Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtökön közölte: magyarázatot fog kérni Magyarországtól arra, miért késlelteti Svédország NATO-tagságának parlamenti ratifikálását, miközben Finnországét nem.
„Meg fogom kérdezni, hogy miért választják el most Svédországot Finnországtól. Ezeket a jeleket korábban nem tapasztaltuk, így feltétlenül fel fogom vetni a kérdést Orbán Viktornak” – mondta Kristersson a közszolgálati Sveriges Radiónak.
Orbán és Kristersson egyaránt részt vesz a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson.
Helsinki és Stockholm tavaly májusban vetett véget több évtizedes katonai el nem kötelezettségének, amikor az ukrajnai orosz invázió nyomán úgy döntött, hogy csatlakozik az atlanti szövetséghez.
Jelentkezésüket a júniusi NATO-csúcson fogadták el, ami jelezte a nyugati világ szándékát, hogy szembeszáll Oroszországgal Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusában.
Ehhez kapcsolódóan: Március 27-én szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédről csak később
A tagságot azonban a szövetség mind a harminc tagországa parlamentjének ratifikálnia kell, ezt csak Törökország és Magyarország nem tette még meg.
Orbán kormányzó Fidesz pártja közölte, hogy a parlament március 27-én ratifikálja Finnország tagságát, de „Svédország ügyében később dönt”.
Orbán kabinetfőnöke, Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta újságíróknak: „komoly esély van” arra, hogy a svéd tagságot a mostani parlamenti ülésszak alatt ratifikálják, ez június 15-ig tart.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök időközben szintén arra kérte a parlamentet, hogy mielőbb ratifikálja Finnország tagságát, de Svédország tagsága elé egy sor vitát követően gátat emelt.
Ehhez kapcsolódóan: Balázs Péter: Ellentétes Magyarország érdekeivel, amit Orbán Viktor a háború és a NATO-bővítés ügyében tesz