Új sorozatot indítunk a júniusi választások előtt. Összefoglaljuk a hét legfontosabb belpolitikai eseményeit, amelyek befolyásolhatják a kampányt, az emberek választási döntéseit, és amelyeket a politika szereplői is így kezelnek, még ha nem is mondják ki. Az elmúlt hét eseményei közül – talán meglepő módon – egy nem választási célú nemzetközi kutatást emelünk ki. E szerint a magyarok 52 százaléka úgy véli, hogy az ország helyzetén a bevándorlás leállítása segítene. 81 százalékuk szerint a munkaadóknak előnyben kellene részesíteniük a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben.
Ez a magas szám mutatja, hogy a Fidesz menekültellenes kampánya egyrészt megfogant, másrészt visszájára is fordult, mert a kormány intenzív külföldimunkaerő-csábítása irritálja a választókat. A DK és a Jobbik masszív vendégmunkás-ellenes kampánya pedig, úgy tűnik, jó helyre célzott. Mármint politikai hatékonyság, nem a gazdaság szempontjából.
De előbb nézzük a korábban induló, de még a héten is legfontosabbnak számító sztorit, a Novák–Varga–Balog-féle kegyelmi ügy kampányszempontú fejleményeit. Hiszen ilyen ütést a Fidesz még Szájer József meleg bulis vagy Borkai Zsolt jachtos-szexpartis ügyével sem kapott.
„Ellenünk fordították, amiben a legerősebbek vagyunk, a gyermekvédelmet”
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője értékelte így az általa műbalhénak nevezett, de a Fideszt megrázó – mert törzsszavazóit is elérő – pedofilbotrányban az ellenzék fellépését.
Egy, a kampányt bemutató cikkben ennek csak a választói magatartásra ható következményeivel foglalkozunk (tehát nem a konkrét üggyel vagy a szakpolitikai részével). Egyértelmű, hogy egy ilyen botrányt nemhogy hetekig, hanem a választásokig üthetne az ellenzék. Fordított esetben a Fidesz teljes médiahadseregét a sztorival kapcsolatos pár üzenet sulykolására fordítaná, ahogy ezt jóval kisebb jelentőségű ügyekben tette, teszi. Az, hogy a dollárbaloldal szóval már ellenzékiek is viccelődnek, mutatja, hogy a Fidesz keretezései és sulykolásai sikeresek. A kegyelmi ügyben az ellenzék célja nem lehet(ne) más, mint a legmagasabb szinten érintett politikusok, Novák, Varga és Balog folyamatos támadása, illetve igyekezni a történetet még magasabb szintre tolni.
Ehhez képest kezd szakpolitikai botránnyá alakulni az államigazgatás ismeretlen, súlytalan szakági vezetői felelősségeinek és működési diszfunkcióinak a sorolásával. Ez jó a kormánypártnak, hiszen az senkit nem lep meg, mindennapi tapasztalat, hogy Magyarországon valamely terület, ágazat rosszul működik. Ráadásul Novákról, Vargáról már alig esik szó, Orbán Viktor pedig visszaemelkedett a megszokott sztratoszférikus, vezéri magasságokba.
Ha megnézzük az ellenzéki pártok elmúlt heti Facebook-üzeneteit, látjuk, hogy egyedül a DK teszi azt folyamatosan, hogy csak ebben a témában és lényegében csak Orbánra lőve kommunikál. Ugyanilyen az óriásplakát-kampányuk is.
A többi párt már inkább elaprózza üzeneteit, még a Momentum az, amelyik erősebben fókuszál a pedofil-botrányra, de ő sem csak Orbánt célozza, sok üzenete a gyerekvédelmi rendszerről szól.. Az MSZP számtalan témában posztolt a héten, néhány közülük a témához kapcsolódik, a legfeltűnőbben az LMP hanyagolja az ügyet, 1-2 posztja volt erről összesen.
„Távozó asszony” – a miniszterelnök a kegyelmi botrány kirobbanása óta ötödször sem volt hajlandó kimondani Novák Katalin nevét, akinek lemondását a héten formálisan is elfogadta a parlament.
A Fidesz sikeresen vitte alacsonyabb szintre a történetet, és kezdi az ellenzék ellen is fordítani: „Ha valakik pedofilokat rejtegettek, azok önök voltak” – fordult a kormányfő a parlamentben az ellenzék felé, amely azért intenzíven támadta őt (Gyurcsány Magyarország első pedofilbarát miniszterelnökének nevezte).
Ennél sokkal súlyosabb (komoly morális aggályokat is felvető) csapásirányt is nyitott a párt: a melegek támadását a pedofil nevelőintézet-igazgató kapcsán. „Amikor a fővárosi önkormányzat 2010 előtt ezt az embert kinevezte, akkor ők pontosan tudták, hogy homoszexuális” – nyilatkozta Lázár János. Ezzel vissza is terelte a három évvel korábbi, a Meseország mindenkié című könyv kapcsán a melegekről megszólaló miniszterelnöki keretezésbe az ügyet. Akkor Orbán azt mondta a melegekről: „Hagyják békén a gyerekeinket!”
