Szántó T. Gábor: Húsba vágó megmutatni, amiről a száraz történészi szakmunkák szólnak

Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője volt a Szelfi vendége. Regényeit, novelláit eddig tíz nyelvre fordították le. 1945 és más történetek című kötetének címadó elbeszéléséből film készült 1945 címmel, amely húsz nemzetközi díjat nyert el és negyven országban forgalmazzák. Új regénye A jazzprofesszor – Rögtönzések életre, halálra. Főszereplője a magyar jazz atyjaként emlegetett Gonda János és családja, történetük a XX. század második felének magyar történelme és egy kicsit a magyar jazz születésének története is. Szántó T. Gábor évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. A podcastban új regénye mellett szó lesz zsidó identitásról, generációkon át öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom a múltat érzékelhetőbbé, a következményeit pedig elviselhetőbbé.

Néhány gondolat a beszélgetésből:

  • Szántó T. Gábor több mint harminc éve ír a holokauszt és a diktatúra 1945 utáni utóhatásairól.
  • A jazzprofesszor megírására Gonda János fia, Gonda Péter kérte fel. Családi visszaemlékezések és a hagyatékból előkerült ötvenévnyi családi levelezés alapján állt össze a regény, amely láttatja a XX. század második felének történelmét és egy kicsit a magyar jazz születésének történetét is.
  • Magyarországon az üldöztetés utáni évtizedekben sokan csak felnőttként szembesültek azzal, hogy zsidó családból származnak, a Kádár-rendszerben nem volt nyíltan tárgyalt téma a származás. Szántó T. Gábornak iskoláit kezdő gyermekként beszéltek erről először a szülei. Ez akkor traumatizáló tudás volt, gimnáziumi évei során vált pozitív identitássá.
  • Az irodalom arra szolgál, hogy rétegzettségében láttassa, élményszerűvé tegye az adott kort. Annál többet egy regény nem tehet, mint hogy emberközelien, gyomorszorítóan mutatja be azt, amit megírnak a száraz történészi szakmunkák.
  • A magyar táradalomban jelen vannak a zsidóellenes előítéletek, ezzel a jelenséggel a politikának, az oktatásnak és a kultúrának is foglalkoznia kell.
  • Az antiszemita közbeszéd együtt jár a szabadsággal. A kérdés mindig az, hogy milyen nyilvánosságot kap, hogy áll hozzá a törvényhozás, a politikai elit, a média, és van-e társadalmi konszenzus abban, hogy nem lehet a közbeszéd centrumába engedni.

Az interjút videón itt nézheti meg:

Ha inkább csak hallgatná a beszélgetést, itt teheti meg:

Your browser doesn’t support HTML5

Szántó T. Gábor: Húsba vágó megmutatni, amiről a száraz történészi szakmunkák szólnak