Az egyik intézkedés, hogy a jövőben nem alkalmazhat harmadik országbeli állampolgárt az a munkáltató, amelyik a korábbi munkaerő-közvetítési eljárások tapasztalatai alapján nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a magyar munkavállalók felvételétől, amivel harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni.
A Magyar Közlönyben megjelent salátarendelet felülír több foglalkoztatási tárgyú korábbi szabályt. Az egyik legjelentősebb szigorítás, hogy a munkavállalási kérelmet a jövőben minden olyan esetben el kell utasítani, ha
- a munkáltatóra a benyújtást megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki;
- harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték;
- felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.
A rendelet szerint szankcionálásra számíthat az a foglalkoztató, amelyik a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózik.
Mint a 24.hu elsőként megírta, a rendelet érinti többek között a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét, folytatása feltételeit, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezését, az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság feladatait, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók segítését.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akar a kormány sok oroszt beengedni a Nemzeti Kártyával?