Státusztörvény, OFF-Biennále és ukrajnai háború

Your browser doesn’t support HTML5

A kormány június 1-jétől drasztikus változásokat tervez a közoktatásban: a szakszervezetek szerint a dolgozók sokkal rosszabb helyzetbe kerülnének a státusztörvény életbelépésével. Podcastsorozatunk vendége volt az OFF-Biennále, a legnagyobb hazai független kortárs művészeti esemény egyik létrehozója. Videó az ukrán faluról, amely a háború kezdete óta több mint egy tucatszor cserélt gazdát. Összegyűjtöttük a hét legnépszerűbb multimédia-tartalmait.

Az OFF-Biennále a legnagyobb független kortárs művészeti esemény Magyarországon. 2014-ben szinte a semmiből indították el a szervezők, személyes kapcsolataikat felhasználva. Azóta az OFF nemzetközileg is ismertté vált. A Szelfi vendége volt Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennále Egyesület elnöke.

A kormány azt tervezi, hogy június 1-jétől a közoktatásban dolgozókra egységesen egy jogállási törvény vonatkozik majd. A státusztörvény néven ismert tervezet ellen sokan tiltakoznak. Melyek lennének a legfontosabb változások? A lista nagyon hosszú, mi csak néhány pontját ragadtuk ki.

Your browser doesn’t support HTML5

Egyszerűen: milyen változásokkal jár a közoktatási státusztörvény?

Bár a legtöbben elhagyták a kelet-ukrajnai Avgyijivka városát, még mindig vannak, akik a folyamatos orosz tüzérségi támadások ellenére maradnak. A rommá lőtt települést egyre több orosz üteg éri el, de az ukrán hadsereg továbbra is tartja a területet. A Szabad Európa stábja a hónap elején látogatott el Avgyijivkába: az itt élő civilek igyekeznek mindent megtenni, hogy normális életet élhessenek – annak ellenére hogy az orosz csapatok egyre közelednek.

Az ukrajnai Donyecki területen található Bohorodicsne 14 alkalommal cserélt gazdát: hol az oroszok foglalják el, hol az ukránok foglalják vissza. Az egykor népesebb települést ma már csak heten lakják. Videónk a helyszínről.

Your browser doesn’t support HTML5

Az ukrán falu, amely több mint egy tucatszor cserélt gazdát

Húsz éve annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. Az erről szóló népszavazást 2003. április 12-én tartották, a csatlakozásra 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában. A 2002-as referendum egyedülálló módon nem vasárnap – a hazai választások és szavazások megszokott napján –, hanem szombaton zajlott. Végül az „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” kérdésre az urnákhoz járulók elsöprő többsége igennel válaszolt.