Ez már az új világ: kormánypárti képviselők ültek egy asztalhoz ellenzékiekkel, hogy közönség előtt vitatkozzanak. A gazdaság helyzete volt a téma, de elhangoztak ígéretek a Tisza képviselőjétől, aki arra számít: hamarosan a kormány megkerülésével akár közvetlenül is jöhetnek EU-s pénzek. Mellár Tamás szerint a NER-es nagyvállalkozók átállása hozhatja el a kormányváltást, de a legváratlanabb kijelentést a KDNP-s Hargitai János tette: szerinte Trump maga nem a normalitás, de ő hozhatja el.
A gazdaság helyzetéről rendezett beszélgetést a Republikon Intézet kedden. Az esemény érdekességét az adta, hogy hosszú évek óta talán először ment el ilyen vitára kormánypárti képviselő, mindjárt kettő is. Sőt a résztvevők között ott volt – egyetlen nőként – a Tisza Párt egyik EP-képviselője is.
Egy asztalhoz ült tehát Kollár Kinga, a Tisza európai parlamenti képviselője mellett több országgyűlési képviselő: Bánki Erik (Fidesz), Hargitai János (KDNP), Bedő Dávid (Momentum), Z. Kárpáti Dániel (Jobbik), Vajda Zoltán (MSZP), valamint Csárdi Antal (független, ex-LMP). A nyolc résztvevő kicsit sok volt ahhoz, hogy érdemi vita alakuljon ki, de a beszélgetés nagy része valóban szakmai keretek között maradt, és nem volt tanulságok nélküli.
Bedő Dávid (Momentum), Z. Kárpáti Dániel (Jobbik), Mellár Tamás (Párbeszéd), Vajda Zoltán (MSZP), Bánki Erik (Fidesz), Hargitai János (KDNP), Kollár Kinga (Tisza) és Csárdi Antal (független, ex-LMP)
Ez a nyilvános vita lehet az első jele annak a stratégiaváltásnak, amelyre a Magyar Péter vezette Tisza Párt megjelenése és növekvő népszerűsége kényszeríti a Fideszt. A Szabad Európa értesülése szerint Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején beszélt először a fideszes holdudvarnak Kötcsén, zárt ajtók mögött arról, hogy a Tisza Párt erős felhatalmazást kapott a választóktól az európai parlamenti választáson, a támogatás tartós maradhat, és ez átalakítja a teljes magyar „belpolitikai csatateret”. Azt mondta, hogy már nem elég „a régi ellenzékre” mutogatni, a Fidesznek szakpolitikai vitákat kell nyernie, ha sikeresen akar szerepelni a 2026-os választásokon. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Kis politikai adok-kapok
Meglepő módon a fideszes Bánki Erik volt az, aki szóba hozta, hogy hiányolja az érdemi vitákat a parlamentből, ahol szerinte ma csak politikai viták vannak, amelyeknek az a céljuk, hogy a felek „megpróbálják egymást leradírozni”. Erre persze reagáltak az ellenzéki politikusok. Z. Kárpáti Dániel szerint szürreális, hogy ezt Bánki felhozta, mert az elmúlt tíz évben épp a Fidesz miatt nem voltak szakmai viták az ellenzék és a kormánypártok képviselői között. Vajda Zoltán azt mondta, hogy az sem segíti a szakmai vitákat, hogy rendszeresen éjszaka nyújt be a Fidesz fontos törvénymódosításokat, amelyekre így nem is lehet érdemben reagálni. Kollár Kinga kifejezetten a Tisza Párt sikerének tudta be, hogy leültek vitatkozni a kormánypártiak.
A másik, kicsit személyeskedésbe hajló pont az volt, amikor Bánki azt mondta, hogy „kezdi idegesíteni”, hogy Bedő rendre az állampárt kifejezést használja a Fideszre, amikor az ő (mármint Bánki) családját német származása miatt kitelepítették. Bánki szerint ma Magyarországon demokrácia van, ahol szabad és tiszta választásokon az emberek döntik el, hogy továbbra is hatalmon marad-e a Fidesz. Bedő kitartott az állampárt kifejezés mellett, mondván, az egyszerűen annyit jelent, hogy az uralkodó „párt és az állam olyan szinten egybe van fonódva, hogy nem lehet különbséget tenni”. Szerinte ma Magyarországon ez a helyzet, mert a korábban független intézmények élén a Fideszhez hű kinevezettek ülnek, a kormány teljesen kiiktatta a fékek és ellensúlyok rendszerét, és kampány idején állami pénzből kampányolnak a Fidesz mellett. A Momentum képviselője azt is megjegyezte, hogy részben épp emiatt nem egyenlők a választások, most is politikai alapon írják át a választási szabályokat – amit az is bizonyít szerinte, hogy a választási törvényre tett szakmai alapú változtatási javaslatokat a Fidesz lesöpörte az asztalról.
