A köztársasági elnök kegyelmi döntésének indokolása nem nyilvános, ugyanakkor Novák Katalin korábban adott már rövid magyarázatot ilyen esetben, ezt nem tiltja törvény. A politikai felelősség a döntést ellenjegyző igazságügyi miniszteren keresztül a kormányé, ugyanakkor az államfő elmozdítására a megfosztási eljárás szabályai miatt az adott politikai helyzetben nincs reális lehetőség egy alkotmányjogász szerint.
A köztársasági elnök klasszikus államfői jogai közé tartozik az egyéni kegyelmezés. Ebből többféle is létezik, eljárási vagy végrehajtási kegyelem, és mentesítés a foglalkozástól való eltiltás, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az elnöki kegyelmezés nem önálló döntéshozatal, csak az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével érvényes. Az államfő ilyenkor nem válik az igazságszolgáltatás részévé, nem írja felül a bírósági ítéletet, a kegyelem állami megbocsátást fejez ki az elkövetővel szemben – mondta a Szabad Európának Chronowski Nóra alkotmányjogász, a HUN-REN TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora.
A bírósághoz beérkezett kegyelmi kérvényt az ügy irataival együtt az Igazságügyi Minisztérium terjeszti fel a Köztársasági Elnöki Hivatalnak.
Maga a kegyelmi döntés a köztársasági elnök diszkrecionális joga, nincs korlátja annak, hogyan mérlegeli a konkrét kegyelmi kérvényt. Ez nem igazságszolgáltatási döntés, ahol a bíró mérlegelésének vannak szabályai – mondta az alkotmányjogász. Törvényi rendelkezések határozzák meg, ki fordulhat az államfőhöz, és milyen ügyekben kérhető kegyelem – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Kegyelmet adott Novák Katalin egy pedofilbotrány miatt elítéltnek
„A kegyelmi kérvény és a döntés indoklása nem nyilvános, de a köztársasági elnök dönthet úgy, hogy röviden összefoglalja az indokait, hogy miért adott kegyelmet. Ilyen indok volt például más ügyben a bírósági eljárás elhúzódása. Ugyanakkor ha nem teszi meg, az sem kérhető rajta számon jogilag” – fogalmazott Chronowski Nóra.
Mint mondta, a köztársasági elnöknek Magyarországon nincs politikai felelőssége, jogi felelőssége pedig az Alaptörvény szerinti eljárásban állapítható meg. Az államfői közjogi felelősséget és a megfosztási eljárást az Alaptörvény 13. cikke szabályozza. A közjogi felelősség alapja, hogy a köztársasági elnök szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy más törvényt, valamint ha szándékos bűncselekményt követ el. A képviselők egyötöde indítványozhatja a megfosztási eljárást, tényleges megindításához azonban az Országgyűlés kétharmados többsége kell – ismertette.
Az eljárás kezdeményezéséhez érdemes indokolni, hogy a benyújtó szerint miért jelent szándékos törvénysértést a köztársasági elnök hatáskörgyakorlása – tette hozzá. A kezdeményezést a házelnök ugyanis kiadja egy állandó bizottságnak, amely a házszabályok szerint határozati javaslatot fogad el. Az állandó bizottságok összetétele a parlamenti erőviszonyok szerint alakul.
Korábbi cikkünk a témában: Novák Katalinhoz fordult az egyik áldozat a pedofilügyben hozott kegyelmi döntése miatt
A mostani eljárás megindításáról politikai térben zajlik a vita, a kegyelmi döntést elutasítók felhozhatnak nyomós, megfontolást érdemlő morális és gyermekjogi érveket, de az alkotmányjogász nem gondolja, hogy egy kegyelmi eljárásban, amelyben az államfő mérlegelésen alapuló döntést hoz, jogilag kellően alá lehet támasztani a szándékos törvénysértést a hazai jogrendszer adott állapotában. Ez nem jelenti azt, hogy az élénk társadalmi vita ne vezethetne hosszabb távon a jogszabályok változásához, akár a kegyelmi döntések nyilvánossága, akár a kegyelmi körbe tartozó ügyek szempontjából – tette hozzá.
A jelenlegi alaptörvényi keretek között, még ha nyomós emberi jogi érvek merülnek is fel – mint a gyermekek jogainak védelme –, nem reális az Országgyűlés kétharmados támogatása az eljárás megindításához. Ezt követően egyébként az Alkotmánybíróságra kerülne az ügy, amely megvizsgálná az indítványt, és annak alapján megfoszthatná tisztségétől a köztársasági elnököt, ha megállapítja a szándékos törvénysértést – mondta Chronowski Nóra, aki ezzel együtt a feltételes mód fontosságát is hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak a vizsgálat alapján csak lehetősége, de nem kötelessége a megfosztás megállapítása.
Magyarországon ilyen megfosztási eljárás még nem indult, de kezdeményezés már volt: 2012 márciusában az LMP nyújtotta be Schmitt Pál akkori köztárasági elnök ellen a plágiumügy miatt, ám a benyújtás után pár nappal az államfő lemondott, ezért az indítványról nem szavazott az Országgyűlés.
Néha van magyarázat
Novák Katalin 2022. december 27-én közleményben jelentette be, hogy a Budaházy-ügyben beérkezett kegyelmi kérvények közül hét érintett esetében eljárási kegyelemről döntött. A közleményben röviden a kegyelmi döntés indokát is összefoglalta.
„Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem” – írta Novák Katalin.
Varga Judit szerepe
Az igazságügyi miniszter a felterjesztés mellett javaslatot is tesz a köztársasági elnöknek a kegyelmi kérvény ügyében. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az akkori miniszter, Varga Judit milyen javaslatot tett, és a döntés ellenjegyzésekor mérlegelte-e, hogy a politikai felelősség a kormányé. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Varga Judit volt férje, Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezetője a köztársasági elnök egyik tanácsadója, Skrabski Fruzsina Facebook-posztja alatt azt írta:
„A mostani eset végtelenül egyszerű, született egy rossz döntés, valószínűleg többen is hibáztak. Ilyenkor nem titkolózni kell, és terelni, hanem magyarázatot adni, elnézést kérni, és ha lehet, valahogy jóvátenni.”
Ezt arra reagálva írta, hogy Skrabski Fruzsina posztjában közölte: akár titkosszolgálati lejárató akció is állhat a mostani kegyelmi ügy mögött, szándékosan hamis információkat adhattak a köztársasági elnöknek K. Endre szerepéről, hogy ezzel csapdába csalják és lejárassák Novák Katalint, bosszúból azért, mert „a 2006 utáni ellenállásban részt vevők kegyelmei nem tetszettek a titkosszolgálat–rendőrség–ügyészség–bíróság maffiának”.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője az Igazságügyi Bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte, amelyen Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert hallgatnák meg, hogy „a közvélemény egyértelmű tájékoztatást kapjon a bicskei pedofilügyben adott államfői kegyelem és az azzal kapcsolatos miniszteri felterjesztés ügyében” – írta az LMP.
Több ellenzéki párt is azt követeli, hogy a Fidesz hívja vissza Varga Juditot EP-listája első helyéről.
Novák Katalin lemondását követelik
A parlament hétfői rendkívüli ülésén az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelték. A DK és az MSZP bejelentette: megfosztási eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben. Erre azonban semmi esély, és az alkotmányjogász szerint nem is megalapozott. A Párbeszéd olyan törvénymódosítást javasolt, amely szerint kötelező lenne nyilvánosságra hozni a kegyelmi döntések indoklását. Cikkünk megjelenésekor a Belügyminisztériumnál, majd a Sándor-palota előtt tiltakoznak a kegyelmi botrány miatt.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondását követelő tüntetők a Belügyminisztérium épülete előtt Budapesten 2024. február 9-én
Megszólalt K. Endre
A 444 találta meg a Bicskén élő férfit, aki mindössze annyit mondott, hogy nem ő adta be a kegyelmi kérvényt, és túl korainak találta, hogy nyilatkozzon az ügyben. A törvény szerint a kegyelmi kérvényt az érintett mellett a jogi képviselője és a hozzátartozója is benyújthatja, ugyanakkor az érintett írásbeli hozzájárulása is szükséges, anélkül nem indul el az eljárás.
A bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét jogerősen 3 év 4 hónap börtönre ítélte a bíróság, mert arra kényszerítette a pedofil igazgató által orális szexre rávett fiatalkorú fiúkat, hogy vonják vissza a vallomásukat. A kormánypárti sajtó információi szerint K. Endrét a kegyelem már otthonában érte, ahol reintegrációs őrizetben volt, vagyis a börtönből már korábban kiengedték, és már csak mintegy fél év volt hátra a büntetéséből. Számára nagy előny, hogy nemcsak végrehajtási kegyelmet kapott, hanem mentesítették a foglalkozástól való eltiltás, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is – vagyis mehet vissza a gyerekek közé tanárként, edzőként és pszichológusként.
Ehhez kapcsolódóan: Novák Katalin a kegyelmi botrányról: Politikai kampánynak vagyunk tanúi