Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Papp László debreceni polgármester még októberben együttműködési megállapodást írt alá. Ebben az szerepel, hogy a déli gazdasági övezet vízkapacitását óránként 1770 köbméterre bővítik. Ez napi 42.480 köbmétert jelent, ami jócskán meghaladja a városházi kommunikációban sulykolt napi legfeljebb 24 ezer köbmétert.
Az elmúlt hetekben komoly lakossági ellenállásba ütközött kínai CATL cég akkumulátorgyár-beruházása, amelyet Debrecen déli gazdasági övezetében terveznek felépíteni. A civilek és az ellenzéki pártok helyi szervezetei többek között attól tartanak, hogy a gyár jelentős, egyesek szerint akár napi negyvenezer köbméteres vízigénye felgyorsíthatja a térség kiszáradását. A városvezetés e félelmek cáfolására előszeretettel használja azt a 2022 júniusában elfogadott közgyűlési határozatot, amely szerint az ipari park vízkapacitását óránként 180 köbméterről 1080 köbméterre fejlesztenék. Erre hivatkozott többek között Papp László fideszes polgármester a január 9-i katasztrófavédelmi közmeghallgatáson, valamint erről szólt az első pontja annak a szórólapnak is, amelyet az önkormányzat a napokban eljuttatott a debreceni postaládákba.
Habár a városvezetés rendre arról beszél, hogy a vízkapacitást napi 24 ezer köbméterben maximalizálták, ilyen nem olvasható a dokumentumban. Abban azt írják, „a tervezett beruházások megvalósításához az önkormányzat kormányzati támogatásból vállalja, hogy a támogatás folyósításához igazodóan több ütemben kiépíti a szükséges infrastruktúrát” a csatolt táblázatban olvasható adatok szerint. Arról nincs szó az anyagban, hogy a kapacitást ne lehetne tovább bővíteni.
Negyven- és hatvanezer köbméter közötti fogyasztással számolt az eltávolított szakértői tanulmány
Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, a 24.hu február 3-án írta meg: a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal január 30-án közzétett egy szakértői tanulmányt, amely szerint a CATL gyárának is helyszínt adó déli gazdasági övezet napi vízigénye várhatóan negyven- és hatvanezer köbméter között fog mozogni. A dokumentumot két nap után eltávolították a felületről, a debreceni városháza pedig közölte, hogy a szakértő pontatlanul fogalmazott.
Az állam kötelezettséget vállalt a műszaki leírás szerinti megvalósításra
A városvezetés kommunikációjának ellentmond az az együttműködési megállapodás, amelyet 2022. október 28-án írt alá a magyar állam és a debreceni önkormányzat nevében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Papp László polgármester. A dokumentum, amelyet még novemberben kapott meg a Debreciner a városházától, rögzíti, hogy az állam az 1025/2022. (I.27.), az 1041/2022. (II. 4.) és az azt módosító 1255/2022. (V.9.) számú kormányhatározat alapján forrásokat biztosít és kötelezettséget vállal a déli gazdasági övezetben tervezett infrastrukturális beruházások műszaki leírások és ütemterv szerinti megvalósítására.
A megállapodáshoz csatolt műszaki leírás egyebek között a déli gazdasági övezet vízkapacitásának fejlesztésére is kitér. Mint írják, az ipari park fejlesztéséhez szükséges egy négy kilométer hosszú új 400-as és egy közel négy kilométer hosszú új 500-as átmérőjű ivóvízvezeték, a meglévő ivóvízhálózatok összekötése a Varsa utcánál és a Mikepércsi útnál, valamint a hiányzó belső ivóvízelemek kiépítése annak biztosítására, hogy valamennyi befektetési területet el tudjanak látni. A műszaki leírás szerint így a meglévő kapacitást óránként 1770 köbméterre növelnék. Ez napi 42.480 köbmétert jelent, ami megegyezik a kormányhivatal által törölt, a városvezetés szerint pontatlanságokon alapuló tanulmány számításaival.
Eddig nem jeleztek pontatlanságot
Az együttműködési megállapodás tartalmáról még november 14-én írt a Debreciner, megemlítve a fenti adatokat is. A városvezetés részéről azonban mindmáig semmilyen jelzést nem kapott a szerkesztőség arra vonatkozóan, hogy bármilyen pontatlanság lett volna a polgármester és a miniszter által aláírt anyagban.
A témával kapcsolatban levélben kerestük Papp László polgármestert. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük.
Ehhez kapcsolódóan: A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson