Egy nem nyilvános kormányhatározat szerint Mészáros Lőrinc cége 17 milliárd forint pluszpénzt kaphatott volna egy vasúti beruházásra előre megszabott feltételek mellett. Most egy másik rendelettel egyszerűen odaadta a kormány ezt az összeget, sőt meg is fejelte.
Különrendeletet írt a kormány annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. megkapja az általa kért pluszpénzt a GSM-R vasúti fejlesztés befejezésére. A 1388/2023-as számot viselő jogszabály 1.7 pontja kimondja, hogy a kormány 17,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a beruházás befejezésére.
Ezzel a kormány saját korábbi rendeletét is felülírta. Azt még tavasszal írtuk meg, hogy az R-Kord Kft. mint kivitelező fővállalkozó elkezdte nem kifizetni a vele szerződésben álló alvállalkozókat a GSM-R megvalósítása során (a vasúti informatikai beruházás részleteiről és arról, hogy a kivitelezés minőségét a MÁV is komolyan kifogásolta, ebben a cikkünkben írtunk), emiatt többen le is vonultak az építkezésről, amely így hetekig állt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) akkor megkeresésünkre azt írta, hogy a cég „az orosz–ukrán háború okozta előre nem látható költségnövekedésre” hivatkozva szeretne pluszforrást igényelni a befejezéshez.
17,2 milliárd forintnyi szélesre tárt kapu
A Mészáros-társaság kérése meghallgatásra talált, a kormány májusban egy nem nyilvános, úgynevezett 2000-es jelzésű határozatával 17 milliárdos pluszforrás juttatásának lehetőségét teremtette meg. Ez egyébként önmagában nem lenne egyedülálló: a kormány még egy másik, januári rendeletével minden közbeszerzésben részt vevő cég számára megnyitotta a kaput azelőtt, hogy a központi költségvetés terhére kompenzálhassa a háború miatt bekövetkező, előre nem látható költségnövekedést (egyes építőipari anyagok, például a cement ára jelentősen drágult az ukrán export kiesésével).
Ehhez kapcsolódóan: Titkos határozattal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét 17 milliárd forinttal a kormány.
Ez – a 13/2023-as számot viselő – jogszabály azonban feltételekhez köti a pénzjuttatást. Egyrészt az ÉKM saját szakértői bizottságának kell minden esetben megállapítania, hogy a kérés jogos, másrészt még jogosnak minősített igény esetén is legfeljebb a költségnövekedés felét kompenzálhatja az állam, és az összeg így sem haladhatja meg az adott beruházás teljes értékének 15 százalékát.
Mint megírtuk, a tárgyalások intenzíven folytak a minisztérium és az R-Kord jogászai között. Mivel a GSM-R eredeti kivitelezési szerződésében 58,8 milliárd forint szerepel, a 17 milliárdos pluszigény azt jelentené, hogy az R-Kordnak 34 milliárd forintnyi költségnövekménye keletkezett, ami többszöröse a kormányrendeletben maximumként előírt 15 százalékos mértéknek.
Nem fenyeget a hibás teljesítés réme
Ezt a gordiuszi csomót írta felül a kormány egy új rendelettel. A 1388/2023-as számot viselő jogszabály már nevesítve a GSM-R-ről szól, és mint említettük, egyszerűen előírja, hogy az eredetileg maximumként meghatározott 17 milliárdnál is kétszázmillió forinttal többet kapjon az R-Kord a beruházás befejezésére.
Ezenkívül – mint korábban előre jeleztük – a kormány valóban kivette a rendelettel a beruházást az uniós finanszírozás alól, és egy az egyben magyar költségvetési pénzből finanszírozza. (Az Európai Hálózatfejlesztési Alapból, illetve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból erre dedikált források nem vesznek el, másra fogják felhasználni, erre a kormánynak megvan a jogi lehetősége.)
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek bajba, nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
Külön érdekessége a rendeletnek, hogy feketén-fehéren leírja: a GSM-R nemcsak jelentősen drágábban, de – mint korábban szintén előre jeleztük – csökkentett műszaki tartalommal is készül el. A fejlesztés alapja egy külön a MÁV által használható, a jelenleginél sokkal gyorsabb, biztonságosabb kommunikációt és vasúti vezérlést lehetővé tevő mobilhálózat telepítése, amely viszont az eredetileg tervezett 2225 kilométer helyett hétszáz kilométerrel rövidebb szakaszon valósul csak meg.
Kimarad a fejlesztésből többek között a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest–Vác–Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest–Szeged és a Dombóvár–Pécs közötti szakasz. A korszerű, száloptikás kábeleket is bő négyszáz kilométerrel kisebb szakaszon húzzák majd ki. (Ennek többek között a biztosítóberendezések működtetésében van nagy szerepe.) A rendelet szerint a MÁV-nak fel kell mérnie az így megmaradt, „fel nem használt készletállományt” (például a fel nem használt kábeleket, átjátszótornyokat), és javaslatot tennie a hasznosításukra.
Csökkentett
Az új rendelet érdekessége még, hogy ezáltal az R-Kord azt a csapdát is elkerülheti, hogy többek között az általunk is ismertetett minőségbeli hiányosságok, illetve a csökkentett műszaki tartalom miatt az állam esetleg úgy módosítsa a GSM-R kivitelezési szerződését, hogy abban hibás teljesítés is szerepeljen az R-Kord részéről. Ez ugyanis azt eredményezhetné, hogy a céget három évre kizárják a közbeszerzésekből.
Így viszont a jogszabályra hivatkozva az állam teljesen új szerződést köthet az R-Korddal, amelyben immár a „csökkentett műszaki tartalomnak” megfelelő paraméterek szerepelnek. Igaz, elvileg a Közbeszerzési Értesítőben ezt is nyilvánosságra kell majd hozni.