Két éven belül elindulhat a Digitális Állampolgárság Program, amelynek eredményeként minden, állammal és közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket a mobilunkon lehet majd intézni. A teljes program Rogán Antal felügyelete alatt zajlik, és nemcsak sokmilliárdos üzlet lehetőségét rejti magában, de komoly adatvédelmi visszaélésékre is alkalmas lehet – már ha sikerül megvalósítani. Maga a szabályozás alkotmányellenes lehet, ráadásul a NAIH sem véleményezhette a törvényt, pedig a GDPR értelmében kötelező lett volna bevonni az adatvédelmi hatóságot.
Két éven belül elérkezik a digitális Kánaán a közigazgatásba, a mobilunkra költözik az állammal való kapcsolattartás – legalábbis így szólnak a Digitális Állampolgárság Programmal kapcsolatos ígéretek. A DÁP annyira fontos a kormánynak, hogy nemcsak az Alaptörvényt módosították miatta, de a programot felügyelő Rogán Antal egy olyan háttérbeszélgetést is tartott róla, amelyre a kormánytól független sajtó képviselői is kaptak meghívót (a Szabad Európa nem volt közöttük).
A DÁP-ról szóló beszámolók még a független sajtóban is többnyire azt emelik ki, hogy végre vége lehet a papíralapú ügyintézésnek, esetleg kisebb adatvédelmi aggályokra hívják fel a figyelmet. Pedig ennél jóval többről van szó: a programban benne rejlik a teljes megfigyelés lehetősége és az, hogy akár egy banki ügyintézésnél is hátrányba kerülhetünk. Adatainkat majdnem lehetetlen lesz töröltetni, ráadásul hiába hangsúlyozzák, hogy a DÁP használata önkéntes lesz, a törvény szövegéből ennek épp az ellenkezője következik.
Rogán Antal kezébe ezzel nemcsak tökéletes kampányeszköz kerülhet, de egy potenciálisan több tízmilliárd forint értékű üzlet is. Nagy kérdés, hogy meg tudja-e a valósítani a nagyszabású programot az az államigazgatás, amely ennél egyszerűbb rendszereket sem tud megbízhatóan működtetni.
Az ígéretek
A Digitális Állampolgárság Program lényege, hogy lesz egy mobiltelefonos applikáció, amellyel minden, állammal kapcsolatos ügyet intézni lehet. Ez az applikáció – az ígéretek szerint – alkalmas lesz az összes igazolványunk tárolására, ezen keresztül zajlik majd az állammal való kapcsolattartás és ügyintézés, elérhető lesz benne minden egyéb dokumentum, lesz hozzá digitális aláírás, és a különböző befizetéseket is el lehet majd intézni az állami mobilappon keresztül.
Ennek megfelelően igazolhatjuk magunkat a telefonunkkal, az applikáció szól majd, ha lejár egy igazolványunk, ha közeleg egy ügyintézés határideje, és a lakcímváltozást is elég lesz egyszer bejelenteni, minden hivatal értesül róla.
Mivel piaci szereplők is csatlakozhatnak a rendszerhez, hitelkérelmet és egyéb szerződéskötést is lehet majd egyszerűen és online intézni. Mindezek a szolgáltatások a következő két évben fokozatosan válhatnak elérhetővé mindenki számára.
A kormány nem győzi hangsúlyozni, hogy mindez az állampolgárok kényelme érdekében történik, és a Digitális Állampolgárság Programban való részvétel önkéntes lesz.
Ahogy bemutatjuk, az ígéretek azonban nem vagy nem úgy fognak megvalósulni, ahogy most állítják a kormány részéről. A program komoly adatvédelmi aggályokat is felvet, miközben a kiválasztottaknak milliárdos üzlet lehetőségét rejti magában, és a kormány kampánycélokra is fel tudja majd használni.
Adatvédelmi aggályok
Ahhoz, hogy a különböző hivatalokban és cégeknél folyó (azaz különböző adatbázisokban lévő adatokra épülő) ügyeinket egy helyről el tudjuk érni, kell egy digitális azonosító. Részben ezért volt szükség az Alaptörvény módosítására.
1991-ben ugyanis a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet senkinek egyetlen olyan azonosítószáma (ez akkor a személyi szám volt), amellyel az összes állami adatbázisban szerepel. Az alkotmánymódosítás ráadásul nemcsak az egységes azonosító létrehozásáról rendelkezik, de kimond egy másik fontos dolgot is. Mostantól ugyanis az állammal kapcsolatos „ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez”. Erre is visszatérünk még, mert nagy jelentősége van, de most maradjunk az egységes azonosítónál.