A melegek elleni hergelésre a Momentum elnöke, Donáth Anna így reagált Facebookon: „Az lenne a kérdésem Lázár Jánoshoz, hogy ha az igazgató kislányokat molesztált volna, azt rendben lévőnek találná?” Az LMP társelnöke, Ungár Péter szerint pedig „minden segítséget meg kell adni Lázár Jánosnak, hogy meg tudja különböztetni a homoszexualitást a pedofíliától”.
Kérdés, meri-e, akarja-e a választásig vinni a kormány a gyűlöletkeltéssel operáló úton a kármentést, vagy ez inkább csak tűzoltásra kellett. Az is érdekes lehet, hogy előkerülnek-e az ellenzék részéről a 2022-es választás előtt – nemcsak Márki-Zay Péter, hanem Gyurcsány Ferenc által is, de utóbbi által hirtelen elengedett – emlegetett, meleg kormánytagokat leleplező bizonyítékok.
Egyébként novemberhez képest 33 százalékról 30 százalékra csökkent a Fidesz támogatottsága – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, a Fidesz-szavazók 11 százaléka csalódott a pártjában a kegyelmi botrány miatt. Ez kb. 200-250 ezer ember.
Hasonló számot mutatott ki nemrég a Publicus is, de még a kormányközeli Nézőpont is 3 százalékpontos csökkenést mért.
A biztos pártválasztók körében (ami jobban orientál, mint a teljes népességben mért népszerűség) a Fidesz 44 százalékon áll a novemberi 46 százalékhoz képest.
Ahogy szokott lenni, az ügy inkább a bizonytalanok arányát növelhette, a novemberi 26 százalékról 32 százalékra, az ellenzéki pártok összesített támogatottsága viszont csökkent három százalékponttal. Az ellenzékből továbbra is a DK a legnépszerűbb 9 százalékos eredményével a teljes népességben. A Mi Hazánk 7-ről 5 százalékra esett vissza, amivel megelőzte őt a 6 százalékra feljövő MKKP és beérte az 5 százalékra visszaerősödő Momentum.
Pártok, önkormányzatok
Ungár Péter, a harmadik utas politikát – újból – megpróbáló LMP társelnöke így értékelte a sikeres influenszertüntetés másnapján tartott és látványosan megbukó, az ellenzéki pártok által szervezett tüntetést: „A hisztériaellenzék tüntetése megmutatta, hogy a szellemi polgárháborút nem lehet összekeverni a gyermekvédelemmel, hogy a közvetlen elnökválasztás üres lózung, és aki a holnapi nap reggelén napirend előtti felszólalásban vesz részt az Országgyűlés munkájában, az késő délután már nem tudja hitelesen bojkottálni ugyanazt az ülésnapot az elnökválasztás alatt.”
Ungár Péter folytatta várható főpolgármester-jelöltje, Vitézy Dávid indulásának bejelentése előtt is a terep előkészítését: szokás szerint ekézte Karácsony Gergely főpolgármestert.
Rekordszagú, hogy Győrben már hét polgármesterjelölt jelentette be indulását. A Telex szerint ellenzéki oldalon elúszni látszik az előválasztás esélye, de a kormánypárt hívei is megosztottak a szexbotrányába belebukó volt polgármester, Borkai Zsolt elindulásával.
A kampány és a két, a Fidesz-tábort célzó jelölt indulása is okozhatta, hogy meglepő módon a kormánypárti többségű testületben az utolsó pillanatban megvétózták azt a javaslatot, amely a szokásos módon kiszervezte volna – becslések szerint jelentősen túlárazva – Győr köztereinek tisztítását a milliárdos Paár Attila cégének.
Hasonló, választási okokat láthatunk az eddig a Fidesz-agendának megfelelően a Samsung gyár érdekeit képviselő (vagyis hallgató, a lakossági panaszokat nem felkaroló) gödi városvezetés megtáltosodásánál is: a Fidesz által támogatott polgármester, Kammerer Zoltán ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a gödi Samsung gyár légszennyezettségi adatai miatt. Az Átlátszó írt cikket arról, hogy mennyire szennyezte Göd levegőjét a Samsung gyár az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben elérhető adatok szerint.
A Fidesz-szavazókat nem rendítette meg, hogy pártjuk végül megszavazta a héten Svédország NATO-csatlakozását, pedig több mint egy éve változatos érveléssel azt hallhatták, miért nem lehetséges. A Mi Hazánk következetes maradt oroszpárti álláspontjához: csak az ő hat képviselőjük szavazott nemmel.
