Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára. Régóta gondolkodik a színházról tágabb értelemben mint rendező. Úgy látja, hogy egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Szeret nagyon korán kelni, mert rengeteg a feladat. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője volt a Szelfi vendége.
Néhány gondolat a beszélgetésből:
- A Katona egyik alapítója, Székely Gábor tanítványa volt az egyetemen. 2015 óra dolgozik a színházban, izgalmasnak tartja azt a fúziót, amelyet az alapítók szellemisége és a színházat a megújulás felé mozdító fiatalok megjelenése teremtett.
- Régóta foglalkoztatja, hogyan tud egy kőszínház válaszokat adni a jelen kérdéseire, hogyan tud megújulni.
- Hisz abban, hogy a Katona repertoárjában van helyük a klasszikus szövegekre épülő előadásoknak. Ő maga ezekben a szövegekben keresi azokat a kortárs elemeket, amelyek közelebb hozzák a klasszikus darabokat a közönséghez.
- A színház munkára készteti a nézőt, dolgoznia kell, hogy befogadja az darabot. Rendezőként sokszor beül az előadásokra, hogy érezze a nézők reakcióit, amelyektől nagyon meg tudnak változni az előadások.
- Egy ideje ritkábban szólal meg közéleti kérdésekben. Akkor hagyott fel ezzel, amikor úgy érezte, hogy a viták átpolitizáltak, számára elfogadhatatlanná vált a színvonaluk, stílusuk. Úgy gondolja, hogy a munkái, színházi tevékenysége állásfoglalás, tükrözi a véleményét.
A podcastot itt hallgathatja meg:
Your browser doesn’t support HTML5
Székely Kriszta: A létezésem nyíltsága és mélysége eleve állásfoglalás