„Az Alkotmánybíróság akkor azt mondta ki, hogy egy ilyen azonosító könnyen összekapcsolhatóvá teszi a különböző adatbázisokat, ami alapján személyiségprofilt lehet összeállítani bárkiről: vagyis ismeretlenek ismeretlen szempontok alapján és a tudtunkon kívül – adott esetben hamis – következtetéseket vonhatnak le rólunk az összekapcsolt adatokból. Innentől pedig nagyon nehéz követni, mi történik az adatainkkal. Ezért kellett különválasztani egymástól a nagy állami adatbázisokat, és lett például külön tajszám és adóazonosító jel – mondta a Szabad Európának Remport Ádám, a TASZ magánszféraprogramjának szakértője. A jogász arra is felhívja a figyelmet, hogy Sólyom ezt egy olyan korszakban tartotta fontosnak, amikor a nyilvántartások még papíralapúak voltak, és szó sem volt internetről. Digitálisan viszont még sokkal könnyebb a különböző adatbázisok összekapcsolása, ami még fokozottabb védelmet igényelne.
"Ez az új jogszabály megteremti a lehetőséget a visszaélésekre. Ahol ez a lehetőség megvan, ott előbb-utóbb valószínűleg élni is fognak vele” – mondta az adatvédelmi szakértő.
„Hiába digitálisak ma már az állami nyilvántartások, azokba az adatokat emberek viszik fel, ezért sok a hiba. A mai napig nincs pontos megfelelőség például az adóhatósági és a népesség-nyilvántartás között. Van olyan ember, aki háromszor szerepel egy adatbázisban. Ha létrejön a DÁP, az ilyen hibákat teljesen ki lehet szűrni, sőt automatikusan lehet létrehozni digitális személyiségprofilokat” – mondta a Szabad Európának egy névtelenséget kérő informatikai szakértő.
A DÁP szolgáltatója hozzáfér minden állami adatbázisban tárolt adatunkhoz, kezelheti azokat, a „szükséges mértékben” össze is kapcsolhatja a különböző adatbázisokat. Ezen túl „az összes hasonló digitális szolgáltatásnál elképesztő mennyiségű adat keletkezik. Nemcsak a regisztráció során megadott adatokra kell gondolni, hanem azokra is, amelyek a használat során gyűlnek össze” – hívta fel a figyelmet az informatikai szakértő.
Ennyi személyes adat egy helyen (vagy annak lehetősége, hogy egy helyre gyűjtsék őket) visszaélésekre ad lehetőséget, kiszolgáltatottá teheti az állampolgárokat, és adott esetben teljesen követhetetlenné válik, mi történik az adatainkkal. Ezek követhetősége azért fontos, hogy „ne legyünk teljesen kiszolgáltatva az államnak, és ne tudjanak általunk nem ismert szempontok alapján döntéseket hozni rólunk, például egy ügyintézés során. Ne függjön valakinek az egészségügyi ellátása attól, hogy egyébként milyen az adózási hajlandósága” – mondta Remport Ádám.
Kocsis Máté, Gulyás Gergely és Rogán Antal a parlamentben 2022. december 7-én
Mivel adott esetben piaci szereplők, például pénzintézetek, biztosítók is hozzáférhetnek bizonyos adatokhoz, az is előfordulhat, hogy az egészségügyi állapotunk befolyással lesz a hitelkérelmünkre vagy a biztosítási díjakra – akár a tudtunk nélkül –, mert az ügyintéző képernyőjén olyan kockázati besorolás jelenik meg, amely figyelembe veszi az állami rendszerekben nyilvántartott adatainkat.
Informatikai forrásunk szerint „ez a fajta adatkontroll most is létezik, csak szét van töredezve több különböző helyre. De ez most teljesen megváltozhat. Ne menjünk messzire: egy élet- vagy lakásbiztosítás esetén tudni fognak mindent, hogy mekkora a házad, van-e kutyád. Vagy utasbiztosítás esetén tudni fogják, pontosan mikor, hova utazol, mert ezt az azonosítót fogod használni szállodaregisztrációnál, és az applikációt SZÉP-kártya helyett”. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon (NTAK) keresztül a – szintén Rogán Antal alá tartozó – Magyar Turisztikai Ügynökség már most is bekér minden adatot a szállóvendégektől.
