Sokféle rövid üzenettel próbálkozott a kormány az elmúlt másfél évben a gazdasági gondok külső indoklására. A legutolsó, a „szankciós infláció” tételkifejezés mostanra került ki szinte teljesen a kampányból. Az Ipsos felmérése szerint egyre kevésbé hitte már el a magyar lakosság. A folyamatos kormányzati kampány visszaállni látszik a választásokkor jól működő, Mi = béke, ők = háború üzenetű fenyegetésre.
Tavaly tavaszra a magyar gazdaság olyan szinten megroppant EU-s támogatások nélkül, hogy a lakosság is egyre közvetlenebbül érzékelte.
Utóbbi elsősorban az elszabaduló infláció révén vált nyilvánvalóvá. Magyarázatként a választások után is óriási intenzitással pörgő kormányzati kommunikációban elkezdtek különböző jelzőket csatolni az inflációhoz, azt sugallva, mintha a hazai inflációnak mindig csak egy fő, külső tényező lenne az oka. Erről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssáEgészen pontosan 2022. március 9-től a „háborús infláció” kampánya ment, október 14-től váltott a kommunikáció a „szankciós inflációra”. Utóbbi különösen erős kampánnyal futott az állam bombás hirdetéseivel és az azzal párhuzamos nemzeti konzultációval.
Ez sem volt egyszerű kommunikációs feladat, mivel olyan szankciókat próbált okolni a magyar kormány, amelyek vagy soha nem léteztek, vagy soha nem vonatkoztak Magyarországra, miközben a környező országokban lényegesen alacsonyabb volt az infláció. Ráadásul kissé el is késett az üzenet, mert az európai energiaárak addigra nagyjából az invázió előtti szintre süllyedtek.
Témába vág: A szankciós inflációs kampánynak nem nagyon volt alátámasztható eleme, viszont nagyon sokszor ismételték
Idén tavasz végére szinte teljesen abbamaradt a szankciós infláció ismételgetése: váltott a YouTube- és Facebook-kampány, áprilistól már alig szerepel például az origo.hu vagy a magyarnemzet.hu tartalmaiban.
Ezt magyarázhatja az is, hogy
egyre kevésbé volt népszerű az üzenet,
legalábbis az Ipsos közvélemény-kutatásai alapján.
A cég rendszeres, 29 országot átfogó reprezentatív kutatása alapján idén májusra jelentősen csökkent azon magyarok száma, akik szerint érdemben hozzájárul a hazai inflációhoz az egész ukrajnai orosz inváziós kísérlet.
Így is a népesség több mint fele szerint valamelyest vagy erősen befolyásolja a hazai megélhetési költségeket a szomszédos háború, de nagyjából egy éve még négyből három ember gondolta így.
Mindezek mellett ráadásul a legtöbben már a kormányt tartják leginkább felelősnek a hazai gazdasági gondokért. Ehhez érdemes tudni, hogy az eurózónában idén májusra 6,1 százalékra csökkent az infláció, miközben az előző havi magyar adat 24 százalékos volt.
A kormányzati kommunikáció új iránya idén tavasszal egyfajta visszatérés a 2022-es választásokkor jól működő üzenethez: ez abban áll, hogy a kormány a béke záloga, a kormány minden ellenfele vagy kritikusa pedig háborúba vinné a magyarokat Oroszországgal.
Ezt szintén nagyon erős közösségi médiás kampány kíséri, a Telex gyűjtése szerint egész Európa idei legdrágább YouTube-kampányát hozta össze ennek kapcsán csak a kormányközeli Megafon.
Hozzá kell tenni, hogy ez messze nem a teljes kormányközeli kommunikációs hálózatot mutatja. Egyrészt több száz kisebb-nagyobb szereplő ismétli gépiesen a kormányzati kampányokat a közösségi médiában, másrészt a nagy techcégek politikai hirdetésekkel kapcsolatos átláthatósága alacsony. A Google például sajnos pont a Szabad Európa kérdése nyomán vette ki egy másik nagy kormányközeli szereplő, az Aktuális Média politikai reklámköltéseit megismerhető adatbázisából. A problémáról alább olvashat részletesebben.
Ehhez kapcsolódóan: Megkérdeztük a Google-t a politikai hirdetésekről, de hiba volt