Rendőrségi razzia a Tienanmen téri események hongkongi múzeumában

Számos kiállítási tárgyat elszállítottak a hatóságok a hongkongi Június 4. Múzeumból 2021. szeptember 9-én

A kínai rendőrség az 1989-es Tienanmen téri események hongkongi múzeumában razziázott, miután őrizetbe vették a már korábban bezáratott intézményt működtető csoport négy tagját.

A Hongkongi Szövetség alelnöke, az ismert ügyvédnek számító Csau Hang-tung ellen felforgatás vádjával indítottak eljárást. A másik három személyt azért állították elő, mert a szervezet nem vette figyelembe a megszabott határidőt, hogy a sokak által élesen bírált nemzetbiztonsági törvénynek megfelelően teljes körű tájékoztatást nyújtson a tevékenységéről.

Helyszíni tudósítások szerint a hatóságok dokumentumokat és kiállítási tárgyakat szállítottak el csütörtökön a Június 4. Múzeumból, például a logóját, illetve számos fényképet a korábban évente megrendezett hongkongi megemlékezésekről, és az 1989-es demokráciapárti diáktüntetések jelképeként ismertté vált, Demokrácia Istennője nevű szobor papírból készített mását.

Az évfordulós virrasztásokat eddig rendező szövetség az utóbbi évben került igazán a hatóságok célkeresztjébe, miután Peking életbe léptette az új nemzetbiztonsági törvényt, sokak szerint a demonstrációk ellehetetlenítése érdekében.

Ehhez kapcsolódóan: Hét év börtönt kaphat a hongkongi popsztár, rosszul buzdított szavazásra

A rendőrség augusztusban utasította a csoportot a pénzügyi és működési információkat, valamint az egykori és jelenlegi tagok személyes adatait és levelezéseit tartalmazó dokumentumok átadására, és azzal vádolta meg őket, hogy „külföldi ügynökként” fejtik ki a tevékenységüket.

A szervezet, amelynek számos tagja már börtönben van, erre nem volt hajlandó, mondván, a kérelem törvénytelen és önkényes.

A Tienanmen téri mészárlás
A kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a pekingi Tienanmen tér kiürítésének, amelyet áprilisban a demokratikus változásokat követelő tüntetők foglaltak el. Eleinte a rendőrség gumibottal, vágóhídon használt kábítópisztollyal, majd könnygázzal oszlatta a tömeget. Amikor ez nem járt eredménnyel, a katonák a tömegbe lőttek. A halálos áldozatok száma máig ismeretlen, a becslések néhány száz és háromezer közé teszik, de a pekingi brit nagykövet akkori titkos távirata szerint a vérengzésnek tízezer halottja is lehetett.


Ugyancsak csütörtökön bűnösnek vallotta magát tizenkét demokráciapárti aktivista, köztük Albert Ho, a szövetség egy másik, már szabadságvesztését töltő alelnöke, amiért engedély nélkül gyülekeztek a Tienanmen téri vérengzés tavalyi évfordulóján. Ez volt az első alkalom 1990 óta, hogy a megemlékezést betiltották Hongkongban.

Ho a bíróság előtt tagadta, hogy ő és munkatársai külföldi ügynökök lennének, és hangsúlyozta, hogy a szövetséget helyi demokráciapárti csoportok alapították a pekingi tiltakozók támogatására.

„Lelkiismeretünk és erkölcsi kötelességtudatunk vezérelt, hogy mindent megtegyünk a június 4-i megemlékezés hagyományának fenntartása érdekében” – mondta.

Ehhez kapcsolódóan: Betiltják a túl nőiesnek tartott férfiakat a kínai médiában

Tilos a megemlékezés

Hongkongban minden évben több ezren vettek részt a megemlékezéseken, de a rendőrség immár második éve nem engedélyezi ezeket a koronavírus-járványhelyzetre hivatkozva. Megfigyelők szerint azonban ez csak kifogás, a fő cél a maradék demokráciapárti hangok elnémítása, Kína ugyanis rohamléptekkel formálja át Hongkongot a saját képére.

Egy másik aktivista, a volt törvényhozó Jang Szum leszögezte, hogy bármi is történjék, folytatni fogják a küzdelmet a demokráciáért.

„A június 4-i gyertyafényes virrasztást akár örökre betilthatják, a szabadság rügyei a vihar ellenére is virágba fognak borulni. A hongkongi nép továbbra is harcolni fog a demokráciáért és a szabadságért” – fogalmazott.

Hongkong százötven éven keresztül brit gyarmat volt, 1997-ben került vissza Kínához, amely ígéretet tett rá, hogy a terület az „egy ország, két rendszer” elvén ötven éven át megtarthatja jelentős önállóságát, saját jogrendszerét. Peking azonban az utóbbi években jelentősen erodálta a város autonómiáját, csorbította a szabadságjogokat, különösen a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetések óta.

Ehhez kapcsolódóan: Maradnak a kínai vezetést zavaró ferencvárosi utcanevek
Készült az AFP tudósításának felhasználásával.