„Hiába lesz adott esetben minden anonim, az adatokat valahol tárolni fogják, és lesz egy azonosító. Erről szól az egész, mert ha van egy egyedi azonosító, ahhoz mindent hozzá lehet kötni. Ráadásul ez a rendszer nem csak regisztrálja majd a személyes adatokat, hanem folyamatában lehet követni, miként alakulnak a földhivatali, népegészségügyi és hasonló helyeken meglévő adatok” – mondta az informatikai szakértő.
Bizalom ott, ahol kémfegyvert használnak civilek ellen
Megfelelő szabályozással és a bizalom növelésével azonban lehetne csökkenteni a visszaélések kockázatát.
A törvény egyik legnagyobb hibája, hogy nem elég részletes Remport Ádám szerint. „Elég kevés konkrétumot tartalmaz, a legtöbb részletszabályt majd rendeletben szabályozzák. Ezzel az a probléma, hogy az állampolgárok alapvető jogait korlátozni – amilyen a személyes adatok védelme is – az Alaptörvény szerint csak törvényben, vagyis a polgárok által a jogalkotásra megválasztott képviselők, azaz az Országgyűlés útján lehet, gátat szabva a végrehajtó hatalom önkényének. Ráadásul a törvényalkotási folyamat jellegzetességei (országgyűlési bizottságok tárgyalják, vitája a nyilvánosság előtt zajlik stb.) garanciát is jelentenek a visszaélésekkel szemben. Egy kormányrendeletnél viszont mindezek a garanciák nem értelmezhetők, hiszen ebben nem a nép vitatkozó képviselői alkotnak jogot, hanem a kormány mint bürokratikusan működő végrehajtó hatalom. A nem megfelelő szinten végzett jogalkotás ilyen mélységű adatkezelési szabályozásnál még akkor is különösen problémás, ha a magyar alkotmányos intézmények (például az Országgyűlés) sok tekintetben diszfunkcionálisan működnek.
A konkrét adatkezeléseket meghatározó rendeletek mindezekből kifolyólag előre tudhatóan és szinte biztosan alkotmányellenesek lesznek.”
Remport ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy számos új fogalomról, amelyet a törvény bevezet, egyszerűen nem derül ki, hogy pontosan micsoda. Ilyen például az „életesemény”, amire számos ponton hivatkozik a törvény, és ami köré tervezik felépíteni az egész szolgáltatást.
Hasonló megoldások egyébként külföldön is vannak Kínától Észtországig, a kormány maga is sok külföldi példára hivatkozik, amikor bemutatja a programot. Európában ráadásul a GDPR egységes adatvédelmi szabályozást jelent. Ami viszont nem mindegy az állampolgárok védelmének szempontjából, az az államba vetett bizalom és az általános jogi környezet.
A Pegasus-megfigyelések ellen szervezett tüntetés Budapesten 2021. július 26-án
„Azokban az országokban, ahol problémák vannak a jogállamisággal, és kevésbé érvényesülnek a demokratikus ellensúlyok, felértékelődik minden, még meglévő jogi védelem, hiszen ezekre az intézményekre hárul, hogy ellensúlyozzák a rendszerszintű hiányosságokat. Ezért nagyobb súlya van az adatvédelem szintje csökkentésének is a különböző országokban” – magyarázza Remport. Nem mindegy, hogy az adott országban mennyire erősek a kormányt ellenőrző szervek a nyilvánosságtól a bíróságokig.
A jogász szerint egy ilyen jelentőségű újítást széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, bevonva nemcsak az adatvédelmi hatóságot, de az adatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket és a nyilvánosságot is, mert így lehet minden felmerülő szempontot figyelembe vevő szabályozást kialakítani – és növelni a rendszerbe vetett bizalmat.
Megkeresésünkre Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke közölte: „A hatóság nem készített állásfoglalást – nem volt alkalma állásfoglalást készíteni – a törvény tervezetéről annak elfogadása előtt.”
