CEU – Egy elüldözött egyetem története

Hat évvel a lex CEU-ként elhíresült törvény benyújtása után – amellyel egy évtizedek óta fennálló megállapodást rúgott fel a kormány – döntött az Alkotmánybíróság. Szerintük nem érte jogsérelem a CEU-t azzal, hogy a magyar kormány nem írta alá New York állammal a működéshez szükséges megállapodást. A CEU ugyanakkor öt éve nem folytat oktatási tevékenységet Budapesten, de a kormányzati retorika azóta is az, hogy úgy ment el Budapestről a CEU, hogy igazából itt maradt. A Szabadon stábja annak járt utána, hogy ez mennyire igaz.

Tüntetések, élőlánc, egy hét alatt elfogadott törvény és több tízezer tiltakozó tudós, politikus, művész, diák – erről szólt 2017 tavasza. Egy igazából kicsi budapesti egyetem sorsa nyolcvanezer embert vitt utcára. A civiltörvény, majd a lex CEU nyitánya volt a kormány Soros György elleni kampányának, amely gyakorlatilag azóta is tart.

Évtizedekig gond nélkül adhatott ki amerikai diplomát Budapesten a CEU. Ennek nagy előnye volt, hogy a diákok és a tanárok is itthon maradtak. Az Orbán- kormány viszont, annak ellenére hogy több tagja is a CEU-n szerzett diplomát vagy doktori fokozatot, elkezdte kamuegyetemnek nevezni a CEU-t. Az indok az volt, hogy Amerikában nem folytatnak oktatási tevékenységet.

Mivel Budapesten akart maradni, a CEU minden új törvényi feltételt teljesített, pedig csupán fél évet kapott erre. Egyetlen dolog hiányzott: hogy a magyar kormány aláírja New York állammal az államközi megállapodást.

Kontler László, CEU

„Megszületett a tervezete, a szövege annak a megállapodásnak, amit a magyar kormány követelt és a saját képviselői letárgyaltak New York állam képviselőivel. Ott volt a helye az aláírásoknak, de várattak magukra”

– emlékszik vissza Kontler László rektorhelyettes. A magyar kormány azóta sem adott magyarázatot arra, hogy az Altusz Kristóf és Palkovics László által New Yorkban letárgyalt egyezményt miért nem írták alá.

Az egyetem rektora többek között épp emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte aggályos, hogy az egyetem működését az újabb szabály szerint is nemzetközi megállapodáshoz kötötték, amelyről a kormány döntheti el, hogy megköti-e.

Az Alkotmánybíróság öt év után döntött.

„Az indítványozó jelenleg is magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény, aki ekként szerepel az oktatási hivatal egyedi listájában is, ami attól független jogi helyzet, hogy oktatási tevékenységet az érvényes működési engedélye alapján de facto 2018 óta nem végez Magyarországon.”

Vagyis hiába nem végezhet oktatási tevékenységet az egyetem, hiába nem adhat ki amerikai diplomát Magyarországon, az AB szerint formálisan egyelőre nem volt jogalapja az alkotmányjogi panaszra, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testület.

A kormány akkor is és azóta is „Soros-féle politikai blöffnek” tartja az egyetem elköltözését. Megnéztük ezért, hogy mi maradt Budapesten, a Nádor utcában, és mi történik a bécsi campuson.

Csend a Nádor utcában

Két napot is a budapesti épületben töltöttünk, és az volt a tapasztalatunk, hogy a kifejezetten egyetemnek épült campuson, ahol korábban nyüzsgő egyetemi élet volt, ott most diákok hiányában csend és üresség honol.

„Ambicionáljuk, hogy valamiféle pezsgést itt, a Nádor utcában fenntartsunk, jóllehet elég szomorú látványt és tapasztalatot nyújt, ha belép az ember ezekbe a szép épületekbe. Én személy szerint is feladatomnak tartom, hogy megtöltsem valami élettel, de nem könnyű.”

Már csak azért sem könnyű – mondja Kontler László –, mert a Nyílt Társadalom Alapítványnak most egyszerre kell finanszíroznia a budapesti székhelyet és a bécsi egyetemet. Állandó tárgyalás és bevallott feszültségforrás is ez a CEU-n belül. Egyelőre tehát vannak programok, szabadegyetemek, kutatások, konferenciák, a Nádor utcai épület ad helyet a Freeszfe diákjainak és tanárainak is.

De ami egy egyetem lelkét adja, az nincs, nincs diplomás képzés Budapesten. Azért Bécsig kell utazni.

