A gyorsan emelkedő élelmiszerárak mellett a disznóhús ára pont nem megy fel, ezért állami pénzeket kértek a disznós cégek. Meg is kapják, mellé több támogatást és kamatmentes hitelt is. Van, aki szerint ők fizetnek azért, hogy a magyarok disznót egyenek.
Általában a világban az élelmiszerárak gyors emelkedését lehetett megfigyelni idén egész évben. A ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) globális élelmiszer-árindexe szerint durván negyedével fizet többet a világ az élelmiszerekért, mint 2014–2016 között.
Bár a FAO árindexének folyamatai néhány hónap késéssel mindenképp megjelennek a magyar piacon is, ez egy összesített index, nem minden termékcsoport mozog feltétlenül együtt.
Pont a disznóhús ára nem ment fel
Így például a disznóhús világpiaci ára is inkább esett. Ennek legfőbb oka a FAO szerint, hogy míg korábban Kínának rengeteg sertéshúst kellett importálnia az ottani sertéspestisjárvány miatt, mostanra ez a probléma megszűnt, lényegesen kevesebbet is visznek be.
Ezzel párhuzamosan Kínában megnőtt a kereslet is takarmányra, így a költségek hetven-nyolcvan százalékát adó takarmány világpiaci ára viszont emelkedett.
Ennek folytán viszont csökkent a hazai sertéstartók profitja. Ez egy részüket csődbe viheti, mivel Magyarországon jellemzően kevésbé fejlett módon, azaz jóval drágábban állítanak elő disznóhúst, mint európai versenytársaik. Durván kilenc-tízezer kisebb termelő van az országban, aki még a méretgazdaságosság előnyeit sem tudja kihasználni.
A HVG cikke szerint ugyanazt a karajt, amelyet itthon nyolc-kilencszáz forintért adnának el a magyar termelők, Spanyolországból megkapni akár hétszáz forintért is.
„Most vesszük a takarmányt, mert eddig a betárazott tavalyit etettük fel. A tavalyi 4500 forint helyett most 7500 forintba kerül, akárhogy is számolgatom, innentől kezdve negyvenezer forinttal számolhatok bevételként, míg a költségem százkilónként 43 ezer forint” – mondta Antal Gábor, az 1400 kocát tartó Hód-Mezőgazda Zrt. vezetője. Szerinte innentől kezdve a boltokban árult, olcsón eladott sertéshússal ajándékot ad minden vásárlónak a sertéstartó.
Kértek akkor közpénzt, kapnak
A lap szerint a csökkenő profitra két megoldási irányt láttak a magyarországi sertéstartók:
- adjon pénzt az állam;
- vegyék drágábban a magyar disznóhúst a kereskedők.
Az első létre is fog jönni. Múlt héten az agrárminisztérium bejelentette, hogy negyedével megnövelik a szektor támogatási keretét, húszmilliárd forint állatjóléti támogatást kapnak a sertéstartók. Emellett bizonyos kifizetéseket előbbre hoznak, és kamatmentes hitelhez is hozzájuthatnak az érintettek.
A második ötlet az volt, hogy a kereskedők méltányosságból adjanak több pénzt a disznótartóknak, vagy a kereskedők közül vegyen minden nagy lánc magyar árut, és fizessenek a fogyasztók többet.
Mannheimi vágóhíd 2005. december 19-én.
Ez utóbbi eddig nem volt sikeres. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) elmondta, hogy nem tudják a piaci felvásárlási árakat befolyásolni. Viszont Zászlós Tibor, a szervezet elnöke szerint ha nem lesz jóval nyereségesebb a sertéstartás, a sertéstartók tömegei fognak mást csinálni vagy becsődölni. Szerinte még az is megtörténhet, hogy Magyarországon nem termelnek annyi disznóhúst, mint amennyit az ország elfogyaszt.
Sákán Antal, a Húskereskedők Egyesületének elnöke szerint húsz százalékkal kellene csökkennie a kínálatnak az európai piacon, akkor indulhatnának meg felfelé az árak.
De szerinte ha itthon csökkenne a kínálat, és a pár száz disznós telepek bezárnak, az vidéken szociális katasztrófát hozna.