Jogellenes, hogy a NAIH-nak nem volt alkalma véleményezni a digitális állampolgársággal kapcsolatos adatkezelést – hívta fel a figyelmet Remport Ádám. A GDPR ugyanis előírja, hogy a magas kockázattal járó adatkezelés megkezdése előtt hatásvizsgálatot kell végezni, és konzultálni az adatvédelmi hatósággal. A NAIH honlapján fel is sorolják, mi tartozik ebbe a kategóriába, és ott valóban több olyan elem is előfordul, amely érintett a DÁP-ban (például: több adatbázis összekapcsolásának lehetősége, egészségügyi adatok kezelése, gyerekek adatainak kezelése). „Sokat elárul arról, hogy a kormány mennyire veszi komolyan az adatvédelmet és az adatvédelmi hatóságot, hogy ennek a konzultációs kötelezettségének a GDPR előírása ellenére nem tett eleget” – fogalmazott a jogász.
Azt nem tudjuk, mennyire fognak előfordulni jogsértések, de a rendszer megteremti a lehetőséget a visszaélésekre. Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy mennyire hisszük el, hogy nem fogja kihasználni egy olyan kormány az adódó lehetőségeket, amely kormánykritikus civilek és újságírók ellen is bevetette a Pegasus kémfegyvert.
A programot bemutató háttérbeszélgetésen a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán azt mondta a beszámolók szerint: nem kell attól tartani, hogy lesz valahol egy sötét szoba tele monitorokkal, ahol egy ember minden DÁP-felhasználó minden adatát látja, és turkál benne. Rogán azt is hozzátette, hogy „a Facebook és a Google már most többet tud mindenkiről, mint amennyit az állam bármikor is tudni fog róluk”.
„Sok tekintetben valóban aggályos, hogy ezek a techóriások rengeteg, akár szenzitív információt tudnak rólunk"– mondta Remport Ádám. "Viszont a Facebook és a Google nem gyakorol közhatalmat felettünk, nincsen erőszakmonopóliumuk, és nem határolják be jogszabályokkal az életünket, vagy döntenek arról, hogy milyen ellátásban részesülhetünk vagy milyen állami szolgáltatásokat vehetünk igénybe, és milyeneket nem. Hatalmas minőségi különbség van tehát aközött, hogy az állam hogyan tud visszaélni egy neki kiszolgáltatott állampolgár jogaival és hogy milyen károkat tud okozni egy techcég. Ezért szükséges az állampolgárok és adataik állammal szembeni fokozott védelme.”
Nem lehet majd elkerülni a program használatát
Ráadásul most nagyon úgy tűnik, hiába mondja a kormány, hogy a digitális azonosító használata csak lehetőség lesz, valójában egy idő után elkerülhetetlen, majd pedig kötelező lesz az állami mobilapplikáció és egységes azonosító használata.
Ott van mindjárt az Alaptörvénybe is beemelt mondat, miszerint a digitális ügyintézés elsőbbséget élvez, amit a törvény megismétel.
Ezen túl a DÁP-törvényben az is szerepel, hogy új digitális megoldásokat már csak ennek a törvénynek megfelelve lehet létrehozni, sőt az is, hogy egy ponttól kezdve majd
„minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe”.
Innentől már tényleg nehéz elképzelni, hogy ha feláll a rendszer, el lehet majd kerülni a használatát. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a törvény nemcsak az államigazgatási szerveket (például önkormányzat, bíróság, ügyészség, közjegyző, végrehajtók) kötelezi digitális szolgáltatás nyújtására, de a közműszolgáltatókat (hulladék, távhő, földgáz, víz, áram, posta stb.) és a bankokat, biztosítókat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat is. Ezen túl bármely piaci szereplő is csatlakozhat a rendszerhez.
A törvény azt is írja, hogy a digitális azonosító külön kérelem nélkül „megillet” minden, Magyarországon élő személyt, valamint hogy csak a profil „aktiválását” kell külön kérni. Remport Ádám szerint „mindezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy digitális azonosítót az is kap, aki nem aktiválja a szolgáltatást”. Azaz akár úgy is létrejöhet a személyiségprofil, hogy a létéről az állampolgár nem tud, vagy kifejezetten nem is akarja, hogy legyen ilyen profilja.
„Mindenképp kellene lehetőséget biztosítani arra, hogy hosszú távon se legyen senki elzárva semmilyen lehetőségtől pusztán amiatt, mert nem tudja (például mert szegényebb vagy idősebb) vagy nem akarja használni ezt a programot” – tette a hozzá a TASZ munkatársa.
