Pénteken letette a hivatali esküt Finnország új elnöke. Alexander Stubb egyebek mellett arról beszélt, hogy a skandináv ország „az utolsó lépést is megtette a nyugati értékközösség felé” azzal, hogy a NATO tagja lett.
Az 55 éves volt miniszterelnök Sauli Niinistö elnököt váltotta, aki kétszer hat éven át töltötte be a posztot.
A konzervatív Stubbot február 11-én szoros második fordulóban választották meg államfőnek a függetlenként induló Pekka Haavisto ellenében, aki korábban egy baloldali párt színeiben volt külügyminiszter.
Stubb több kormányzati posztot is betöltött már, volt külügyminiszter, 2014–2015-ben pedig a finn kormányt vezette.
Niinistővel együtt érkeztek kürtőkalapban a kétszáz tagú törvényhozásba, az Eduskuntába. Stubb finn és svéd nyelven, Finnország két hivatalos nyelvén tette le esküjét, és lett az ország 13. elnöke azóta, hogy Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét az Orosz Birodalomtól.
Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország Ukrajna elleni 2022-es támadása után. Neki van a katonai szövetségen belül a leghosszabb szárazföldi határa Oroszországgal – 1340 kilométer –, és az ország az egyik legaktívabb európai katonai és polgári segélyszolgáltatója Ukrajnának.
Stubb beszédében kijelentette, hogy „a katonai szövetség és a NATO-csatlakozás eredményeként megtettük az utolsó lépést a nyugati értékközösség felé”, amelyhez Finnország „lelkileg egész függetlensége alatt” tartozott.
„Látni fogjuk a hatalom területi alapon történő szerveződését, és látni fogunk szentségtelen szövetségeket – mondta Stubb –, más szóval egyfajta à la carte világot, ahol alkalmilag lehet szemezgetni a lehetséges szövetségesek közül. Ébernek kell maradnunk.”
Az 5,6 milliós Finnországban az elnök a kormánnyal együttműködve gyakorolja a végrehajtó hatalmat a kül- és a biztonságpolitika alakításában. Az elnök irányítja a hadsereget is.
Stubbtól elvárják, hogy álljon a napi politikai harcok felett, és maradjon távol a belpolitikai vitáktól, amikor a nemzet erkölcsi vezetőjeként lép fel. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és a kabinet tagjait.
Ehhez kapcsolódóan: Európa vezetői és a Fehér Ház is elítéli Trump kijelentéseit Oroszországról és a NATO-ról
Niinistö beszédében azt mondta, hogy „aggodalomra ad okot a NATO jövője”, és utalt a Republikánus Párt elnökjelöltségére esélyes Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzésére, miszerint egyszer figyelmeztette az egyik NATO-szövetségest: arra „bátorítaná” Oroszországot, „hogy azt tegyen, amit akar” a szövetség azon tagjaival, akik nem költenek eleget a védelemre.
„A fizetni kell a számláikat megjegyzés valószínűleg belpolitikai célokat szolgált – mondta Niinistö. – Legfőbb ideje ráébredni arra, hogy biztosítani kell a békét, más szóval meg kell erősíteni önmagunkat.”
Stubbnak azt mondta: „Erőt és bölcsességet kívánok ezekben a kiszámíthatatlan időkben.”
A közelmúltig a firenzei Európai Egyetemi Intézet professzoraként tevékenykedő Stubb a London School of Economicson doktorált nemzetközi kapcsolatokból.
„Még ha úgy is tűnik, hogy a világ jelenleg káoszban van, nem kell kétségbeesnünk – mondta Stubb. – A félelem a lehető legrosszabb vezérelv a külpolitikában.”
Globális együttműködésre van szükség, különben „nem tudjuk enyhíteni a klímaváltozást, megoldani a konfliktusokat, felpörgetni a gazdaságot, javítani a jólétet vagy kezelni a bevándorlást” – jelentette ki Stubb.
Your browser doesn’t support HTML5
Svéd belépés, Ukrán háború és Trump – a NATO idén megváltozhat