lengyelországban.
Your browser doesn’t support HTML5
Az ukrán tüzérek náluk is idősebb fegyverekkel harcolnak
A rakéta az orosz hadsereg legújabb támadáshullámának idején csapódott be, aminek során Ukrajna-szerte városokat és energetikai létesítményeket vettek célba. A lengyel határtól nyolcvan kilométerre lévő Lviv városát is több találat érte, valamint a Barátság kőolajvezeték is leállt, amelyen keresztül a Mol vásárolhat jelenleg kiugróan olcsó orosz olajat.
Lengyelország kezdeményezte a NATO-alapszerződés 4. cikke szerinti eljárást, amelynek értelmében ha valamely tagállam veszélyben érzi területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát, akkor konzultációt kezdeményezhet a szövetségesekkel.
Eközben európai uniós szinten is egyeztetések folynak. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállami külügyminiszterek tanácsa nevében teljes körű támogatásáról biztosította az ügyben Varsót.