Akár halálunk után ötven évig is ott lesznek az adataink
Míg egy kattintással aktiválni lehet a digitális profilunkat, a megszüntetéséhez személyesen kell majd bemenni a kormányhivatalba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy törlik is az adatainkat, azokat ugyanis csak „a profil megszüntetését követő öt év elteltével” zárolják, és ötven évig megőrzik az összegyűjtött információkat. Ez azt jelenti, hogy hiába szeretnénk töröltetni magunkat a rendszerből, a kérelem után öt évig még lehet a profilunkon adatkezelési műveleteket végezni, és valójában csak ötven év elteltével törlődnek az adataink.
Ezek az adatkezelések elméletben indokoltak is lehetnének. Remport Ádám szerint jogellenes azonban, hogy a jogszabály nem jelöli meg a célt, amely miatt ilyen hosszú ideig kell megőrizni az adatokat – főleg azután, hogy valaki önrendelkezési jogával élve a törlésüket kérte. „Megfelelő indoklás nélkül ez nekem készletező adatgyűjtésnek tűnik: azaz csak azért tartják meg az adatokat, mert még jó lehet valamire a jövőben.”
Az adatvédelem egyik legfontosabb garanciája az, hogy az egyes adatokat csak pontosan megfogalmazott célból lehet gyűjteni, anélkül viszont jogszerűtlen az adatkezelés.
Tökéletes kampányeszköz: a magától frissülő online Kubatov-lista
Informatikai szakértő forrásunk arról beszélt, hogy minden kormány szeretne minél többet megtudni az állampolgárairól. A korábbi magyar kormányoknak is voltak hasonló – kisebb méretű és jobbára sikertelen – kísérletei az adatgyűjtésre és arra, hogy naprakész információi legyenek arról, mit csinálnak az emberek. A magyar közigazgatás elektronikus alapokra helyezése, az online ügyintézés lehetőségének megteremtése például 2003-ban indult.
A keletkező adatvagyon anonimizálva legálisan értékesíthető. Ebből él nemcsak a Google vagy a Facebook, de jelenleg is meg lehet venni bizonyos adatokat a népesség-nyilvántartástól. Ha működni fog a digitális állampolgárság, és egyre több szolgáltatást lehet azon keresztül elérni, akkor egy igen pontos személyiségprofil jön majd létre mindenkiről, és ennek komoly piaci értéke lesz.
Ráadásul „ezeket az adatokat a mindenkori közigazgatás nagyon jó fel tudja használni, és nem csak a szolgáltatások javítására. A kormány politikai célokra is használni tudja, hiszen tisztában lesz azzal, kinek milyen demográfiai jellemzői vannak, milyenek az egyéb preferenciái. Nem sokban különbözne ez attól, hogy most a mindenféle Kubatov-listák alapján telefonon hívogatják az embereket, hogy kire kell szavazni. Csak ezzel sokkal pontosabban célozva lehet majd üzeneteket küldeni, már nem is kell listázni, hiszen meglesz minden egy helyen. Akár egy új választási rendszert is fel lehet húzni egy ilyen rendszerre, Észtországban már a szavazatok mintegy felét online adják le.”
Rogán Antal
De az önkormányzatiságot is tovább lehet gyengíteni, ha minden szolgáltatást, amit még helyben szerveznek, a központba delegálnak, hiszen az adatok úgyis ott lesznek.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy kampánycélokra használja a Fidesz-kormány az állami informatikai infrastruktúrát. A koronavírus elleni oltásra való regisztrációhoz megadott e-mail-címekre többször is kampányüzenetet küldött Rogán minisztériuma. Egy időben a kormányablakokban lévő monitorok – amellett, hogy mutatták, ki kerül éppen sorra – a kormány üzeneteit is közvetítették. A 2022-es választás előtt pedig az elvileg időseknek akár életmentő segítséget nyújtó Gondosórán keresztül kampányoltak a Fidesz mellett a párt aktivistái és maga Orbán Viktor.
Minden Rogán Antal kezében fut össze
A DÁP jogi előkészítését a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda végezte, a szakmai alapokat a Rogánhoz tartozó Digitális Magyarország Ügynökség, valamint a DMÜ alá rendelt állami IdomSoft Zrt. fektette le. A szintén Rogán Antalhoz tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ezen a területen is fontos szerephez jut. Az SZTFH elnöke dönthet ugyanis arról, hogy milyen kiberbiztonsági követelményeknek kell megfelelnie a rendszernek, illetve az ahhoz csatlakozni kívánó piaci szereplőknek – azaz ellenőrizni és korlátozni tudja majd, melyik cég csatlakozhat. (Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot – így a kaszinóbizniszt – és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások, a felszámolói ügyek és a kiberbiztonság is. A kiberkoalícióról itt írtunk korábban.)
