Az azerbajdzsáni Füzuli Nemzetközi Repülőtér 2021. október 26-án újságírókkal és kísérőkkel volt tele, amikor Ilham Alijev elnök török kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal együtt megnyitotta a létesítményt.
Azóta az új repülőtér szinte üresen áll.
Határőrök a Füzuli Nemzetközi Repülőtéren 2021-ben
Egy évvel a megnyitást követően Azerbajdzsán arról számolt be, hogy hetente körülbelül egy repülőgép érkezik a 44 millió dolláros létesítménybe. A járatokat nyomon követő honlapok szerint 2024 januárjában egyetlen gép sem szállt fel innen, és beérkező forgalom sem volt.
Az új reptér 2021 októberében
Füzulitól hetven kilométerre északkeletre, Zangilan közelében egy másik elegáns nemzetközi repülőtér nyílt 2022 októberében, a Laçin melletti hegyekben pedig egy harmadik épül.
A repülőterek részei annak a hatalmas építkezési hullámnak, amelyet az azeriek a 2020-ban indított második karabahi háborút követően az örményektől visszaszerzett területeken folytatnak, miután Azerbajdzsán 2023 szeptemberében végleg elfoglalta Hegyi-Karabah szakadár régiót.
Sorra épülnek a lakóházak az azeriekhez került területeken. Şuşa (örményül Susi), 2023 május
Az azeri vezetés a területszerzést úgy tálalta annak a több százezer azerbajdzsáninak, aki a Hegyi-Karabahért vívott 1988–94-es háborúban elmenekült az előrenyomuló örmény erők elől, hogy lehetőséget kapnak a „nagy visszatérésre” az Azerbajdzsán által felszabadított területeken.
Okosfalu az azeriek által visszaszerzett Zangilan régióban 2022 júliusában
Togrul Valijev, egy azeri gazdasági szakértő a Szabad Európának elmondta, hogy a távoli régiókban megvalósuló projektek hatalmas mérete részben annak tudható be, hogy az azerbajdzsáni állam különféle, egymással versengő szervezetei sorra gyártják az ötleteket annak érdekében, hogy finanszírozást kapjanak. „Minden kormányzati szervezet megpróbál részt venni a több milliárd dolláros összegek elosztásában” – mondja.
Baku 2023-ban 3,1 milliárd dollárt különített el a visszafoglalt területek újjáépítésére.
Üres istállók a Laçin régióban 2023 augusztusában
A kreatív beruházási ötletek egyik példája Valijev szerint az, hogy „a mezőgazdasági minisztérium az okosfalu ötletével állt elő, holott a városok és falvak építését más szerveknek kellene végezniük”.
„Az AZAL (Azerbajdzsáni Légitársaság) a zangilani repülőtér megépítését javasolja – teszi hozzá –, annak ellenére, hogy egyik irányban szó szerint egyórányi autóútra már van egy reptér, igaz, Örményországban. Néhány órányira viszont a másik irányban is vannak repülőterek.”
Egy gyermek alszik egy halom ruhán az örmények menekülésének idején Sztepanakertben 2023 szeptemberében. Sztepanakert Hegyi-Karabah régió legnagyobb városa
Hegyi-Karabah majdnem teljes, mintegy százezer fős örmény lakossága Örményországba menekült 2023 szeptemberében, miután Azerbajdzsán elindította a katonai offenzívát, amely azerbajdzsáni ellenőrzés alá vonta a szakadár régiót.
Hegyi-Karabahot a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként ismeri el, de évszázadok óta örmény etnikumúak lakták.
Buszmegálló Talish faluban 2023 márciusban
Hikmet Hajiyev, Alijev elnök tanácsadója szerint a hegyi-karabahi örmények önként távoztak: „Kinyitottuk nekik a kaput, és tiszteletben tartottuk a mozgásszabadságot, a választás szabadságát.”
Ağdam légi felvételen 2023 decemberében. Látható a romos város újjáépített mecsetje és egy ideiglenes óvóhely (az előtérben), ahol Alijev azerbajdzsáni elnöknek megmutatták a város átalakítási terveit
A katonai offenzívát megelőző, a régiót hónapokig sújtó blokád és az azerbajdzsáni katonák által elfogott örmények állítólagos legyilkolása miatt nemzetközi jogi szakértők háborús bűncselekménynek minősülő kényszerítésnek tekintik az örmények kivonulását.
Gyerekek egy szökőkútnál az újjáépített Ağali faluban, Zangilan körzetben 2022 júliusában
2023 októberéig csak mintegy kétezer azerbajdzsáni tért vissza az üres területekre. Baku közölte, hogy 2027-ig nagyjából 150.000 embert kíván áttelepíteni.
Simon Maghakyan örmény–amerikai kutató, aki korábban feltárta, hogy Azerbajdzsán hogyan rombolta le az örmény keresztény örökséget a Nahicseván exklávéban, úgy véli, hogy egyes esetekben Azerbajdzsán arra használja a hatalmas építkezéseket, hogy eltörölhesse a föld színéről Hegyi-Karabah és környékének több ezer örmény történelmi helyszínét.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a şuşai Ghazanchetsots-székesegyházban 2021 januárjában
Az Azerbajdzsán által kiadott hivatalos fotókon feltűnően hiányzik az örmény kulturális örökség.
Molla Panah Vagif azerbajdzsáni költő mellszobra, miután 2021 augusztusában leleplezték Şuşában
Maghakyan, aki részletesen kutatta a visszafoglalt régiókról készült nyílt forrású képeket, azt mondja: „Hegyi-Karabahba nem lehet csak úgy bejutni, úgy tűnik, a területet szigorúan ellenőrzik még az azerbajdzsáni turisták vagy korábban ott élők elől is.” A Szabad Európa több, a visszafoglalt területeket megjáró azerbajdzsáni tudósítót kérdezett a látottakról, ám nem voltak hajlandók nyilatkozni. Az egyikük „érzékeny témának” nevezte, miután az elmúlt hetekben újságírókat tartóztattak le Azerbajdzsánban.
Azeriek bontják a kerítést, amely a kilencvenes években az örmény hadsereg által zsákmányolt azeri katonai járművek rendszámtábláiból készült
2021 decemberében a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ideiglenes ítéletet hozott arról, hogy Azerbajdzsánnak „büntetés terhe mellett meg kell akadályoznia” az örmény műemlékek lerombolását.
A Ghazanchetsots-székesegyház 2022 szeptemberében, miután az azeriek megváltoztatták
A Nemzetközi Bíróság 2021-es ideiglenes döntése előtt Hegyi-Karabah egyik legikonikusabb épületének számító Ghazanchetsots- (Szent Megváltó) székesegyház tornyát az azeriek a terület elfoglalása után a bizánci kupoláig lefaragták.
A Nemzetközi Bíróság döntése óta a megfigyelők szerint úgy tűnik, hogy Baku viszonylag kíméletesen bánik a kulturális emlékhelyekkel, és van némi remény arra, hogy a megmaradt örmény kulturális örökség fennmaradhat, ha a műholdas megfigyelés és a nemzetközi nyomásgyakorlás folytatódik.