Noha az Alkotmánybíróság néhány napja még azt közölte, hogy nem kíván válaszolni az új köztársasági elnök apja múltjáról megjelent állításokra, Sulyok Tamás most egy lapinterjúban reagált, és nemtelen támadásnak nevezte a vádakat.
A Szabad Európa is megírta, hogy Sulyok Tamás államfővé választása után néhány nappal Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában azt állította, hogy az új köztársasági elnök még az Alkotmánybíróság elnökeként valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Sulyok Tamás ugyanis arról beszélt a kolozsvári Krónikának, hogy apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok Tamás szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig hamis papírokkal bujkált az ország másik felében.
Karsai László történész szerint azonban a valóság az, hogy az új államfő apja „egy szimpla náciszimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata”, senki nem ítélte halálra, a körözés elől bujkált, ugyanis tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét.
Az államfő a Mandinernek arról beszélt, hogy mint a legtöbb magyar számára, úgy az ő családjában is tabu volt a múlt a rendszerváltást előtt.
„A mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választott meg köztársasági elnöknek” –fogalmazott az államfő. Sulyok Tamás azt mondta, nemtelen támadásnak tartja az apjával kapcsolatban elhangzott vádakat, a helyzetet pedig méltatlannak, ami komoly fájdalmat okoz neki, hiszen a családjáról van szó.
Ehhez kapcsolódóan: Hivatalba lép Sulyok Tamás, a rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnök