Az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a szólásszabadságért Heindl Péter aktivista, jogász, aki ellen a kormányzati óriásplakátok átfestése miatt indult eljárás. A Pécsi Ítélőtábla csütörtöki jogerős döntése megerősítette, hogy rongálás bűncselekménynek minősül tiltakozó üzenetet elhelyezni a plakátokon – közölte a férfit képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
„Ez a plakát alapjogot sért”, „Az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében (Magyar Alkotmánybíróság, 2008)”, „A pártállami politikai propaganda törvénytelen!”, „Védjük meg a gyerekeinket Putyintól”, „Anyu, a cár meztelen” – ilyen üzeneteket festett a 2022-es választások előtt az utcán látható kormányzati plakátokra dr. Heindl Péter. A jogász és pedagógus végzettségű pécsi férfi a Magyarország meg tudja csinálni feliratú, az új nemzeti konzultációt népszerűsítő plakátokat dekorálta ki.
Az ügyben november 21-én harmadfokú, jogerős elmarasztaló végzést hozott a Pécsi Ítélőtábla dr. Heindl Péterrel szemben. A bíróság a korábbinál több pontban mondta ki a polgárjogi aktivista bűnösségét, de fenntartotta a másodfokú bíróság döntését, amely csupán megrovásban részesítette a 64 éves férfit. Az ítélet jogerős, Heindl az őt képviselő TASZ segítségével az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a szólásszabadságért.
Heindl Péter, aktivista, jogász-pedagógus az egyik általa átragasztott plakát előtt
Az ítélet után újabb kormányplakátot dekorált ki
Heindl egy órával az ítélet kihirdetése után újabb kormányplakátot festett át a pécsi Kertvárosban. A 64 éves pécsi jogász évek óta festi, ragasztja át Pécsett a kormány óriásplakátjait, emiatt több eljárás is indult vele szemben. A november 22-én tárgyalt ügy is kormányzati plakátok átragasztása és rongálás vétsége miatt indult ellene.
Az aktivista az ítélet kihirdetése után a Szabad Pécs kérdésére úgy fogalmazott: számára csak akkor fejeződik be az eljárás, ha már nemzetközi fórum sem áll a rendelkezésére, vagy ha felmentő ítélet születik. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen szeretné folytatni az eljárást, sőt kifejezetten kérte mindhárom bíróságon, első foktól a harmadik fokig, hogy forduljanak az Európai Unió Bíróságához – szüneteltetve addig a vele szemben indult eljárást –, és kérjenek előzetes jogorvoslatot.
Arra a kérdésre, hogy nem fél-e attól, hogy ezúttal majd jobban megmérik, ha új akciója miatt is eljárás indul ellene, azt mondta: nem fogja feladni azt a jogát, sőt állampolgári kötelességét a jogerős döntés ellenére sem, hogy egy szerinte egyértelmű törvénytelenségre felhívja a figyelmet.
„Beavatkozás a szabad választásba”
Dr. Heindl évek óta hangoztatja, hogy szerinte törvénytelen, hogy az állam, amelynek semlegesnek kellene lennie, a Fidesz politikai üzeneteivel plakátolja tele az egész országot. Úgy véli, hogy ez beavatkozás a szabad választásba, ezért amióta a kormány él ezzel a kommunikációs eszközzel, amire az elmúlt 14 évben több mint százmilliárd forintot fordítottak, rendszeresen átragasztja, „kijavítja” a kormány által kihelyezett óriásplakátokat.
Egy idő után már nemcsak közvetlenül a kormány által, hanem olyan szervezetek által finanszírozott kampány plakátjait is kijavította, amelyeket részben vagy egészben állami támogatásból, kormánypénzből fedeztek, mint például a Békemeneteket szervező CÖF (Civil Összefogás Fórum), amely ugyancsak a Fidesz–KDNP politikai üzeneteit jeleníti meg.
„Veszélyes a társadalomra, és büntetendő”
Heindl az Alkotmánybíróságon folytatja küzdelmét a védelmét ellátó Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, dr. Baltay Levente segítségével, miután a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete rongálás bűncselekménye miatt elmarasztalta – fogalmaz a TASZ közleménye.
A szervezet emlékeztet rá: Heindl a hirdető cégek szerint nagyjából 190 ezer forintos kárt okozott, ami miatt először csak szabálysértési eljárások indultak, de végül rongálás bűncselekménye miatt vádat is emeltek ellene. Első fokon bűnösnek találták, és egy év próbára bocsátották. Ez azt jelenti, hogy a bíróság olyan cselekményként értékelte Heindl politikai véleménynyilvánítását, amely veszélyes a társadalomra, és büntetendő. Mindezt a Kúriának egy olyan határozatával indokolták, amely szerint falfirka esetén teljesen mindegy, miről szól a véleménynyilvánítás, mert ha akár egyetlen forint kárt is okoz, automatikusan rongálásként kell kezelni.
Másodfokon részben felmentették, mert a bíróság figyelembe vette, hogy az átfestett plakátok között több olyan is akadt, amelyeket a lefestés időpontjában már el kellett volna távolítania a plakátfelületet biztosító cégnek. Ezek ügyében a bíróság felmentő ítéletet hozott. A többi plakát esetében megrovásban részesítette, vagyis szintén enyhítette a korábban kiszabott szankciót. Az ügyész azonban fellebbezett, így került sor a harmadfokú eljárásra, amely során a Pécsi Ítélőtábla megerősítette az elsőfokú ítéletet, és mindegyik „plakátjavítás” ügyében bűnösnek találta Heindlt, de a legenyhébb büntetést, a megrovást alkalmazta.
„Hiába enyhe a szankció, aggasztó üzenetet közvetít ez az ítélet azzal, hogy kriminalizálja a propagandaplakátokon elhelyezett közéleti, kormánykritikus vélemények elhelyezését. A TASZ szerint elfogadhatatlan az a jogértelmezés, ami ezt szimpla rongálásnak tartja, és kizárja annak értékelését, hogy aktív állampolgárok élnek demokratikus jogaikkal, és végső eszközként nyúlnak a kormányplakátokhoz. Ezért az ítélettel és az alkalmazott kúriai jogegységi határozattal szemben az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni, de ha érveink ott is süket fülekre találnak, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága elé visszük ezt a kérdést” – fogalmaz a TASZ közleménye.
Ehhez kapcsolódóan: Alkotmánysértőnek tartja a kormányzati plakátokat a pécsi jogász