Akár ki is zárhatják három évre az R-Kord Kft.-t a közbeszerzésekből az érvényes jogszabályok szerint, de ennek minimális az esélye. A milliárdos állami pluszpénznek annál nagyobb.
Többhetes intenzív tárgyalás után szerdán megszülethet a megállapodás tervezete a kormány és Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. képviselői között arról, hogy a cég megkapja-e a kért pluszpénzt a GSM-R-nek nevezett, nagyszabású vasúti fejlesztés kivitelezésére – értesült a Szabad Európa.
Már számos cikkünkben foglalkoztunk a GSM-R-rel. Ez egy olyan fejlesztés, amelynek keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszótornyot építettek, és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábelt a vasútvonalak mellett.
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amelyet a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből eredetileg – információink szerint – mintegy húszmilliárd jött volna az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében, a fennmaradó rész az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programjából (IKOP). Csakhogy a kormány végül hazai hatáskörbe vonta a beruházás finanszírozását.
A háború miatt
Az R-Kord, arra hivatkozva, hogy részben az orosz–ukrán háború miatt „jelentős költségnövekedést tapasztalt”, még márciusban plusztámogatásért fordult az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), amit egy nem nyilvános határozattal a kormány májusban lehetővé is tett maximum 17 milliárd forint értékig.
A tárgyalások azóta folytak a felek között, de információink szerint az utóbbi hetekben már naponta egyeztettek a Mészáros-cég és a minisztérium jogászai. A kormány még egy januári rendelettel tette lehetővé, hogy az orosz–ukrán háború miatt „a rendes üzleti kockázat körébe tartozó” mértéket meghaladó költségnövekedést elszenvedő cégek kérvényezhetik az állammal a közbeszerzés útján elnyert kivitelezői szerződéseik újratárgyalását.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek bajba, nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
A rendelet értelmében a költségnövekedés legfeljebb ötven százalékát, de az eredeti szerződéses érték maximum 15 százalékát átvállalhatja az állam. Hogy az igény jogos-e, arról egy minisztériumi szakvélemény alapján a miniszter (vagyis Lázár János) dönthet. A százalékos értékek azért érdekesek, mert ha az R-Kord végül – mint szinte minden forrásunk feltételezi – nagyságrendileg megkapja a kért 17 milliárd forintot, felmerül a kérdés, hogyan kalkulálták ki ezt az összeget.
Az ötvenszázalékos átvállalási mérték alapján a cégnek nagyságrendileg 34 milliárd forint pluszköltsége keletkezett, de a 17 milliárd forint majdnem a duplája az eredetileg 58,8 milliárd forintos közbeszerzési érték 15 százalékának, ami 8,82 milliárd.
Újratervezés
Ha akár egy forint pluszpénzt is kapna az ÉKM döntése értelmében a Mészáros-cég, erről új megállapodást kell aláírni, ezt pedig közölni a Közbeszerzési Értesítőben. Ezután az eredeti tenderen vesztes cégeknek (információink szerint legalább egy ilyen volt) 45 napjuk van arra, hogy jelezzék: ennyiért akár ők is befejeznék a beruházást.
A GSM-R keretében félbehagyott építkezés tavasszal Kecskeméten: nem fizetett Mészáros Lőrinc cége
Mint korábban megírtuk, a GSM-R az eredetihez képest jelentősen csökkentett műszaki tartalommal valósult meg: a modern, XXI. századi vasúti kommunikációs rendszer rövidebb szakaszokon épült ki, mint tervezték, és mint ahogy a kiírásban szerepelt. Emiatt két lehetőség van egy új szerződés megkötésére: az első szerint a felek elfogadják, hogy menet közben jelentős műszaki változás állt be a beruházás megvalósításában, a másodikban viszont az R-Kordnak kell elismernie a pluszpénz fejében, hogy részéről – legalább részben – hibás teljesítés történt. Információink szerint érdekes módon a MÁV vezetése az utóbbihoz ragaszkodna. Egy forrásunk azt mondta, arra hivatkoznak, hogy több szakaszon nem ott végződnek a kivitelezők által kihúzott száloptikás kábelek, ahol a szerződés alapján kellene.
A külvárosból a belvárosba
Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy – például Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen esetében – a sínek mentén futó kábelek csak a vasútállomásig érnek el, miközben a helyi vasúti igazgatóságok épületei a városban vannak. Teljesen új kábelt kihúzni ezekben az esetekben már olyan mértékű útfelbontással, földmunkával járna, ami egyrészt irracionális, másrészt az R-Kord vélhetően építési engedélyt sem kapna rá.
Ehhez kapcsolódóan: Képek, jegyzőkönyvek: a MÁV által is kifogásolt minőségben készül Mészáros Lőrinc cégének vasúti beruházása
Az adott igazgatóságok és vasútállomások között természetesen most is van kommunikációs kapcsolat, és egy szakmai forrásunk szerint ez könnyen bővíthető lenne, nem kellene új kábelt lefektetni, de a szerződésekben mégis ez szerepel – valószínűleg korábban egyszerűen senkinek nem tűnt fel, hogy ebből problémák adódhatnak.
Ha viszont az R-Kord kénytelen elismerni, hogy hibásan teljesített az adott vasúti szakaszokon, akkor nemcsak 15 százalékos kötbérfizetési kötelezettség terheli (ennek mértéke mintegy nyolcszázmillió forint lehet), de – amennyiben például egy korábban tendervesztes fél megtámadja a szerződést a bíróságon – akár három évre ki is zárhatják minden közbeszerzésből. Forrásaink azonban minimális esélyt adnak az utóbbi forgatókönyv érvényesülésére.