Az egész programot a Digitális Szolgáltatások Felügyelete nevű, újonnan létrehozott szervezet fogja ellenőrizni. Betartatja a szolgáltatásokkal összefüggő együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, eljár a megsértésük esetén, méghozzá a „jelenlegi elektronikus ügyintézési felügyeletnél erősebb szankcionálási jogkörrel”. Erről többet nem tudni, mert sok más részlethez hasonlóan rendelet szabályozza majd a működését. Az viszont a törvényben is benne van, hogy ha valaki bejelentést tesz a felügyeletnél, azt az amúgy megszokott ügyféli jogok nem illetik meg (például nem tekinthet be az iratokba, nem ismerheti meg a bizonyítékokat), és a hatósági eljárásban hozott döntések ellen nincs jogorvoslati lehetőség sem.
Sokmilliárdos üzleti lehetőség a kiválasztottaknak
A Digitális Állampolgárság Programban többmilliárdos üzlet lehetősége is benne van. Egyrészt – mint fentebb írtuk – az adatokat anonimizálva értékesíteni lehet. Ha pedig tényleg minden említett állami, közigazgatási rendszert be akarnak kapcsolni a programba, az önmagában olyan mértékű informatikai fejlesztés pár év alatt, amire még nem nagyon volt példa Magyarországon. Egy informatikai szakértő úgy becsülte a Szabad Európának, hogy összesen 3600-3800 különböző alkalmazás működik az államigazgatásban a különböző hivataloknál, a rendőrségnél, a mostani Ügyfélkapu mögött stb., ezeket pedig mind újra kell fejleszteni. „Ez komoly piacot tud teremteni a magyar informatikának, a probléma csak az, hogy ezeket a projekteket az udvartartás fogja megkapni” – fogalmazott. Ez még túlárazás nélkül is egy több tízmilliárdos üzleti lehetőség, és a mindehhez szükséges infrastruktúrát is meg kell vásárolnia az államnak.
Biztonságban lesznek-e az adataink?
Nem lehet tudni, mennyire lesznek biztonságban az adataink a kiberbűnözőktől. Az állami rendszereket kötelező ugyan auditáltatni, de az eredményt soha nem szokták nyilvánosságra hozni. Azt sem tudni, valóban auditálták-e a rendszereket – mondta informatikai szakértő forrásunk. Márpedig egy olyan rendszernél, ahol az állampolgárok minden adata elérhető, ennek különösen nagy szerepe van.
Kérdés az is, meg tud-e ez valósulni, és ha igen, milyen minőségben. Ma még meglehetősen korlátozott azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket el lehet intézni az Ügyfélkapun keresztül, és – mint írtuk – majdnem négyezer rendszert kellene újrafejleszteni. Innen nézve a 2026-os határidő nem tűnik tarthatónak.
A DÁP mögötti rendszer fejlesztéséért az az állami IdomSoft felel, amelynek programjai az elmúlt években nem bizonyultak megbízhatónak. Az Ügyfélkapu ma is gyakran leáll, amikor nagyobb terhelésnek van kitéve az adóbevallások határideje vagy egy népszerűbb pályázat miatt, de olyankor is, amikor nincs szó arról, hogy „megrohamoznák” – ilyenkor természetesen áll az ügyintézés is, nem csak online, de az ország összes okmányirodájában és kormányablakában.
Ezek a leállások annyira gyakoriak, hogy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete idén januárban kiadott egy közleményt, amelyben azt írják: „Évek óta kínozza a magyar társadalmat ezzel a gyenge színvonalú elektronikus ügyintézéssel a magyar állam.” Szerintük a helyzet tovább fog romlani, mert „erre a bizonytalanul működő rendszerre további elektronikus szolgáltatásokat” fognak ráépíteni.
Volt, hogy a körözési rendszer hibája miatt nem lehetett autót átíratni. A rendőrség híradásai szerint nagyjából havonta egyszer leáll a schengeni határátkelést biztosító rendszer, ami nemcsak a repülőtéren okoz fennakadást, de az ingázók életét is megnehezíti.