Végrehajtást rendeltek el Juhász Péter cége ellen – derítette ki az rtl.hu. Az inkasszó abban az időben történt és azt a számlát érintette, amikor és amelyen a Momentum által támogatott V. kerületi polgármesterjelölt választói és egyéb adományokat gyűjtő kampányszámlája is volt.
Juhász Péter szerint az inkasszó nem érintette a támogatásokat, mert bár a számla akkor még közös volt, de a bírságot a saját részéből fizette, az adományokból befolyt pénzt a politikai munkájára költötte.
A KözösÜgyünk Nonprofit Kft. számláján 2021-ben 166 millió forintot tartottak nyilván, míg 2022-ben 158 millió forintot. A cégnek alig volt árbevétele, Juhász szerint pályázati pénzekből tudta rendezni az adósságát.
A politikus tavaly év végén jelentette be, hogy indul az V. kerületi polgármesteri pozícióért. Ellenzéki ellenfele a korábban MSZP-s, ma már civil, a teljes helyi ellenzéki frakció támogatását maga mögött tudó helyi képviselő Kovács Alex Gábor, aki előválasztást szeretne.
Az eddig a Momentum támogatását felmutató Juhász mögé a DK is felsorakozott. A két párt hírek szerint országosan is megegyezett: jelenlegi állás szerint Budafokon előválasztást tartanak március 21-24. között. Kovács Alex nyílt levélben fordult a két párt vezetéséhez, hogy a Belvárosban is így, a választók dönthessenek a két ellenzéki jelöltről.
Zugló kérdéses még, ahol a regnáló szocialista polgármester, Horváth Csaba továbbra sem akar előválasztást momentumos alpolgármesterével. A DK még nem árulta el, hova áll. Csepelen viszont visszalépteti jelöltjét a Momentum javára, utóbbi pedig ugyanezt teszi Kőbányán és Pesterzsébeten.
Budapesten Soroksáron is két ellenzéki jelölt van, momentumos és LMP-s.
Hegyvidéken, a XII. kerületben a sok ciklus óta regnáló fideszes polgármester, Pokorni Zoltán visszalépésével (alpolgármestere, Fonti Krisztina indul a Fidesz színeiben) esélyesebbé vált az ellenzéki győzelem. A DK a két párt megállapodása után a momentumos Farkas Csabát támogatja. Két másik jelölt is van: az MKKP-s Kovács Gergely és az LMP-s Kendernay János. Lehet, hogy itt is előválasztás lesz.
Egerben és Debrecenben a DK a momentumos jelöltet támogatja (a regnáló egri városvezetőt egyik párt sem tartja már ellenzékinek, bár Mirkóczki jobbikosként nyert), Szolnokon pedig fordítva.
A Jobbik-Konzervatívok a 2022-es választás után kilépett az összefogásból, és nem vesznek részt a tárgyalásokban, az LMP pedig jelezte: több helyen kitart a saját jelöltje mellett. Ebből Vitézy Dávid főpolgármesteri elindítása lenne a legfontosabb.
Veszprémben Hartmann Ferenc ellenzéki frakcióvezetőt, korábbi alpolgármestert indítja közös jelöltként az önkormányzati választásokon a Híd a Városért veszprémi egyesület, a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd – Zöldek, valamint a Momentum. Jelölését civil szervezetek is támogatják.
Százezrekért hirdet a Facebookon Lázárék helyi lapja egy Navracsics Tibort gyalázó cikket, mert a miniszter szerintük túlságosan baráti kapcsolatot ápol Márki-Zay Péterrel. (Miniszterként többször találkoztak, és Navracsics – ellentétben Lázár kampánybeli ígéretével – nem zárkózik el az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje által vezetett város projektjeinek kormányzati támogatásától.) Január 1-jétől Navracsics új minisztériumához kerültek a közigazgatási és önkormányzati területek.
„Soros György tömi az egyik zsebét dollárokkal, a másikba Navracsics Tibor pakolná a forrásokat. Hazaáruló politikussal bratyizik a közigazgatási és területfejlesztési miniszter” – írta a lap. A Fideszhez köthető médiában minisztert támadni így még nem láttunk – írta a sztorit bemutató Telex.
Visszaüthet a Fideszre az évtizedes migránsozás
A magyarok arra vágynak, hogy egy erőskezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat – derül ki az Ipsosnak a populizmus népszerűségét vizsgáló, 2023 végén végzett felméréséből.
A felmérést húszezer, 16–74 év közötti személy részvételével végezték a világ 28 országában. Magyarországról ötszáz embert kérdeztek meg, nem túl sokat, így a hibahatár magas, 3,5–5 százalékos.
Világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, ez az arány Magyarországon 66 százalékos.
A megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százaléka) egyetért abban, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez, 45 százaléka arra vágyik, hogy egy erőskezű vezető rendbe tegye az országot, és ennek érdekében akár a szabályokat is hajlandó megszegni. 71 százalék inkább olyan erős vezetőre vágyik, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól.
Az ország helyzetének javítását egyébként a magyarok 52 százaléka szerint a bevándorlás leállítása jelentené. A válaszadók 81 százaléka szerint fontos lenne, hogy a munkaadók előnyben részesítsék a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben. Ez a magas szám mutatja, hogy a Fidesz menekültellenes kampánya egyrészt megfogant, másrészt visszájára is fordult, mert a kormány intenzív külföldimunkaerő-csábítása irritálja a választókat. Vagyis a masszív vendégmunkás-ellenes kampányt vivő DK és Jobbik is megdicsérheti saját stratégiáját. Sárkány ellen sárkányfű.
A válaszadók 73 százaléka egyébként elégedetlen a hagyományos pártokkal, mert nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”.
Egy másik nemzetközi kutatást is bemutattak a héten. A Pew Research Center szerint a 24 vizsgált országban az emberek 59 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével, ami növekvő tendenciát mutat a legutóbbi, 2017-es felméréshez képest. Míg a képviseleti demokrácia ötlete 77 százaléknál népszerű, addig a közvetlen demokráciáé (amikor nem képviselőkön keresztül dönt a nép, hanem például népszavazásokkal) hetven, a szakértői uralomé pedig 58 százaléknál. Az erős vezető uralmát 71 százalék ellenzi, a katonai diktatúrát pedig 83 százalék nem szeretné.
Viszont még az olyan gazdag jóléti államokban is csökken a demokratikus államforma népszerűsége, mint Svédország: 2017-ben még 54 százalék mondta azt, hogy ez jó rendszer, mára 41 százalékra apadt. Mindenesetre hiába alacsony az igény az erőskezű vezetőre, növekszik, még olyan országokban is, mint Németország vagy Lengyelország.
A megkérdezett magyarok 16 százaléka mondta, hogy valamennyire vagy nagyon rossz a képviseleti demokrácia, 56 százalék szerint aránylag jó, 24 százalék szerint nagyon jó ez a rendszer az országnak. A közvetlen demokráciát a magyarok 24 százaléka nem támogatta, 47 százalék egész jónak, 22 százalék nagyon jónak tartotta.
Azok, akik szerint egy erős vezetőnek kellene irányítania, akár felülírva a parlament és a bíróságok döntéseit is, csak 15 százaléknyian vannak.
Magyarország esetében a jobboldaliak negyven, a baloldaliak 62 százaléka utasítja el az autokráciát.
A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezhet ki, aki „a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenység, rendészeti, bűnmegelőzési, bűnügyi, közbiztonsági feladatok, valamint honvédelmi kérdések kapcsán tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök, illetve a kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését” – derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet Rogán Antal nyújtott be hétfőn. Belpolitikai okok nem szerepelnek a javaslat indoklásában, mi mégis úgy érezzük, ez a hír belefér egy választási kampánnyal foglalkozó cikkbe.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője amennyire nem jelenik meg a nyilvánosságban, annyira fontos szerepe van a háttérben: ő irányítja a kormányzati kommunikációt, és felügyeli a titkosszolgálatokat is.
Magyar Péter 75 perces videóinterjút adott a Telexnek, amelyben újabb súlyos állításokat tett Magyarország vezetéséről, de most is bizonyítékok nélkül. Szóba került a bennfenntesek által régóta tudni vélt információ, hogy Ráhel és Gáspár mellett Orbán harmadik gyereke (pontosabban férje, Szokira Tamás) is érintett a hatalom dinasztikus jegyeket is mutató működtetésében. Magyar szerint valójában Szokira igazgatja „a baráti sajtót”.
A first ladyről, Orbán feleségéről, Lévai Anikóról pedig azt mondta, hogy „olyanokat láttam, hogy minisztereket, képviselőket bizonyos dolgokért számonkért vagy beszámoltatott, és olyanokat meg hallottam, hogy bizonyos személyi döntésekben neki is nagyon nagy szerepe van”.
Európa
Az ellenzéki pártok egyperces néma felállással emlékeztek a nemrég meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról az Országgyűlés tavaszi ülésszakának hétfői nyitóülésén. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak. Az ellenzéki kritikára válaszolva Orbán Viktor megköszönte a kormánypárti képviselőknek, hogy „Navalnij-ügyben megőrizték a hidegvérüket”. Majd azt mondta: „Sovinisztáknak nem jár tisztelet. És aki patkányoknak nevezte a grúzokat a grúz–orosz háborúban, annak a tiszteletére nem állunk fel. Egyébként pedig nyugodjon békében.”
Egy érintett, a georgiai elnök nem így látta Navalnij 2008-as véleményét: tragikusnak nevezte az orosz ellenzéki halálát.