Gazdasági helyzetértékelés
Az viszont már egyáltalán nem volt meglepő, hogy az ellenzéki képviselők meglehetősen borúsan látják a magyar gazdaság jelenét és kilátásait. Csárdi Antal szerint a kormány a rövid távú haszonszerzés érdekében elhanyagolta a hosszú távú növekedést biztosító területeket – mint az oktatás vagy az egészségügy –, és ennek már érződik a hatása. A GDP legnagyobb részét ráadásul az óriási állami pénzekért Magyarországra csábított külföldi vállalatok biztosítják, miközben a legtöbb embert azok a kis- és középvállatok foglalkoztatják, amelyek alig részesülnek állami támogatásban.
Kollár arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a befektetések és a hosszú távú gondolkodás húsz éve hiányzik a magyar politikából. A magyar növekedés annak ellenére gyenge, hogy az uniós tagság rengeteget segít, de mára már Romániához és Bulgáriához képest is lemaradtunk. A Tisza EP-képviselője szerint ennek az a fő oka, hogy az állam sokat és rosszul avatkozik be a gazdaságba, azt sejtetve ezzel, hogy a Tisza kisebb államban gondolkodik. Kollár ugyanakkor jó ötletnek tartja a gazdaság nemzetiesítését, hogy legyenek versenyképes vállalatok, de a Fidesz által elindított, hasonló ötleten alapuló program Kollár szerint nem versenyalapon ment, csak olyan monopolpiacon futtattak magyar cégeket, ahol nem kellett versenytársakkal szembenézniük.
Vajda Zoltán a magas államadósságot és az arra fizetendő magas kamatokat emelte ki. A kamatteher mintegy négyezermilliárd forint évente, ami a GDP 4,8 százalékát teszi ki – ez szerinte a messze legmagasabb érték egész Európában. Komoly probléma az is, hogy nem érkeznek az országba EU-s támogatások. Vajda szerint ráadásul a kormány szándékosan nem teljesíti azokat a jogállamiságra, demokráciára és piacgazdaságra vonatkozó uniós elvárásokat, amelyek a kifizetések feltételei.
Ehhez kapcsolódóan: Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség
Elfogyott a tőke és a munkaerő
Az elmúlt évek jó gazdasági teljesítményét Mellár Tamás extenzív növekedésként írta le, azaz a bővülés forrása nem a termelékenység javulása volt, hanem az, hogy a kormány egyre több munkaerőt és tőkét tudott bevonni. A növekedés legnagyobb részét azok az autógyárak biztosították, amelyek egyáltalán nem segítették sem a gazdasági, sem a technológiai felzárkózást, hiszen alacsony a termelésükhöz Magyarországon hozzáadott érték. Az összeszerelő üzem jelzőt Mellár saját számításaival támasztotta alá: szerinte az autógyárak termelésének hetven százaléka import, harminc százalék az, amit itt termelnek meg.
Az eddigi növekedést biztosító külső források azonban mára elfogytak – folytatta Mellár –, és a rossz termelékenység miatt nem is tudunk ráállni az intenzív növekedést biztosító pályára. A kormánynak nem is érdeke, hogy sok, nemzetközileg is versenyképes magyar vállalat legyen, mert ezek az államtól függetlenül tudnak működni – az államhatalom viszont a tőle függő vállalkozások fenntartásában érdekelt. A kormány most a kínai tőkével próbálja beindítani a gazdaságot, de Mellár szerint ez a stratégia működésképtelen.
Aranyévek voltak, most nehéz, de jön Trump
A KDNP-s Hargitai arról beszélt, hogy kifejezetten erős növekedés jellemezte a 2010-es éveket, ám külső tényezők letaszították a magyar gazdaságot erről a pályáról. Azt elismerte, hogy az uniós pénzek megszerzésével „nem állunk jól”, de sietett hozzátenni, hogy „alapvető gondolkodásunkat nem fogjuk feladni” még a pénzért sem. A mostanában sokat hangoztatott gazdasági semlegességet egyszerűen úgy határozta meg, hogy „ne érje a gazdaságot indokolatlan ideológiai befolyásolás”, azaz üzletelhessünk bárkivel, akár Kínával is, ha megéri, mert az elzárkózáson csak veszíthetünk.
