Sikerül-e megvédenie az UNESCO-nak Verespatakot?

Hiába az UNESCO-döntés, senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a világörökségi listára kerülés megvédi-e Verespatak természeti és kulturális örökségét az aranybánya újranyitásától. A romániai magyarokat képviselő RMDSZ politikusa szerint a nemzetközi védelem csak addig érvényes, amíg a román kormány is az óvandó értékek között tartja számon a területet. A térség státuszának keddi változása után gyűjtöttük össze az érintett és elérhető szereplők véleményét.

Húszévnyi vita és tüntetések sorozata előzte meg az UNESCO 2021. július 27-i döntését, amellyel nemcsak a világörökség része lett az erdélyi Verespatak ókori római kori aranybányászati területe, hanem a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült.

A Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) szakértői úgy értékelték, hogy a római kori régészet széles körű, és ércfeldolgozó területeket, lakóházakat, közigazgatási épületeket, szakrális területeket és nekropoliszokat foglal magában, némelyikben összetett építészeti temetkezési építményekkel. Mindez hét kilométernyi római kori föld alatti járatot tesz ki, ez teljesen egyedülállóvá teszi a világon Verespatakot.

Susan Denyer, a testület tanácsadója és titkára azt javasolja, hogy a román hatóságok természetvédelmi tervet dolgozzanak ki a területre. Úgy véli, jelenlegi állapotában a terület integritása és hitelessége megfelelő, de ezt nagyban kockáztatná a bánya újranyitása. Ezért az UNESCO azt ajánlja, hogy a területen kerüljék a bányászatot, és további intézkedéseket tegyenek a megőrzése érdekében.

Kártérítést követel a jogbirtokos

A bányászati jog birtokosa, a Gabriel Resources kanadai bányavállalat hivatalos reakciója az volt, hogy Románia megsérti a beruházási szerződésekben vállalt kötelezettségeit, ráadásul az UNESCO-döntés meghiúsítja a jogvita békés rendezésének esélyét.

A kanadai cég, amely még soha nem foglalkozott bányászattal, és nincs is tapasztalata a bányászatban, úgy véli, hogy „egy gondosan megtervezett, fenntartható és modern bányafejlesztés lehetőséget adott volna a jelentős kulturális örökség védelmére és a korábbi szennyezés okozta környezeti károk enyhítésére. A projekt különösen fontos gazdasági előnyöket hozott volna Románia és a helyiek számára, és több ezer nagyon szükséges munkahelyet teremtett volna” – áll a közleményben. A Gabriel Resources szerint a vállalat azért is sürgette a román kormányt az UNESCO-eljárás leállítására, mert így megmaradt volna a lehetőség, hogy kettejük vitáját választottbíróság előtt, békésen rendezzék.

Verespatak ma

Pár hete Verespatak több évszázados épített örökségéről forgatott stábunk: több száz lerombolt vagy az enyészetnek hagyott műemlék épületet láttunk. A nyilvántartások szerint Verespatak műemlék épületeinek több mint kilencven százaléka a kanadai cég tulajdona.

"Hét hegyet ledarálni" - Verespatak dilemmája

A politikának sem tetszik a döntés

Az UNESCO örökségi listájára való felvételnek nem örült a liberális párt színeiben megválasztott polgármester sem, aki folyamatosan a bányaindítás mellett kampányolt Bukarestben. Verespatak elöljárója szerint az UNESCO-listán való szereplés „kedvezőtlen mind a közösség, mind az ország számára”.

Eugen Furdui attól tart, hogy a város többet veszít, mint nyer, amikor a becslések szerint háromszáz tonna arany és 1400 tonna ezüst kiaknázatlanul marad. Nem hoz hasznot a közösségnek, csak nehézségeket, kötelezettségeket, és blokkolja Európa legnagyobb arany- és ezüstkészletét – fogalmazott a településvezető.

Ház Verespatakon (Roșia Montană) 2021. július 9-én

Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök szerint miután Verespatakot felvették az UNESCO örökségi listájára, Románia többé nem tudja kiaknázni természeti erőforrásait.

Ami a jövőbeli bányászatot illeti, a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet igazgatója szerint a döntés nem hozott igen vagy nem választ. Ștefan Bâlici úgy véli, minden tevékenységnek, amely ezen a területen zajlik, meg kell felelnie a jogi előírásoknak, és nem szabad károsítani a nemzetközileg elismert örökséget.

Florin Cîțu miniszterelnök még a döntés előtt, a koalíciós pártok múlt heti találkozóján elmondta, hogy akkor is keresik az arany kitermelésének lehetőségét, ha Verespatak felkerül az UNESCO-listára.

Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes pedig – szintén még a döntés előtt – azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy a védettségi listán való szereplés nem tiltja a bányászatot.

„Néhány félreértést kell tisztázni. Először is, hogy az UNESCO plusz védettséget ad Verespataknak, a védettséget az ország törvénye, az országos védettségi listán való jelenlét biztosítja. Az UNESCO egy presztízskérdés, mert ha az országos műemlékvédelmi listáról lekerül, akkor az UNESCO plusz védettséget nem tud biztosítani.

Másrészt az UNESCO nem ad pénzt, az UNESCO nem ad egy garast sem, azt Romániának kell előállítania a kulturális örökség megőrzésére is, illetve alternatív megélhetési lehetőségek biztosítására is (…) Az UNESCO-n való szereplés nem tiltja meg a bányászatot, ezt is tisztázni kell, rengeteg olyan, az UNESCO-listán szereplő műemlékegyüttes van, vagy védett zóna, ahol különböző ipari tevékenységet folytatnak” – mondta pár hete Kelemen Hunor.

A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) molinója Verespatakon, 2021. július 9-én

A bizakodók

„Örülünk, hogy Verespatak felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Új távlatok nyílnak meg településünk előtt, de a legfontosabb, hogy a legmagasabb szinten világos irányt adtak: természet és kultúra, nem pedig cián” – mondta Adrian Petri, a Verespatak a Világörökségbe Egyesület vezetője a Szabad Európának.

„Ha megtalálják a módját annak, hogy úgy bányásszanak, hogy ne károsítsák a történelmi helyszínt, akkor szerintem megtehetik, de ez nagyon nehéz, figyelembe véve, hogy a javasolt UNESCO-helyszín galériái több mint száz kilométer hosszúak” – fogalmazott a verespataki civilek képviselője.

Dan Barna, az USR PLUS társelnöke szerint Verespatak UNESCO-s védelme a politikai osztály győzelme. A tiltakozások után most a kihívás a terület átalakítása, megőrzése. Ne mondjuk azt, hogy „megvédtük az emlékművet, de nem lesz pénzünk fejleszteni” – mondta a politikus.

Klaus Iohannis román államelnök is üdvözölte, hogy Verespatak felkerült az UNESCO örökségi listájára. Verespataknak a fenntartható fejlődés modelljévé kell válnia – mondta.

Szerződés és per van, bányászat még nincs

A terület bányászati engedélyét 1999-ben a kanadai Gabriel Resources vállalat kapta meg. 2013-ban a bányászat megkezdése előtt álltak, de az utcai tiltakozások hatására a román állam leállította az előkészületeket. A vállalat 2017-ben 4,4 milliárd dolláros kártérítésért perelte be a román államot. A washingtoni választottbíróság döntése a jövő év elején várható.