A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, utóbbi a belső kockázatot növeli.
Itt tudja megnézni a videópodcastot:
A beszélgetés hangfelvételét itt tudja meghallgatni:
Your browser doesn’t support HTML5
Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség
Öt fontos gondolat a podcastból:
(1) Simor András, az MNB korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés mindig fontos egy kormány számára, hiszen ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023–24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP-adatokból nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni, mert változhat, inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU egy százalékával – senkit ne tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége – nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, nagyjából száz év múlva érjük el az európai átlagot.
(2) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér ezer euró, a bruttó átlagkereset pedig egymillió forint lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat könnyű bemondani. Tény, hogy ha nincs megfelelő mértékű növekedés a gazdaságban, a cégek nem tudnak bért emelni. Simor András szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem. A kormány azonban erről mást gondol, valószínűleg azt, hogy mind a két oldallal üzletel.
(3) A gazdasági növekedés szempontjából nagyon fontos lenne, hogy miként lehet hazahozni az EU-s forrásokat. Mivel folyamatosan bőszítjük az Európa Uniót, folyamatosan csökkentjük a valószínűségét annak, hogy felszabadulnak az EU-s források, pedig Magyarország éves GPD-jének három százalékát teszik ki, ráadásul ajándékpénz.
(4) Jövőre élénkül a magyar gazdaság – állítja Simor András. Ennek az az oka, hogy idén az EU egyszázalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcsország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország exportfókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén tízszázalékos reálbér-növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni.
(5) A kormány túlságosan beavatkozik abba, hogy milyen gazdasági szektorok és szereplők kapnak támogatást, illetve növekedési lehetőséget, így az elmúlt időszakban csak az elektromos autókra és az akkumulátorra fordítottuk szinte az összes tűzerőnket és erőforrásunkat. Ez olyan kockázatot jelent, amire egy országnak nincs szüksége. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány, vagy elengedi a költségvetési hiánycélt.