Enyedi Zsolt, CEU

„Keressük a helyünket Budapesten. Próbáljuk megtalálni, hogy milyen értelmes funkciót adhatunk az épületeknek úgy, hogy ne kerüljünk konfliktusba a hatóságokkal, de mégis hozzáadjunk valamit a magyar tudományossághoz, a magyar kultúrához. Számos olyan akció zajlik Budapesten, ami valamennyire a misszióhoz kapcsolódik, például az ukrán diákok oktatása is részben ott zajlik. Sok mindent csinálunk, csak éppen az alaptevékenységet nem folytathatjuk ott”

– mondja Enyedi Zsolt, a korábbi rektorhelyettes.

A CEU budapesti zászlóshajója a Demokrácia Intézet. Gyakorlatilag ez az, ami leginkább megtölti élettel ma is a Nádor utcát.

Ez hívta életre az intézetet. Burszt László, a Demokrácia Intézet vezetője azt mondja, az egész lex CEU rámutatott arra, hogy még nagyon sokat kell tanulnia a magyar társadalomnak a demokráciáról.

A CEU nemegy konferenciának is helyet ad, ezeket általában a Demokrácia Intézet szervezi. Orbán Viktor is kiszúrta az egyik ilyen konferenciát, amelyről meg is emlékezett 13. Szamizdat-írásában.

„Emlékszem a régi időkre, amikor tele voltak a folyosók, ehhez képest őszintén szólva most inkább csak szállingóznak” – mondja Enyedi Zsolt. Szerinte a kormányzati retorikában az egyetem útkeresését használják ki, azt, hogy próbálnak értelmes dolgokat csinálni.

„De az alapot nem csinálhatjuk, tehát mint klasszikus egyetem mi már nem létezünk Magyarországon. Ezért is van, hogy az egyetemi rangsorokban mint osztrák egyetem szerepelünk. Tehát ebben az értelemben véget ért egy történet, és egy új történet kezdődött.”

Új élet Bécsben

Bécs vezetése eredetileg azt ajánlotta fel a CEU-nak, hogy egy Otto Wagner tervezte volt elmegyógyintézet pavilonjaiból alakítson ki campust, és ide költözzön be. Ám ez a terv a rigorózus osztrák műemlékvédelmi szabályokon elbukott, így még tárgyalás alatt van, hogy hol legyen a CEU bécsi campusának végleges helyszíne, vagyis bizonyos szempontból még Bécsben is keresi a helyét az egyetem.

1500 diák tanul a campuson, akik a világ minden pontjáról, száz országból érkeztek, de a legnagyobb arányban még mindig a magyar diákok vannak, bár számuk folyamatosan csökken.

„Nyilvánvaló, hogy nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy Bécsbe jöjjön. Ez hozzájárult ahhoz, hogy összességében valamennyire csökkent a magyar diákok száma, és az egyetem orientációja is változott. Ez már egy globális egyetem”

– mondja Enyedi Zsolt, aki maga is Bécsbe költözött a családjával, ingázik Bécs és Budapest között.

Mit veszített a magyar felsőoktatás?

„Az együttműködés a magyar egyetemekkel, a kollégákkal, a közös nemzetközi pályázatok lehetősége, a vérkeringés, amiben benne lehetett Magyarország, ez mind elveszett”

– mondja Bozóki András, a CEU tanára. Ezt erősíti meg Kőszeghy László PhD-hallgató is, aki a mesterképzését még Budapesten végezte.

„Nekem mint magyarnak nagyon sokat jelentett, hogy a CEU Budapesten van, egy ennyire nemzetközi, ilyen szuper intézmény, és mégis egy pár villamosmegállónyira vagyok.”

Ez azt jelenti, hogy a világ egyik legjobb filozófiaképzése egy magyar diáknak ma már nem elérhető Budapesten, és ezek nem túlzó jelzők. Épp aznap, amikor Bécsben forgattunk, jelentette be a rektor, hogy a CEU két kutatása is rekordösszegű pályázati támogatást nyert el. Az Osztrák Kutatási Alapból a Knowledge in Crisis 8,9 millió eurót kapott az elkövetkező öt évre, amely a legnagyobb összegű támogatás, amelyet valaha filozófiai kutatási projektnek adtak Európában.

A CEU továbbra is előkelő helyen szerepel az egyetemi világrangsorokban. Politológia-, szociológia- és filozófiaképzése a világ ötven legjobb egyeteme között van. Ezzel azonban már nem a magyar tudományos élthez járulnak hozzá. Ám nem csak ennyit veszített Budapest. A CEU évente tízmilliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdasághoz. A CEU tehát nem úgy ment el, hogy közben Pesten maradt, az érdemi akadémiai, tudományos, egyetemi élet teljesen megszűnt Budapesten, még akkor is, ha különböző programokkal próbálják még életben tartani a Közép-európai Egyetem szellemét.

A teljes riportot itt nézhetik meg: