Nem adja fel Orbán Viktor a reptér megszerzését, új ajánlatot tettek

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2015. december 7-én.

Rákapcsolt a kormány a budapesti reptér megszerzésére, az elutasított nyári ajánlat után újat tettek. Részben a lokális monopólium átvételéhez kellhet a rengeteg deviza, amit nemrég kölcsönkért a magyar állam.

Felpörgetné az állam a reptér felvásárlását, a júliusi, elutasított ajánlatuk után most újat tettek, írja a Bloomberg és a Financial Times is. Híreik szerint ez az ajánlat még mindig a piaci ár alatti, de ezt már lehet, hogy megfontolják a tulajdonosok.

A kormány annak ellenére szeretné minél hamarabb átvenni a repteret, hogy a tulajdonosok májusban közleményben jelezték, hogy elkötelezettek a reptér hosszú távú megtartása mellett. Majd a júniusi nyilatkozatukban annyival óvatosabban fogalmaztak, hogy remélik, hogy maradhatnak.

A Bloomberg szerint idén az EU-nak is jelezte a legnagyobb tulajdonos, hogy a magyar kormány bosszújától tartanak, miután múlt évben, a válság közepén is visszautasították Orbánék felvásárlási szándékait. Válaszul a kormány megvétózta, hogy a tulajok hozzáférjenek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) járvány miatti kedvezményes hiteléhez.

A reptér jelenlegi tulajdonosai
A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 55 százalékos, többségi tulajdonosa a német AviAlliance légiközlekedési befektetőcég. Ennek végső tulajdonosa az egyik legnagyobb kanadai nyugdíjalap, ami többek közt a kanadai katonák, rendőrök, közszolgák nyugdíjmegtakarításait kezeli. A GIC nevű szingapúri magán tőkealap is tulajdonos 23 százalékkal. A hasonló kanadai Caisse de dépôt et placement du Québec (CDPQ) tőkealap is birtokol 21 százalékot.


A jelenlegi, a repterek számára különösen válságos időszakban nehezebb beárazni az ilyen infrastruktúrát. De azt is lehet tudni, hogy igen jelentős bővülés előtt áll a régiós légiközlekedési piac. Martin Fossati iparági tanácsadó 4-5,5 milliárd euróra (1400-2000 milliárd forintra) becsülte jelenleg a Liszt Ferenc repülőtér piaci értékét.

A Financial Timesnak egy, a kormányzati szándékokat ismerő forrás arról is nyilatkozott, hogy a közelmúltbeli nagy, állami eladósodás devizában részben a reptér felvásárlásának érdekében is történhetett. Szeptember közepén ugyanis rövid idő alatt rekordmennyiségű devizahitelt vett fel a magyar állam.

Ehhez kapcsolódóan: Ha nem jön az EU-s pénz, akkor inkább az adósságot választja a kormány

Orbánék nem egyedül államosítanák a repteret, bár a tárgyalásokat a hírek szerint az ITM vezeti. Az eddigi információk alapján egyrészt a Mol segítene be az üzletbe. Másrészt Jellinek Dániel ingatlanbefektető, aki az elmúlt években szoros kapcsolatokat épített ki az állammal és Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.

Bizonyos vonásaiban hasonló eljárás zajlik egy másik iparágban is: az állam hulladékszállítást egészében államosítaná, aztán visszaadná egy szerencsés magáncégnek egy koncesszión keresztül. Itt szintén a Mol lehet az állami elgondolások nyertese, a cég ezt nem is cáfolta. Erről alább olvashat bővebben.

Ehhez kapcsolódóan: A Mol nem cáfolta, hogy átvenné a teljes magyar hulladékgazdálkodást