Sikeres kiberbiztonsági cégnél razziázott az orosz rendőrség

Hekkerek és kibercsalások elleni küzdelméről ismert vállalatnál razziázott az orosz rendőrség. A Group-IB moszkvai kiberbiztonsági cég vezérigazgatóját sajtóhírek szerint államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják.

Az internetes bűncselekmények megelőzésével foglalkozó orosz vállalat, a Group-IB a Szabad Európának megerősítette, hogy szeptember 28-án házkutatást tartottak moszkvai irodájukban, ahol a rendőrök több órán át kutakodtak. Az RTVI hírcsatorna riporterei szintén arról számoltak be, hogy látták, amint civil ruhás rendőrök dobozokat és más tárgyakat vittek egy furgonba a Group-IB irodája előtt szeptember 28-án.

Nagystílű netes csalások ellen készítették fel az ügyfeleiket

A 2003-ban alapított Group-IB, bár Nyugaton nem annyira ismert, mint nagyobb riválisa, a Kaspersky Lab, az elmúlt évtizedben jelentősen növelte ügyfelei számát, mivel a kiberbűnözés világszerte egyre nagyobb problémát okoz, és ezzel a kereslet is nőtt az olyan szolgáltatók és tanácsadók iránt, amelyek képesek a bűncselekmények megakadályozására és az ellenük való védekezésre. A vállalat Moszkva mellett a közelmúltban Szingapúrban, Londonban, New Yorkban és Dubajban is új központokat nyitott.

A szeptember 28-i razzia sokakat váratlanul ért, a Group-IB is azt közölte, nem tudják, miért rendelhették el a házkutatást. Sem a belügyminisztérium, sem a legfőbb orosz biztonsági ügynökség, az FSZB nem tett közzé nyilatkozatot az ügyről, az orosz média értesülései szerint hazaárulás bűntettével gyanúsították meg a vállalat vezetőjét, Ilja Szacskivot. Sajtóhírek szerint az alapító-vezérigazgatót őrizetbe is vették, bár ezt egyelőre a letartóztatást állítólag elrendelő moszkvai kerületi bíróság nem erősítette meg. Mások úgy tudják, a rendőrség kihallgatta a cég egyik szakemberét, Nikita Kislitsint, aki ellen múlt hónapban az Egyesült Államokban digitális adatok ellopása miatt emeltek vádat.

Félresiklott orosz–amerikai együttműködés állhat a háttérben

Az elmúlt években az orosz hatóságok többször is vádat emeltek hazaárulás miatt olyan, a magánszektorban dolgozó szakemberek, illetve hírszerzőtisztek ellen is, akik kiberbiztonsági nyomozásokban vettek részt. Magát az FSZB-t is megrázta egy 2016-os botrány, amely a szolgálat kiberbiztonsági egységének tisztjeit érintette: őket azzal vádolták, hogy titkos információkat adtak át nyugati hírszerző szolgálatoknak. A Group-IB tavaly közölte a Szabad Európával, hogy Kislitsint 2013 januárjában vették fel, és később a vállalat hálózatbiztonsági igazgatója lett.

Ugyanakkor egyes szakértők úgy vélik, a 2016-os ügyben a tiszteket valójában visszamenőlegesen büntették egy olyan együttműködésért, amelyet korábban a feletteseik engedélyeztek. 2014 áprilisában ugyanis egy nyomozás keretében az FBI ügynökei Moszkvába utaztak, hogy az FSZB-vezetés engedélyével találkozzanak orosz kiberbiztonsági tisztviselőkkel.

Andrej Szoldatov, az orosz biztonsági szolgálatok és a kiberbűnözés régi szakértője megjegyezte, Moszkvában és Washingtonban az elmúlt hónapokban is pozitív nyilatkozatokat tettek a kiberbűnözés területén való együttműködés megújításáról, különösen a zsarolóprogram-támadások tekintetében. Szacskov letartóztatása azonban ezt megkérdőjelezi – mondta.

„Minden, amit a lehetséges nemzetközi együttműködésről hallottunk a kiberbűnözéssel kapcsolatos nyomozások terén, a váltságdíjas támadások után, és az egész optimizmus, hogy ez az együttműködés az oroszokkal valóban lehetséges, úgy tűnik, teljesen félresikerült” – fogalmazott Szoldatov.