Legutóbb egy fiatal magyar atléta mutatta meg az olimpián, mi is az a sportszerűség, de nem egyedi a példája.
"Erről szól az olimpia" - írták a tokiói ötkarikás játékok hivatalos Twitter-oldalán a fenti képhez. A 25 éves Kozák Luca a 100 méteres gátfutás elődöntőjében féltávnál elvesztette az egyensúlyát és a hetedik gátnak nekiszaladva elesett. Csalódottan zokogni kezdett, de aztán észrevette, hogy egy versenytársa, a jamaicai Yanique Thompson szintén elesett és a földön is maradt, ezért odament hozzá, felsegítette, és együtt hagyták el a pályát.
A brit atléta, Alistair Brownlee (b) a 2016-os mexikói triatlon-világbajnokságon a cél előtt vette észre, hogy a döntőn szintén résztvevő öccse, Jonathan Brownlee (j) kis híján összeesik a kimerüléstől. Odament hozzá, átölelte, és együtt futottak be a célba.
A 2016-os riói olimpián az új-zélandi Nikki Hamblin állt meg a női 5000 méteres futás elődöntőjében, amikor észrevette, hogy amerikai versenyfele, Abbey D'Agostino megsérült. Felsegítette, és együtt fejezték be a versenyt.
Az egyik legismertebb történet, ami 2012 decembere óta bejárta az internetet, az a kenyai futó Abel Mutai és a spanyol Ivan Fernández Anaya története. Mutai egy spanyol versenyen elsőként ért volna a célba, de a célvonal előtt lelassított, mert összezavarodott a jelzésektől. Fernández előbb kiabált neki, hogy menjen tovább, de amikor látta, hogy ezt nem érti a kenyai, akkor szószerint betolta őt a célba.