Április 14-én lejárt az a határidő, ameddig a Kúriának jogerős döntést kellett hoznia azokban a beadványokban, amelyekben a megbüntetett civil szervezetek támadták meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) rájuk kirótt bírságát, illetve elmarasztaló határozatát. Tizenöt civil szervezetnek összesen kilencmillió forint büntetést kellett volna befizetnie, mert érvénytelen szavazásra buzdítottak a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazáson. Frissítés: a Kúria április 15-én, két felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálva végül azt mondta ki, hogy nem jogszerűtlen az érvénytelen népszavazásra buzdítás, így a civileknek nem kell bírságot fizetniük.
Összesen tizenöt civil szervezet kapott büntetést, köztük olyanok, amelyek nem is vettek részt az érvénytelen szavazásra buzdító kampányban. Tizenhárom szervezetnek egyenként 176.400 forintot kellett volna fizetnie, míg a Háttér Társaságot és az Amnesty International Magyarországot, a kampány két fő szervezőjét három-hárommillió forintra büntette az NVB.
Egyik szervezet sem fizette be a bírságot, mert megtámadták a Kúrián az NVB határozatát, ennek pedig a büntetés befizetésére nézve halasztó hatálya volt.
Az egyik legősibb demokratikus jog
Összesen öt felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a civilek, mondta a Szabad Európának Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője. Mint mondta, az érintett civil szervezetek együttműködtek a felülvizsgálati kérelmek benyújtásakor, és ez a jövőben is így lesz. Ha elutasítja a Kúria a beadványokat, akkor az Alkotmánybírósághoz, végső esetben pedig a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak.
Pásztor Emese hangsúlyozta: a népszavazás az egyik legősibb demokratikus jog. Mindig eleve két döntés, hiszen az első arról szól, hogy kivesszük a parlament kezéből a döntést egy kérdésben, mert arról mi magunk, a civilek szeretnénk határozni. A döntésünk pedig kötelező érvényű a parlamentre nézve. A törvény pontosan meghatározza, mikor érvénytelen egy szavazat, de szó sincs arról, hogy az érvénytelen szavazat törvénytelen, jogsértő lenne, ezért aztán nem lehet jogsértő az érvénytelen szavazásra buzdítás sem.
A TASZ projektvezetője azt mondta, nem akar elébe menni a Kúria döntéseinek, volt már arra példa, hogy politikai színezetű ítélet született, ugyanakkor hangsúlyozta: a civil szervezetek érvelése minden fórumon megállja a helyét, akár az Alkotmánybíróságig, akár Strasbourgig kell elmenni vele.
„Egyre jobban nézünk ki, talán még sohasem néztünk ki olyan jól, mint ma este”
Öt felülvizsgálati kérelemből kettőt elkaszált a Kúria
Az öt felülvizsgálati kérelemből kettőt már érdemi vizsgálat nélkül elutasított jogerős döntésével a Kúria. Az elsőt egy nappal a határidő lejárta előtt, április 13-án. Ezt a felülvizsgálati kérelmet a Háttér Társaság nyújtotta be. A civil szervezetet, csakúgy mint az Amnesty Internationalt hárommillió forint bírsággal sújtotta az NVB, amiért érvénytelen népszavazásra buzdított a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazáson.
Az NVB azzal indokolta a büntetést, hogy népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. A testület szerint ez visszaélésszerű joggyakorlás.
A Háttér viszont úgy véli, hogy a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével nem ellentétes, ha jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdítják a választót.
A Kúria most jogerős döntésében azzal utasította el a felülvizsgálati kérelmet és adott helyt az NVB határozatának, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtója, vagyis a Háttér Társaság csak formálisan utalt arra, hogy az NVB a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértve állapította meg a jogsértést, a beadvány azonban a Kúria szerint érdemi érvelést nem tartalmazott.
Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője néhány órával azelőtt beszélt a Szabad Európának, hogy a Kúria jogerős határozata nyilvánosságra került. Mint mondta, ha a Kúria számukra kedvezőtlen döntést hoz, be kell fizetni a bírságot, de arról még nem határoztak, hogy megteszik-e. Az biztos, hogy minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak, mert szerintük „legalább Strasbourgban nyerhető ez az ügy”.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentéstHiányolta az érdemi érvelést a Kúria
A Kúria szintén elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország közösen nyújtott be. Azzal érvel a két civil szervezet, hogy a választópolgároknak alapjogi védelmet élvező, a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulásának részét képező szabadságában áll annak eldöntése, hogy az országos népszavazáson részt vesz-e vagy sem, amennyiben részt vesz, érvényes vagy érvénytelen szavazatot ad-e le, ha pedig érvényesen voksol, akkor igennel vagy nemmel szavaz-e.
A Kúria itt is úgy látta, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtói érdemi érvelés nélkül csak utalnak arra, hogy az NVB szerintük jogsértően járt el.
Frissítés: Nem kell fizetniük a civil szervezeteknek
A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát.
A Kúria a két, április 15-én közzétett határozatában – az egyiket az Amnesty International Magyarország nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen – arra jutott, hogy
a civil szervezetek a kampányban a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.
A 15 civil szervezet jogorvoslatát elbíráló határozatában a Kúria azt írta, a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával.
Mint írják, a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás – a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is – különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges. A Kúria leszögezte:
nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.
Az Amnesty International felülvizsgálati kérelmének elbírálásakor a Kúria azt írta: a civil szervezet kampánytevékenysége közéleti témát érintő véleménynyilvánítás volt, a szólásszabadság pedig különös védelmet élvez a kampányban. A bíróság szerint a civil szervezet nem visszaélésszerűen, hanem – alkotmányos jogával élve – közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására a kormány által gyermekvédelminek nevezett, a jogvédők szerint viszont homofób népszavazáson, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárási alapelvet.
A Kúria ezért az NVB határozatait megváltoztatta és a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek.