A hárommilliárd eurós tavalyi ajánlatnak már másfélszeresét, 4,44 milliárd eurót kínál a kormány a budapesti reptér államosításáért. Ez nagyjából 1600 milliárd forint; körülbelül ennyit kap az egész ország egy év alatt az EU-tól.
Múlt héten titkos kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta a KESMA-hoz tartozó Világgazdaság, hogy négymilliárd helyett már 4,44 milliárd eurónál (nagyjából 1600 milliárd forintnál) jár a kormány ajánlata a budapesti nemzetközi repülőtérért.
Ezt az árat most megerősítette a 24.hu. Tavaly is megpróbálta megvenni a kormány a repteret, akkor még csak hárommilliárd euró körüli árról volt szó.
A reptér tulajdonjogának 75 százaléka mínusz egy szavazatnyi részét 2005-ben privatizálta az akkor még szocialista kormány. Ez olyan ritka privatizációs lépés volt, amely meglepően jól sikerült: 464,5 milliárdos bevételt hozott az államnak. A részvényekért 1,47 milliárd eurót, akkori árfolyamon 389,5 milliárd forintot fizettek.
Ezáltal a privatizáció a világ egyik legdrágább reptérvásárlása lett, a vevők az EBITDA (adózás, értékcsökkenési leírás és kamatfizetés előtti eredmény) 29-szereséért vették meg a Budapest Airportot, miközben máshol jellemzően az EBITDA 13-16-szorosáért vásároltak fel reptereket.
Ehhez kapcsolódóan: Nem adja fel Orbán Viktor a reptér megszerzését, új ajánlatot tettekEmellett 25 százalék plusz egy szavazatnyi állami részesedés is megmaradt, amivel az állam rálátott a cég működésére, és egy esetleges visszavásárlásra is jó alapot kínált volna.
A reptér nem is termelte ki a magas vételárat, ráadásul 2011-re, a válság évei után alig a felét érte már csak a cég, durván 250 milliárdot. A privatizációs szerződésbe viszont betettek egy olyan kitételt, hogy ha az állam el akarná adni a cég negyedét is, a vevőnek ezt nagyjából 2011 közepéig garantált áron át is kell vennie.
2011-ben a Fidesz-kormány pénzszűkében volt, ezért még abban az évben gyorsan eladták a cég állami kézben lévő stratégiai részesedését. A reptér 25 százaléka plusz egy szavazatért Orbán Viktorék akkor 36,6 milliárdot kaptak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint. Ez nagyjából 150 milliárd forintos teljes cégértéket feltételezett volna.
Ha az iparági ökölszabálynak számító cégértéket, az EBITDA 15-szörösét vesszük felső határnak, 1100 milliárd forintos cégérték jön ki a cég utolsó járvány előtti évének 74,4 milliárd forintos EBITDA-ja alapján.
A kormány még mindig nem indokolta meg, miért szeretné a járvány előtti években folyamatosan tíz százalék körül bővülő forgalmú lokális monopóliumot a saját irányítása alá venni. Eddig elhangzott egyetlen általános érvük az volt, hogy több fejlesztést szeretnének, miközben a jelenlegi tulajdonosok az elmúlt két évben nagyjából 61 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottak meg. Többek közt új utasmóló és csomagválogató rendszer épült, és hetven százalékkal növelték a mosdók számát.