Jelentős szervkereskedelmi hálózatot lepleztek le Bulgáriában. Egy híres szófiai egyetemi kórházban tizennégy közelmúltbeli ügyet vizsgálnak, amelyekben szegény moldávok és ukránok hamis papírokkal adták el a veséjüket gazdag külföldieknek.
Az elmúlt két évből tizennégy olyan esetet vizsgálnak Bulgáriában, amelyekben fiatal ukránok és moldávok adhatták el a veséiket gazdag külföldieknek – jelentette be Bojko Raskov belügyminiszter csütörtökön.
Hamis papírokkal jöttek a nagybácsik
Ezeknek egy részét Bulgária egyik vezető kórházában, a szófiai állami Lozenetzi Egyetemi Kórházban végezték a bolgár egészségügyi miniszter korábbi bejelentése alapján. A vádak szerint a donorok kivétel nélkül szegény fiatalok voltak Moldovából és Ukrajnából, akiknek az egyik veséjét pénzért kioperálták a kórházban, és az Euractiv szerint szupergazdag külföldiekbe ültették be.
A szervátültetésért fizető külföldiek a tájékoztatás szerint többek közt Németországból, Ománból, Izraelből és Japánból érkeztek Bulgáriába. Mindkét fél hamis papírokkal érkezett az országba, ami azt bizonyította, hogy az eladó és a vevő rokonok, unokaöcs-nagybácsi viszonyban.
Bulgáriában ugyanis meglehetősen szigorúak a transzplantációs szabályok, élő ember csak közeli rokonának adhatja oda a veséjét. Az érintett kórház egyébként az egyik legjobb hírű intézmény Bulgáriában, a kormány tagjait és az országban élő külföldi diplomatákat is szinte kizárólag itt látják el.
Your browser doesn’t support HTML5
“Az olyanok mint én, általában meghalnak" - nem jutnak szervhez a rászorulók
De Kacarov szerint olyan is előfordult, hogy egy halott donor szervét nem egy, a transzplantációs lista alapján jogosult bolgár beteghez irányították a kórházban, hanem inkább az egyik külföldi vásárlóhoz. Emellett nem is feltétlenül csak a vesékről van szó, a vád szerint egy magas rangú kormánytisztviselő szintén korrupt módon, soron kívül kaphatott új májat a kórházban.
A Semmelweis Egyetem leírása szerint egyébként előnyösebb lehet az élő donorból kivett vesét beültetni, jellemzően kevesebb a szövődmény ilyenkor.
Az Luzenets kórház vezetését emellett más bűncselekményekkel is vádolja az ügyészség; rögtön el is bocsátották őket.
Lehet sejteni az árakat is
Bár a mostani vádaknál nem közölték, hogy mennyiért bonyolíthatták le az illegális szervátültetéseket, mégis lehet becslésünk a helyi árakról. Két éve ugyanis részben hasonló bűnszervezetet kapcsoltak le a bolgár rendőrök. Az volt a különbség, hogy szegény bolgárokat toboroztak, és a szomszédos Törökországban hajtották végre a műtéteket.
Akkor a vevőnek 55–111 ezer euró (20–40 millió forint) közti összegbe került egy új vese, az eladó pedig 5,5–7,5 ezer eurót (2–2,5 millió forintot) kapott. A bolgár hatóságok értesítették az esetről moldáv kollégáikat. Bulgária egyébként az EU legszegényebb országa, emellett folyamatosan erős nyomás alatt van az EU felől az országban a legtöbb területet átható korrupció és szervezett bűnözés miatt.
Sebészek dolgoznak egy veseátültetésen a washingtoni Georgetown Egyetem kórházában, 2016. június 28-án
A szigorú szabályozás és a kevésbé összehangolt egészségügyi rendszer miatt Bulgáriában évente csak pár tucat vesetranszplantációt végeznek bolgárokon, miközben jellemzően több mint ezren várnak vesére.
Összehasonlításképp: Magyarországon hasonló várólistával évente nagyjából háromszáz ilyen műtétet végeznek. Átlagosan két-három évig kell várnia egy magyar betegnek az új vesére, lehetőleg végig műtétképes egészségügyi állapotban. Kivéve, ha jelentkezik megfelelő élő donor.
Van, ahol legális vagy megtűrt a szervkereskedelem
Van a világon olyan ország, ahol legális a szervkereskedelem – ez Irán. Annyi korlátozással, hogy hivatalosan irániak nem adhatják el a veséjüket külföldi vevőnek, csak irániak kaphatnak helyi vesét. Illetve olyan fejlődő országokban is sokszor felüti fejét a megtűrt szervkereskedelem, ahol a helyi kormány ezt képtelen ellenőrizni, például Afganisztánban vagy Irakban.
Ha legális a vesekereskedelem, azzal lényegében azonnal megszűnnek a várólisták, Iránban vesebőség van. A világ többi országa etikai okok miatt utasítja el ezt a megoldást, ilyenkor ugyanis várható, hogy a legszegényebbek fogják eladni a veséjüket, és a legfelső réteg fogja megvenni és tovább élni. Iránban és Afganisztánban is hasonló a tapasztalat.