Így lett Románia az EU illegális szeméttelepe

A román határőrség által lefoglalt illegális szemét

Bukarest elítéli az illegális szemétszállítmányok beáramlását, ami azután pörgött fel, hogy egyes ázsiai országok már nem fogadják a Nyugatról érkező szemetet.

Három évvel azután, hogy Kína leállt a fejlett országokból származó szemét importjával, Románia válik a többnyire európai országokból származó, illegálisan behozott hulladék új lerakóhelyévé.

Tánczos Barna román környezetvédelmi miniszter nemrég egy romániai televíziós műsorban elmondta, hogy a hulladék Romániába csempészése „széles körben elterjedt jelenség, amelynek alapja az a szabály, amely lehetővé teszi a nyersanyagok továbbítását az egyik uniós tagállamból a másikba”.

A rozsdásodó mezőgazdasági berendezésekkel teli szállítókonténert augusztus 26-án fogták el Konstancában

„Elméletben az, amit ezekkel a konténerekkel hoznak, újrahasznosítható nyersanyag – mondja. – Azt mondom, hogy elméletileg, mert ezekben a tartályokban nagyon gyakran nem az van, amit feltüntetnek rajtuk.”

Az olyan országokban, mint Németország, Belgium és Görögország a veszélyes hulladék ártalmatlanítása akár ezer euróba is kerülhet tonnánként. A vállalatok megpróbálják csökkenteni a költségeiket azzal, hogy elszállítják a szemetet Romániába, ahol a nyereséges feketepiaci szereplők tonnánként körülbelül 250 eurót számítanak fel a hulladék fogadásáért. De ahelyett, hogy az előírások szerint ártalmatlanítanák, egyszerűen lerakják a hulladéklerakókban, vagy elégetik.

Szeméttelep Bukarest közelében

Octavian Berceanu, a romániai környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint csak 2021-ben mintegy 3700 tonna hulladékot csempésztek be Romániába.

Ebben a következő tételek is benne voltak:

Május 7.: Tíz németországi konténert fedeztek fel Konstanca kikötőjében, tele vegyes hulladékkal, beleértve a papírt és a műanyagot is.

Május 31.: Tíz tonna üveghulladékot pakoltak fel Görögországban, a fuvart egy céghez indították Călărași megyében.

Június 10.: Húsz tonna Görögországból származó műanyagot fedeztek fel a határon, ez a szállítmány egy gyurgyevói céghez tartott.

Június 11.: Több mint 16 tonna hulladékot fedezett fel a bihari határrendészet, főleg ruhaneműt és lábbeliket. A kamionsofőr elmulasztotta bemutatni a behozatali engedélyeket.

Augusztus 3.: A konstancai parti őrség kiszúrt egy uszályt egy hatos konvojban, amely állítólag gabonát szállított Szerbiából, és Cernavodă kikötője felé vette az irányt. A fedélzeten több mint ezer tonna hulladékra bukkantak.

Két uszály fémhulladékkal tele, amelyeket határőrök fogtak el még júniusban Murfatlarban, aztán visszaküldték az egészet Bulgáriába

A konstancai kikötő illegális hulladékimportot fogott el Japánból, Kínából és Szaúd-Arábiából. Berceanu szerint a beáramlás drámaian megnövekedett az elmúlt néhány évben, mivel az országok keresik a hulladéklerakó helyeket most, hogy Kína és több más ázsiai ország nem hajlandó több szemetet befogadni.

Azonban az illegális hulladék felfedezését a határon megnehezíti az olyan anyagok legális importja, mint a műanyaghulladék, amelyet a román újrahasznosító üzemek külföldről vásárolnak, hogy teljes kapacitással folytathassák működésüket. 2019-ben Románia a hulladék mindössze 12 százalékát hasznosította újra – ez az egyik legalacsonyabb arány Európában.

Használt gumiabroncsok egy teherautóban elrejtve. A kocsi egy augusztusban Németországból és Franciaországból induló konvoj része volt. A határőrség mintegy 17 tonna be nem vallott hulladékot fedezett fel a járművekben

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint „a más európai országokból Romániába érkező hulladékot a hivatalos dokumentumok újrahasznosítási alapanyagként tüntetik fel, de a hulladékot importáló vállalat csak tíz százalékot dolgoz fel, míg a maradék hulladéklerakóba kerül”.

A csempészek más szemét esetén úgy játsszák ki a vámtisztviselőket, hogy a hulladékot románoknak eladandó használt terméknek minősítik.

„Meg akarjuk erősíteni a jogszabályainkat, hogy börtönbüntetést lehessen kiszabni ilyesmiért – mondja Berceanu, hozzátéve: – Szerintem ez nemzetbiztonsági kérdés.”