A kormány a következő években szja-mentességet ad a gyermeket nevelő nőknek. Ez azonban nem fogja csökkenteni a nemek közötti bérszakadékot, mert azt bruttóban mérik, miközben az adómentesség a nettó jövedelemre lesz hatással. Csernus Fanni szerint Magyarországon még mindig erős a nemi sztereotípia, amire a politikai narratíva is ráerősít: a nők anyagi biztonsága csak valakinek a függvényében valósulhat meg – vagy a férfiakéban, vagy a gyerekekében.
„A legalább két gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentessége nem fogja a nemek közötti bérszakadékot csökkenteni” – mondta a Szabad Európának Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője. Februárban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány döntése értelmében a legalább két gyermeket nevelő anyák szja-fizetési mentességet fognak élvezni.
A terv szerint a három gyermeket nevelő nők fizetéséből már idén októbertől nem vonják le az szja-t, vagyis ennyivel emelkedik a nettó bérük. A kétgyermekes anyák esetében fokozatosan lép életbe az adómentesség: 2026 januárjától a negyven év alattiak, 2027-ben a negyven–ötven év közöttiek, 2028-ban az ötven–hatvan évesek, 2029-ben pedig a hatvan évnél idősebb anyákra terjesztik ki.
Március 8-án az is kiderült, hogy itt nem áll meg a kormány. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a harminc év alatti, egygyermekes anyák is megkapják az adókedvezményt 2026-tól.
Csernus Fanni szerint a magyar munkaerőpiacon hozzávetőleg havi 130 ezer forintos mínuszt jelent nőnek lenni, átlagosan ennyivel keres kevesebbet egy nő itthon. „A nemrég bejelentett szja-mentesség is azt bizonyítja: csak akkor hajlandó kompenzálni az Orbán-kormány egy nő méltatlan alulfizetettségét, ha gyermeket szül.”
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalán elérhető legfrissebb adatok alapján 2023-ra 17,8 százalékra nőtt a nők és a férfiak fizetésében mért átlagos különbség Magyarországon. „Ez az uniós tagállami lista egyik legmagasabb értéke. A különbség ráadásul folyamatosan nő 2020 óta, jelenleg hozzávetőleg akkora, mint tizenöt éve” – mondta Csernus Fanni. Az EU-tagállamok átlaga az elmúlt közel tíz évben lassan ugyan, de csökkent: most tizenkét százalékon áll.
Az Európai Bizottság négy fő okra vezeti vissza a nők és férfiak bére közötti különbséget. Az egyik a bérdiszkrimináció, ami azt jelenti, hogy ugyanabban a pozícióban alacsonyabb fizetést kap egy nő, mint férfi kollégája. „Ez sérti az egyenlő bánásmód követelményét, így gyakran rejtettebb formában jelenik meg.” Csernus szerint például a béren kívüli juttatások esetében és a túlóra elszámolásában érhetők tettek a pénzbeli különbségek.
A másik ok az úgynevezett horizontális szakmai szegregáció. Ez azt jelenti, hogy a nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizetett szektorokban. Csernus szerint tipikusan ilyen terület a szociális szféra, valamint az egészségügy és az oktatás, ahol a dolgozók, például az ápolók és a tanárok kiugró többsége, mintegy nyolcvan százaléka nő. Ezzel szemben a jól fizető IT-szakemberek között Magyarországon a második legalacsonyabb a nők foglalkoztatottsága, kevesebb mint tizennégy százalék.
A harmadik ok a vertikális szakmai szegregáció, ami azt jelenti, hogy egy női munkavállaló nehezebben ér el magasabb pozíciót a szervezetben vagy az adott szektorban. „A nők sokkal nehezebben kapnak vezető beosztást. Ebben a tekintetben Magyarország áll a legrosszabbul az Európai Unióban – tette hozzá a szakértő, aki szerint a legnagyobb vállalatok esetében a vezetők és a döntéshozók mindössze tizenegy százaléka nő. – Elég csak a magyar parlamentre tekinteni, ahol arányaiban kevés a női képviselő. Ez is azt jelzi a nőknek, hogy a döntéshozó pozíciók nem nyitottak számukra.”
Az országgyűlési képviselők 86 százaléka férfi, nincs egyetlen női miniszter sem a kormányban. A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek is csupán tizenegy százaléka, a hazai olimpiai sportszervezetek vezetőinek is csak tizenkét százaléka nő a 2024-es adatok szerint.
A bérszakadék negyedik oka az, hogy a nők sokkal több időt töltenek fizetetlen, vagyis háztartási és gyermeknevelési munkával, illetve idős rokonok gondozásával. Csernus szerint még ma is átlagosan kétszer annyi házimunkát végeznek a nők, mint a férfiak. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb idejük marad fizetett munkára: a 2022-es adatok szerint az EU-ban a nők csaknem egyharmada (harminc százaléka) dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán nyolc százaléka, ha pedig a fizetetlen és a fizetett munkát is figyelembe vesszük, a nők több órát dolgoznak hetente, mint a férfiak.
Emellett sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják a karrierjüketgondozói vagy családi kötelezettségeik miatt. 2018-ban az EU-ban a foglalkoztatott nők egyharmada szakította meg a munkáját gyermekgondozási okok miatt, szemben a férfiak 1,3 százalékával.
Csernus szerint a tavalyi adatok alapján a gyermekes családokban a nők 76 százaléka végzett napi szinten háztartási munkát, míg a férfiak csupán 19 százaléka. A gyermektelenek esetében ez az arány 59, illetve húsz százalék. „De amint megszületik az első gyermek, a nők esetében automatikusan megnő a háztartással és gyermekgondozással töltött idő.”
Azért megfigyelhető egyfajta változás ezzel kapcsolatban, de még csak igen kevés háztartásra jellemző. A magyar kutatások azt mutatják, hogy a kisgyermekes családokban az apák leginkább a fürdetést vállalják (mintegy húsz százalék), illetve az anyával megosztva a szabadidős tevékenységekben vesznek részt. Ez azonban kissé csalóka, mert a fürdetésig az anya már bevásárolt, megfőzött, gondozta a gyermeket, elvégezte a házimunkát és kimosta a kádat, vagyis rengeteg fizetetlen munkát végzett, hasonlóan a játszótérhez: amíg a gyermek kint van az apával, addig a nők gyakran valamilyen háztartási tevékenységet végeznek.
Csernus hangsúlyozza, hogy még messze vagyunk az otthoni feladatok egyenlő elosztásától, de mindenképpen pozitív irány, hogy egyes családokban a férfiak is egyre jobban bevonódnak a gyermekgondozásba. Ugyanakkor aggasztónak tartja az Eurobarométer legutóbbi felmérésének eredményét, amely szerint a magyarok hetven százaléka úgy véli, hogy a nők elsődleges feladata a háztartás vezetése és a gyermekek gondozása, a férfiaké pedig a pénzkeresés. „Magyarországon még mindig nagyon erősen jelen vannak a berögződött nemi sztereotípiák, amire a politikai narratíva is ráerősít.”
Azt is megkérdeztük Csernus Fannitól, hogy miért olyan kiugró egyes nyugati és balti államok – például Észtország – esetében a bérszakadék.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyes nyugati országokban azért mérnek időnként nagyobb bérszakadékot a statisztikák, mert sok a részmunkaidős állás, ami Magyarországra kevésbé jellemző. Emellett a bérszakadékot mérő statisztikák csak azokat veszik figyelembe, akiknek van bevételük. „Romániában például alacsony, négy százalék körüli a bérszakadék, mert arányaiban kevesebb nő van a munkaerőpiacon. Vagyis nem azért jók a számok, mert olyan igazságos lenne a rendszer. Egyszerűen kevesebb nő dolgozik Romániában a munkaerőpiacon, vagy van bejelentett állása” – mondta.
Ennek ellenére szerinte a trendeket jól lefedi a módszertan. Úgy véli, az is kiderül a többéves adatokból, hogy az uniós előírások fokozatosan képesek csökkenteni a bérszakadékot. „Ahol komolyan veszik az előírásokat, ott javulást látni, ezt tükrözi az is, hogy az EU-s átlag folyamatosan csökken, miközben a magyar bérszakadék 2020 óta folyamatosan nő.”
Az uniós intézkedések bevezetése időbe telik, erre példa a bértranszparencia intézménye. Erről az irányelvről 2023-ban szavaztak, a tagállamoknak 2026 júniusig kell átemelniük a nemzeti jogrendjükbe. Az intézkedés lényege, hogy a legalább száz alkalmazottat foglalkoztató cégeknek jelentést kell készíteniük azokról az adatokról, amelyek a bérszakadékot okozzák az adott vállalatnál. Például ki kell térniük a nők arányára a magasabb fizetéssel járó munkakörökben, a bónuszban részesülő nők arányára, illetve arra is, hogy azonos pozíciókban azonos szinteken mekkora különbségek vannak a férfi és a női munkavállalók között. Ezt 2027-től kell elkezdeni, de csak a nagyobb cégek esetében. Először a minimum 150 fős cégek kezdik, a százfős vállalatokra csak 2031-ben kerül sor.
Csernus Fanni szerint a gyermeket nevelő nők szja-mentessége nem fogja csökkenteni a bérszakadékot, mert azt bruttóban mérik, miközben az adómentesség a nettó jövedelemre lesz hatással. „Ettől nem fog a nők fizetése emelkedni, és nem járul hozzá ahhoz sem, hogy jobban fizetett pozíciókhoz jussanak.”
Szerinte a kormány arra kényszeríti a nőket az adómentességgel, hogy minél több gyereket vállaljanak, mert azt a képet festi, hogy csak a gyerekek függvényében nőhet az anyagi biztonságuk. Csernus szerint eleve felháborító, hogy a nők anyagi biztonsága csak valakinek a függvényében valósulhat meg, vagy a férfiakéban, vagy a gyerekekében. „Mindannyian jó iskolát, kórházat és biztonságos utcákat szeretnénk, ezért fizetünk adót. A kormány tervezett lépése ahhoz járul hozzá, hogy ezekre a közszolgáltatásokra kevesebb marad” – hangsúlyozta. A családoknak arra van szükségük, hogy a kormány ezeket biztosítsa a befizetett adójukból, és emellett a nők tisztességes, a férfiakéval egyenlő fizetést kapjanak.
A portfolio.hu a Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva úgy számolt, hogy a gyermeket nevelő nők adókedvezménye évente nyolcszázmilliárd forintos bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek 2029-től.