A jószándékú tervek, hogy mikrocsipet operáljanak be Románia híres vadlovaiba, veszélybe sodort néhány egyedet, mivel a lépés lehetővé teszi, hogy gátlástalan személyek illegálisan tulajdonjogot szerezzenek az állatokra, ami egyes esetekben azt jelenti, hogy néhányukat egyenesen a vágóhídra küldik.
Tavaly kiszáradás és a halál fenyegette a Duna-delta vadlovait, miután a nyári aszályban elapadtak az itatóhelyeik. Idén újabb veszélyek merültek fel – de már nem az időjárás, hanem a mikrocsipek miatt.
Mivel az utóbbi évtizedekben a lovak populációja egyre nőtt, a helyi hatóságok és a Duna fekete-tengeri deltatorkolatában élők szerint a lovak szaporodását vissza kell fogni. A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a túllegeltetés veszélyezteti a delta – a világ egyik legnagyobb vizes élőhelyének – sebezhető növényvilágát.
Állatvédő szervezetek és mások szerint azonban az a terv, hogy a mintegy kétezer lovat – amelyek Európa egyik utolsó fennmaradt vadon élő csordáját alkotják – mikrocsippel lássák el, azzal a kockázattal jár, hogy gátlástalan személyek illegálisan tulajdonjogot szerezhetnek az állatokra. Egyes esetekben ez azt jelentheti, hogy a híres lovak vágóhídra kerülnek.
A vadon élő állatok évente turisták ezreit vonzzák, sokan közülük a Letea-erdőbe, a Duna-delta sűrű erdővel borított területére látogatnak, ahol a lovak nagy része él. Az állatok Romániának az ukrán határnál elterülő legnagyobb természetvédelmi területe egyik fő látványosságaként több millió lejes bevételt hoznak a deltának.
Több magyarázat is létezik arra, hogyan kerültek az állatok erre a vidékre. A legtöbb kutató által elfogadott nézet az, hogy a lovak a kommunizmus bukása után felszámolt termelőszövetkezetekből származó állatokkal keveredő, évszázadok óta itt élő vadlovaktól származnak. Egyes kutatók azt is felvetették, hogy a lovak egy része eredetileg a Bugeac-sztyeppe területéről származik, Dél-Moldovából és a mai Ukrajna területéről.
A lovak megtanultak ember nélkül is életben maradni, csikóik már a vadonban születtek. A természetes ragadozók, például a farkasok hiányában, amelyek mára eltűntek a deltából, a lovak elszaporodtak.
Az Agerpres román hírügynökségnek adott februári interjúban a helyi állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal (DSVSA) vezetője, Mitică Tuchilă azt mondta: „A lovakban, amelyekre valaki bejelentette a tulajdonjogát, mikrocsipet kell elhelyezni, a többinek pedig a helyi hatóságok, a deltaközigazgatás (…) vagy a megyei tanács” lesz a gazdája.
A lovak pontos számát csak találgatják, általában két- és négyezer közé teszik – mondja Ovidiu Roșu állatorvos, az ARCA állatvédő egyesület tagja. A Duna-delta Bioszféra-rezervátum (ARBDD) és az ARCA szakemberei februárban átrepültek a terület felett, és 1926 lovat számoltak össze az egész Duna-deltában. Becsléseik szerint a teljes szám 10-12 százalékkal magasabb, mivel a helikopterről nem tudtak minden területet megvizsgálni.
Antonel Pocora polgármester: „Abban a pillanatban, hogy a lovak mondjuk a városháza tulajdonába kerülnek, felismerjük az ezzel járó felelősséget, ami azt jelenti, hogy pénzről van szó”
A helyiek egy része számára a lovak problémát jelentenek. Antonel Pocora, a deltavidéki Tulcea megyében található Rosetti község polgármestere a Szabad Európa román szolgálatának elmondta, hogy túl sok a ló, tönkreteszik a növényzetet és a legelőket, valamint letépik a fák kérgét.
A Szabad Európa román szolgálatának újságírói márciusban jártak a térségben. A helyi lakosok által a földek megtisztítása érdekében gyújtott tüzek füstfelhői az égbe kúsztak. A vadlovak, amelyeknek fotói gyakran népszerűsítik Romániát mint turisztikai célpontot, már nem tűntek fenségesnek. A kemény téli hónapok után, amikor kevés a táplálék, szikárak és véznák voltak.
Vadlovak legelnek Leteán, miközben a távolban tüzek égnek
Az egyik falubeli, aki csak a keresztnevét adta meg, még hevesebben fogalmazott. „A falunk nem bír el ennyi lovat (…) Zárjuk be őket, százat vagy kétszázat” – mondta Nelu.
Alexandru Munteanu, Tulcea megye magas rangú helyi tisztviselője megerősítette, hogy akcióterv indul a vadlovak kezelésére. A terv szerint a deltában legelésző lovakat azonosítani fogják, és mikrocsippel látják el.
A március 15-én tartott nyilvános vitán, amelyen környezetvédelmi civil szervezetek és állatvédő csoportok vettek részt, Tuchila a DSVSA-tól a terv mellett szólalt fel. „A mikrocsip beültetése az állattartó természetes, alkotmányos joga, hogy azonosítani tudja az állatát” – mondta.
Az állatvédő csoportok többnyire nem értenek egyet ezzel. Szerintük a lovak vadon élő állatok, ezért nem lehet gazdájuk. Azt is mondják, hogy ez bátorítani fogja az embereket arra, hogy hamisan állapítsák meg a lovak tulajdonjogát. Az elmúlt hónapokban az ARCA aktivistái és az SOS Delta Horses civil csoport tagjai szerint máris illegálisan szállítottak el lovakat a deltából.
Rodica Crăciunescu, az SOS Delta Horses munkatársa szerint a mikrocsip beültetésével a lónak tulajdonosa lesz, aki „azt csinál, amit akar, vagyis már nem avatkozhatunk be, mivel az állatnak már van tulajdonosa”.
„Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban voltak olyan esetek, amikor illegálisan elszállítottak lovakat, ez egyenlő azzal, mintha aláírnánk a halálos ítéletüket” – mondta.
Találgatások folynak a lovak pontos számáról, amelyet általában két- és négyezer közé tesznek
Ezek a félelmek nem tűnnek alaptalannak.
Nicolae Godea, a Duna-deltához közeli Mihail Kogălniceanu községből származó állatkereskedő 368 vadlovat és az összes utóduk tulajdonjogát vásárolta meg. A férfi, aki állítólag eladta neki őket, Constantin Ivanov egy faluból a Duna-deltában, azt mondta a közjegyzőnek, hogy egészségügyi problémái miatt nem minden ló volt regisztrálva. Ennek ellenére a szerződést hitelesítették.
Az állatvédők azzal vádolták Godeát, hogy részt vett a lovak vágóhídra szállításában, és pénzbírságot kapott a dokumentáció szabálytalanságai miatt. A Mihail Kogălniceanu farmján tartott vadlovak beszerzéséről beszélve Godea azt mondta: „Szeretem az állatokat”, hozzátéve: biztos benne, hogy az, aki eladta neki a 368 vadlovat, képes lesz mindegyiket azonosítani.
Az állatvédők azzal vádolják Nicolae Godeát, hogy részt vett a lovak vágóhídra szállításában
A Szabad Európának elmondta, hogy a lovakat a Duna-deltában akarja hagyni, de amikor arról faggatták, hogy miért vásárolt ennyit, elismerte, hogy a mének egy részét el fogja adni. Elmondta, hogy kiterjeszteni tervezi üzleti tevékenységét Leteára, ahol egy farmot vásárolt, és egy gazdaszövetséget akar létrehozni.
Kuki Bărbuceanu neves állatjogi aktivista és a delta vadlovainak szakértője gyanúsnak tartja Godea ügyletét. „Szóval több száz ló és utódaik tulajdonosa hirtelen megjelenik a semmiből. Ez azt jelenti, hogy a deltavidék összes lova egyetlen személyhez tartozik. Ha ez nem lenne, ki kéne találni!” – mondta Bărbuceanu, aki egyben az ARCA egyesület elnöke is.
Rosetti Pocora polgármesternek is fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a helyi hatóságok legyenek a vadlovak tulajdonosai. „Abban a pillanatban, hogy a lovak mondjuk a városháza tulajdonába kerülnek, rájön az ember, milyen felelősséggel jár. Ez azt jelenti, hogy pénzről van szó. Nem értem, hogyan tehetjük ezt meg. Felvegyünk őröket, hogy legeltessük a lovakat, vagy mit tegyünk?” – kérdezte.
Nem ez az első eset, hogy a lovak jólétével kapcsolatban félelmek merülnek fel.
2022 nyarán a helyiek, a turisták és a média arra figyelmeztetett, hogy a Letea-erdőben található két itatóhely elapadt. Mivel más itatóhely nincs, a forrásokból fakadó víztől függő lovakat a kiszáradás és a halál veszélye fenyegette.
Végül több hét elteltével a helyi tisztviselők intézkedtek, mindkét forrásból homokot távolítottak el, így a víz a felszínre juthatott. A Duna-delta Bioszféra-rezervátum kormányzója elrendelte egy kapu megnyitását is, hogy a lovak és más nagy testű állatok átjárhassanak.
Az állatvédő csoportok szerint a lovak vadon élő állatok, ezért nem lehet gazdájuk
Eközben az ARCA-hoz hasonló csoportok állatvédői más lehetőségeket keresnek Leteában a lovak szaporodásának megfékezésére és a helyi környezetre gyakorolt hatásuk csökkentésére.
Ovidiu Roșu állatorvos szerint a deltában élő vadlovak mikrocsippel való ellátása logisztikai szempontból nehéz és nem hatékony. Terepjáróval kimegy a vadonba, hogy a lehető legközelebb kerülhessen a lovakhoz, majd légpuskából termékenységszabályozó vakcinát lő a kancák húsába, hogy egy évig ne legyenek vemhesek. Elmondása szerint ez nem könnyű munka, mivel a lovak hamar megijednek. Márciusban – mesélte – négy napig tartott harminc kanca beoltása.
Roșu nem lát jó alternatívát. „Más országok hasonló, nem invazív, nem traumatizáló módszereket alkalmaznak a szabadon élő lovak ellenőrzésére, például az amerikai musztángok és az ausztráliai brumbyk esetében.” Az egyesület új oltási kampányra készül, amelyben egy év helyett három évig hatásos vakcinát használnak majd.
Ștefan Raileanu kutató, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem Lóállatorvosok Romániai Egyesületének munkatársa azt javasolta, hogy az állat bőrét nagyon alacsony hőmérsékleten folyékony nitrogénnel jelöljék meg. Az eljárást fagyasztásos megbélyegzésnek is nevezik. Ez lehetővé tenné a hatóságok és a civil szervezetek számára, hogy a távolból, távcsővel figyeljék a lovakat.
Raileanu azonban továbbra is attól tart, hogy visszaélések történhetnek, és a lovakat tisztességtelen személyeknek adják el.
Addig is egy olyan hivatal létrehozását javasolja az Egyesült Államok Földgazdálkodási Hivatalának mintájára, amely a vadlovakat felügyelné.
„A deltában élő lovak megérdemlik” – mondja Raileanu, aki reméli, hogy a hatóságok nem adnak senkinek eszközt a lemészárlásukra.