Ezzel értett egyet Bánki Erik is, aki egyenesen aranykornak nevezte ezt az időszakot, amelynek a Covid, az ukrajnai háború, az energiaárak emelkedése és az infláció vetett véget. A szankciós politika elhibázott a Fidesz képviselője szerint, mert Oroszország nem omlott össze, az EU gazdasági teljesítménye viszont igen. „A következő időszak jobb lesz” – tette hozzá.
A kormánypárti képviselők szerint ehhez a jobb időszakhoz az is hozzájárulhat, hogy Donald Trumpot ismét az Egyesült Államok elnökévé választották. A 2025-re beterjesztett „békeköltségvetés” alapja az – mondta Bánki –, hogy Trump elnöksége meg fogja változtatni „a háborús politikát”, és ha nem is két nap alatt, de már rövid távon véget érhet a háború. Hargitai úgy fogalmazott, hogy Trump alatt sok mindent újra lehet gondolni. „Lesz-e új nagykövet, aki az országok együttműködésén fog dolgozni?” A KDNP képviselője szerint ugyanis David Pressman jelenlegi nagykövet nem diplomata, hanem aktivista. Szerinte javulni fognak a két ország gazdasági kapcsolatai, ismét életbe léphet a kettős adóztatást tiltó egyezmény. „Csak nyerhetünk egy olyan elnökkel, aki a normalitás irányába újra visszahúzza.” Amikor a közönség felhördült a kijelentésén, sietett hozzátenni, hogy „nem arról beszéltem, hogy ő maga mennyire a normalitás”.
Azt, hogy mennyire Trump győzelméhez igazította a költségvetést a kormány, Vajda Zoltán azzal helyezte kontextusba, hogy már az amerikai választások előtt majdnem egy héttel, november 30-án benyújtotta a kormány a költségvetési bizottságnak.
A nagyvállalkozók átállása hozhatja el a kormányváltást?
Ami a gazdasági kilátásokat illeti, az ellenzéki képviselők pesszimisták voltak. A piacok bizalmának visszaszerzését reménytelennek tartják a jelenlegi kormánnyal, szerintük Trump elnöksége is nehézséget fog jelenteni, mert várhatóan emelkedni fognak a vámok, ami érzékenyen fogja érinteni az európai, így a magyar gazdaságot is.
Mellár Tamás szerint stagnálási időszak jön, nem látszik a felzárkózási pálya, legfeljebb akkor lehet egy-két jó évünk, ha sikerül valakitől hitelt szerezni. Ennek azonban nem feltétlenül lesz politikai következménye. Sok embert nem érdekel a lemaradás, az emberek viszonylag jól elvannak, mint Kádár idejében – fogalmazott. Ami szerinte döntő lehet, az épp az, ami a szocializmus végét is jelentette: a nagyvállalkozói kör átállása. A Párbeszéd képviselője szerint az előző rendszert a szocialista nagyvállalatok vezetősége buktatta meg, mert rájöttek, hogy piaci viszonyok között jobb helyzetbe kerülhetnek. Most is ez lehet a döntő: fogy a pénz, ezt már érzékelik a NER nagyvállalkozói is; beállhatnak a Tisza mögé abban reménykedve, hogy egy új kormány visszaszerezheti az EU-s támogatásokat.
A kormányváltásban és a korrupció letörésében látja a gazdasági kitörés lehetőségét a tiszás Kollár is. A rendszerszintű korrupció rátelepszik a gazdaságra, ennek megszüntetésével az uniós pénzek ismét érkezni fognak. Megválasztásuk esetére kilátásba helyezte az Integritás Hatóság és a bíróságok függetlenségének megerősítését, szigorúbb közbeszerzési szabályok bevezetését, az ügyészség függetlenségének visszaállítását. Arról is beszélt, hogy az új lengyel uniós biztos (a költségvetésért felelős Piotr Serafin) azt mondta: nem tartja igazságosnak, hogy az uniós pénzek visszatartásának épp azok látják kárát, akik a kormány politikájának is elszenvedői. Ezért előfordulhat, hogy a következő időszakban sikerül kidolgozni egy olyan módszert, hogy az EU-pénzek a magyar kormány kikerülésével eljuthassanak az országba.
A gazdasági növekedést Bánki szerint a kormány 21 pontos gazdasági akcióterve garantálja, ez pedig három pilléren alapul: a kis- és középvállalkozások segítése, a lakhatási helyzet javítása, valamint bérfelzárkóztatási program.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós pénzek legalább egyharmada kerülhetett illetéktelen kezekbe Magyarországon a korrupció miatt