Az év leghosszabb nappalához és legrövidebb éjszakájához számos, még a pogány időkből megmaradt mágikus rituálé és szokás kapcsolódik. A nyár közepén az emberek tüzet raknak, táncolnak, koszorút fonnak, fákat díszítenek. Van, ahol a szláv mondavilágból vett jeleneteket is előadnak.
Nyári napforduló hagyományos rituálékkal
Az ilyenkor leszedett és koszorúba font virágoknak és leveleknek mágikus ereje van a legenda szerint.
Volt, aki régi mondákból adott elő jeleneteket.
A tűzrakás a rituálé fontos része. A bátrabbak átugornak fölötte, ami a megtisztulást is jelképezheti.
A Dnyeper partján táncoltak júlus 21. éjjelén.
A legenda szerint, bármit, amit a fa díszítése közben kívánunk, valóra válik.
A hiedelem szerint ha egy hajadon a vízre engedi a Szent Iván-éjjel készült koszorút, az arra fog elúszni, amerre jövendőbelije él.
Ilyenkor szalagokkal díszítik fel az úgynevezett Kupala-fát, ami a leggyakrabban fűzfa.
A férfiak dobpergésre táncolnak.