Fotók Szibéria jégverméből

Szenet égetnek Ojmjakon hőerőművében. 1933-ban dőlt meg a faluban a hidegrekod, -71,2 fokot mértek. Ez csak pár fokkal melegebb a szárazjégnél, ami -78,5 fokos.

 

A régió fővárosától, Jakutszktól 2 napi buszútra található a település. 

A 270 ezer fős lakossággal rendelkező Jakutszknak is van világrekordja, ez a leghidegebb város a földön. 

 

2018 januárjában -50 fok alá esett a hőmérséklet Jakutszkban. 

Ez az ojmjakoni férfi megállt pózolni a fotóhoz a háza és a kerti wc közti úton. 

A faluban ekkor nem volt teljes a csatornahálózat. A kiépítése nehézkes, mivel a föld egész évben fagyos. A helyiek a képen is látható építményeket használnak mosdóként.

 

Az "ojmjakon" szó egy helyi nyelven "be nem fagyott vizet" jelent. Ez a forrás télen sem fagy be, ezért a falu a marha- és rénszarvas pásztorok közkedvelt itatóhelye. 

 

Sok helyi állat, például a képen látható jakutszki ló képes az istállón kívül is túlélni a farkasordító hideget. A jakutszki lovak félig vadon élnek, télen a patáikkal túrják ki a hó alól a fagyos fűcsomókat. 

 

A lajka nevű kutyafajta is alkalmazkodott a hideghez. 

Ennek ellenére nem biztos, hogy mindegyik állat élvezi a kint töltött téli éjszakákat. 

A falusiak vastagon szigetelt istállókban tartják a marháikat. 

 

A fotós, Amos Chapple, munka közben Ojmjakonban. Az új-zélandi Chapple-nek többször ki kellett kerülnie részeg helyieket, akik azzal feneygették, hogy összeverik. 

 

Helyiek lépnek ki a falu egyetlen boltjából. A bolt belülről gyerekek rajzaival van díszítve, a téma az "ördögi alkohol". Chapple szerint " egyértelműen a helyi iskola próbálkozik azzal, hogy rábírja az ojmjakoni apukákat, hogy kevesebbet igyanak".

 

Egy markoló takarítja el a falu hőerőművében elégetett szénből megmaradt hamut. Az erőmű éjjel-nappal dolgozik, hogy meleg vízzel tudja ellátni a falu fűtőrendszerét. 

Fagyott cipők. Amos Chapple azt mondja, a falu vendégháza egészen kényelmes volt: "A fűtéscsövek forróak voltak, a falak viszont jéghidegek. Ha jó helyen helyezkedsz el a kettő között, akkor jót aludhatsz."

 

Chapple szerint fotósként az út csodálatos volt, emberként viszont megviselte. "Felnézek azokra, akik ilyen körülmények között élnek egész évben" - mondta.