Miután Bosznia-Hercegovina kormánya ígéretet tett arra, hogy 2050-ig átáll a zöldenergiára, a szénbányászok azt mondják, tönkreteszik őket a bezárások.
November 23-án 6800 bányász állt le a munkával és vonult utcára Szarajevóban, hogy tiltakozzon a szerintük rohamosan romló munkakörülmények és a csökkentett fizetés ellen.
Ám a boszniai bányászok egykor félelmetes alkupozíciója egyre inkább gyengül.
Bányászok tüntetnek Szarajevóban november 23-án
Három évtizeden belül az ország összes szénbányáját és széntüzelésű erőművét be fogják zárni. Ez a kormány 2020 novemberében tett ígérete, amelyet azért tett, hogy a sokáig előszobáztatott Bosznia be tudjon lépni az EU-ba.
Egy bányász jön fel a felszínre a Breza melletti Sretno (Jó szerencsét) bányában
Európában a Nyugat-Balkánon a legsúlyosabb a légszennyezettség. A szélcsendes téli napokon a lakossági tűzhelyekből és a szénerőművekből származó füst olyan sűrűn telepszik egyes városok fölé, hogy kellemetlen levegőt venni a szabadban.
A szénbányászok azonban azt mondják, hogy a zöld ígéret agresszív céljai ki fogják üríteni azokat a városokat, amelyek nemzedékek óta a szénbányászatból élnek.
Boszniai bányászok készülnek a műszakra a Breza Sretno bányában, Szarajevótól északra. A bánya 1100 embert foglalkoztat a 14 000 lakosú városban
Armel Jekalovic, aki a brezai bánya működését felügyeli, az AFP-nek elmondta, hogy „az energiaátállás körüli helyzet aggaszt minket”. A 36 éves férfi szerint ő és a történelmi bányában dolgozó kollégái tisztában vannak azzal, hogy az EU nyomást gyakorol Boszniára, hogy térjen át a megújuló energiára, de azt mondja: „Biztosak akarunk lenni abban, hogy ez észszerű módon fog történni. Nem akarjuk, hogy azt mondják nekünk: A bánya ma bezár.”
Emberek válogatnak a Banovici melletti bányából kidobott szénhulladék között. A helyiek olyan széndarabokat keresnek, amelyeket felhasználhatnak vagy eladhatnak
2021 elején az Elektroprivreda Bosznia-Hercegovina, az állami áramszolgáltató vállalat bejelentette, hogy a következő három évben 7200 főről 5200 főre csökkenti alkalmazottai számát. A lépés részben a szénről való átállásra tett kísérlet volt. A bejelentés súlyosbította a régóta tartó vitát, amely végül a november 23-i sztrájkhoz és tüntetésekhez vezetett.
Boszniában a villamos energia 75 százalékát széntüzelésű erőművekben állítják elő. Az iparág leállítására vonatkozó 2050-es kötelezettségvállalás drámai gazdasági és kulturális változást vetít előre.
A Sretno bánya egyik vájára. Az itt dolgozók nehéz körülmények között, elavult berendezésekkel fejtik a szenet, amely az ország áramtermelésének negyven százalékát biztosítja
Bosznia viszonylag nagy szénkészletekkel rendelkezik, amelyek a jelenlegi szinten több mint 250 évig elegendők lennének az erőművek működtetéséhez. A bányaipar közvetlenül több mint 17 000 embert foglalkoztat és számos kapcsolódó munkahelyet is fenntart az országban.
Bányászok dolgoznak 740 méter mélyen a zenicai Stara Jama szénbányában
Denis Zisko, egy boszniai energia- és éghajlatváltozási program koordinátora szerint függetlenül a zöld céloktól a szénipar fokozatos kipusztulása elkerülhetetlen. „Ez a valóság – mondta az AFP-nek. – Ez nem a politikától függ, ez tisztán gazdasági kérdés.” Bosznia széniparát állami támogatásból tartják fenn, amelyek alacsonyan tartják a fogyasztói árakat.
Bányászok tüntetnek Szarajevóban 2021. november 23-án
Edin Delic, a tuzlai bányászati és geológiai kar professzora azonban azt mondta az AFP-nek, hogy a Bosznia számára bejelentett energetikai forradalom elhamarkodott, és rámutatott, hogy a boszniai szén-dioxid-kibocsátás viszonylag csekély az olyan országokhoz képest, mint Kína.
„Bosznia egy kis szereplő ezen a színpadon, de nagyon súlyos gazdasági következményeket szenvedhet el” – mondta Delic.