Az afganisztáni szabadidős tevékenységek szélsőséges korlátozásának újabb példájaként a tálib hatóságok bezárták a videójáték-szalonokat, valamint a külföldi filmeket, tévéműsorokat és zenét árusító üzleteket a nyugat-afganisztáni Herát városában. A csoport korábban már megszüntette a városban a nők által üzemeltetett vízipipás kávézókat és éttermeket.
A huszonnyolc éves Hamajun teljes megtakarított pénzét, tízezer dollárt fektetett be közel négy évvel ezelőtt saját játéktermébe a nyugat-afganisztáni Herát városában.
A befektetés kezdetben megtérült, mivel a nagy teljesítményű játékkonzolok vonzották a fiatal herátiakat, akik jelentős összegeket költöttek arra, hogy a legnépszerűbb videójátékok legújabb verzióival játszhassanak.
Aztán jött a visszaesés, miután a fundamentalista tálibok 2021 augusztusában visszatértek a hatalomba. A növekvő munkanélküliség és az éles gazdasági sokk minden afgánra, köztük a mintegy félmilliós város potenciális vásárlóira is súlyos csapást mért.
Majd a múlt héten hirtelen vége lett a játéknak – Hamajun és más vállalkozókedvű boltosok számára.
Ekkor zárták be a hatóságok a játéktermét és több száz más üzletet, miután az „erkölcs előmozdításáért és a bűn megelőzéséért felelős” tálib minisztérium betiltotta a videójátékokat, a külföldi filmeket és a zenét Herátban, mivel azok szerinte ellentmondanak az iszlámnak.
„Ez az üzlet volt az életem - mondta Hamajun a Szabad Európához tartozó Azadi Rádiónak. – Nincs többé bevételi forrásom vagy megélhetésem.”
Humajun az összes megtakarítását ebbe a játékterembe fektette, amelyet a tálibok most bezárattak
A tálib tiltás, amely figyelmeztetés nélkül érkezett, több mint négyszáz üzletet kényszerített bezárásra a városban.
Ezt követték a szabadidős és szórakozási tevékenységek más formáira vonatkozó, a tálibok szélsőséges saríjaértelmezéséhez kötődő szigorítások. A hónap elején – szintén Herátban – a tálibok bezárták a nők és családok számára fenntartott éttermeket.
Októberben a csoport országszerte bezáratta azokat a kávézókat, amelyekben vízipipázni lehetett, ami a férfiak körében népszerű időtöltés. Májusban a tálibok megtiltották, hogy férfiak és nők együtt étkezzenek Herát éttermeiben, és bezárták a város női tulajdonú és nők által működtetett éttermeit.
A keményvonalas iszlamista csoport agresszív módon újra drákói korlátozásokat vezetett be az afgánok nyilvános megjelenésére, valamint a férfiak és nők közötti érintkezésre vonatkozóan. Mindez felidézte a kilencvenes évek végéig tartó brutális uralmát, amelynek az Egyesült Államok vezette katonai invázió vetett véget, és amelynek helyét az ENSZ által támogatott, de korrupt kormány vette át két évtizedre.
A tálibok által az üzleti életre vonatkozó korlátozások hatása szembetűnő Herátban, a muzulmán világ kulturális és szellemi életének ősi központjában, egy olyan, stratégiai jelentőségű városban, amely az Irán és Türkmenisztán felé vezető utak kereszteződésében fekszik.
A tálibok 2021 közepén történt hatalomátvétele előtti években a Hazratha Market volt a városban a videójátékok központja. A szűk folyosókon sorakozó üzletek sokasága külföldi filmeket és tévésorozatokat is árult DVD-n. Indiai, iráni és nyugati zenét kínáltak CD-n és kazettán.
Az egykor afgán és iráni zenétől visszhangzó, nyüzsgő piac azonban mára szinte teljesen elcsendesedett és szinte minden boltja bezárt.
„Itt már semmim sem maradt, most más országba kell költöznöm” – mondta egy Fahruddin nevű egykori boltos, aki korábban filmplakátokat, DVD-ket és zenei CD-ket árult.
Úgy látja, hogy az üzletbe fektetett közel háromezer dolláros befektetése elveszett. „Egy 11 tagú családot tartok el, ez a bolt volt az egyetlen megélhetésem” – mondta az Azadi Rádiónak.
Heráti utca, amely korábban tele volt zenét játszó bárokkal és üzletekkel
A heráti tálib erkölcsrendészet tisztviselői kitartanak amellett, hogy a játéktermek, film- és zeneboltok bezárása helyes döntés volt.
Mavlavi Azizurrahman Mohazsír, a tálibok erkölcsrendészeti minisztériumának tartományi vezetője elmondta, hogy azért zárták be a játéktermeket, mert sok család panaszkodott, hogy a gyerekeik ott vesztegetik az idejüket.
„Ezekben a boltokban olyan filmeket árultak, amelyek az indiai és nyugati értékeket és kultúrát ábrázolták és népszerűsítettek, amelyek nagyon különböznek az afgán kultúrától és hagyományoktól” – mondta az Azadi Rádiónak.
Mohazsír megismételte a tálibok ismert érvelését, miszerint az ilyen mindennapi szabadidős tevékenységeket iszlámellenesnek tartják.
„Az általuk árult filmekben nem voltak hidzsábot viselő nők, ami ellenkezik a sáríjával – mondta, utalva az iszlám öltözködési szabályok szigorú értelmezésére, amihez a tálibok ragaszkodnak Afganisztánban. – Ezért tilos az ilyen filmek árusítása.”
A hatalomátvétel óta a tálibok megpróbálták újra felépíteni a kilencvenes évekbeli keményvonalas, többnyire el nem ismert „emirátusukat”, és megszegték a mérsékletről, toleranciáról és nyitottságról szóló ígéreteket, amelyeket vezetőik az elmúlt években tettek. A közelmúltban talán sehol nem léptek fel olyan keményen, mint a nőkkel és lányokkal szemben, beleértve az oktatásban való részvételük és számos munkakör megtiltását, amit az ENSZ és számtalan jogvédő csoport is elítélt.
A szabadidő eltöltése is a tálib korlátozások egyik fő célpontja lett. Kitiltották az afgán nőket a nyilvános parkokból és fürdőhelyekről, betiltották az élő zenét, és nyilvánosan megverték és megalázták az afgán zenészeket. Az afgán televízióállomások csak a tálibok által jóváhagyott műsorokat sugározhatnak, és még a női híradósokat is arra kényszerítették, hogy eltakarják az arcukat.
A tilalmak és korlátozások – azon túl, hogy afgánok tízmilliói számára elérhetetlenné teszik ezeket a tevékenységeket – országszerte több ezer vállalkozást bénítanak meg.
„Egy város egyetlen üzletágának bezárása családok százait érintheti közvetlenül, és további százakat közvetve” – mondta Abdul Kudusz Hatibi heráti közgazdász az Azadi Rádiónak.
A heráti audio- és videóboltok szövetsége szerint a tilalom miatt több mint 350 üzletet zártak be. A játéktermek tulajdonosainak becslései szerint több mint hatvan ilyen videójáték-központ volt a városban.
Hamajun elmondta, hogy a bezárás óta aktívan vizsgálja a lehetőségeit, hogy megtegye a veszélyes és illegális utat egy Afganisztánnal szomszédos országba.
„Most igazi élet-halál játékkal nézek szembe” – mondta.