Az afganisztáni tálib vezetés drasztikusan csökkentette a női közalkalmazottak, köztük az orvosok, a nővérek és a pedagógusok fizetését, amit a nemzetközi jogvédő szervezetek egyöntetűen elítéltek.
Sugufta havonta mintegy háromszáz dollárt keresett általános iskolai tanárként az előző, nyugati támogatású kormány alatt. A radikális iszlamisták 2021-es hatalomátvételét követően azonban ez a felére esett, ahogy a többi női állami alkalmazott esetében is.
Ennek ellenére Sugufta örül, hogy egyáltalán dolgozhat, különös tekintettel a dél-ázsiai országban előállt súlyos gazdasági válságra.
A keményvonalas tálib rezsim női közalkalmazottak ezreit tiltotta el attól, hogy visszatérjenek a korábbi állásukba. Csak azokat nem rúgták ki, akiknek a munkáját az iszlám jog (saría) szigorú értelmezése alapján nem végezhetik férfiak, ilyenek például a nőkkel foglalkozó orvosok, ápolók és tanárok.
A kormányzat egy előző heti rendelettel azonban egységesen hetven dollár körüli összegben határozta meg a női közalkalmazottak fizetését, függetlenül a képzettségüktől és a munkakörüktől.
Sokak számára ez akár 75 százalékos csökkenés is lehet, miközben Afganisztán növekvő szegénységgel, illetve tömeges munkanélküliséggel néz szembe.
„Lehetetlen megélni ebből a jövedelemből. Az anyagi problémáink az égbe szöktek” – húzta alá Sugufta anyja.
Az intézkedést a helyi és a nemzetközi jogvédők elítélték, szerintük ez is jól példázza a tálibok nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetését.
A női közalkalmazottak – akik közül sokan az egyedüli kenyérkeresők a családjukban – rámutattak, hogy így igen nehéz lesz ellátni a gyermekeiket.
A rendeletet ráadásul június 17-én, a muszlim áldozati ünnepen (íd al-adhá) jelentették be.
„A tálibok nem hallgatták meg a kéréseinket, hogy ebben a hónapban teljes bért kapjunk” – mondta a nyugati Herátban élő Muzsda, arra is kitérve, hogy nem tudja, hogyan fog lakbért fizetni, miből fogja etetni az anyagilag tőle függő családtagjait.
Afganisztán jelenleg napjaink legsúlyosabb humanitárius válságát éli át, az ENSZ szerint emberek milliói vannak az éhezés szélén.
Nazifa Haqpal afgán kutató leszögezte, hogy a női közalkalmazottak bérének lefelezése „rendszerszintű diszkrimináció. (…) A kormányzati intézményekben és fontos területeken, például az egészségügyben dolgozó nők kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik” – mondta az Egyesült Királyságban élő szakértő.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kiemelte, hogy „a diszkriminatív és mélyen önkényes döntés tovább súlyosbítja az emberi jogok erózióját Afganisztánban”, és felszólította a tálibokat a nőket és lányokat hátrányosan megkülönböztető minden törvény visszavonására.
A szélsőséges iszlamisták a csaknem három éve tartó uralmuk alatt szigorú korlátozásokat vezettek be, az élet minden egyes területén visszavágták a nők jogait, így a legtöbben nem utazhatnak szabadon, nem dolgozhatnak, nem tanulhatnak, nem is beszélve az öltözködési előírásokról.
Szadzsi Behgam afgán nőjogi aktivista figyelmeztetett, hogy a rendelettel ellehetetlenítik a nők, például az özvegyek által vezetett háztartásokat.
„Hova kellene menniük ezeknek a nőknek? Egyszerűen meg kellene ölniük magukat?” – tette fel a kérdést.