„Magyarország nem minősíti más ország igazságszolgáltatási gyakorlatát”, közölte a külügyminisztérium, miközben Szijjártó Péter épp múlt héten minősítette egy másik ország igazságügyi gyakorlatát.
Ahogy arról a Szabad Európa szerdán beszámolt, Magyarország megvétózta, hogy az EU elítélje a török emberi jogi aktivista bebörtönzését. Hétfőn életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte egy török bíróság Isztambulban Osman Kavala üzletembert, emberi jogi aktivistát a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Az Európai Unió közös állásfoglalásban ítélte volna el ezt a bírósági döntést, mondván, Kavala letartóztatásának valódi oka az volt, hogy „elhallgattassák őt, és más emberi jogi aktivistákat is eltántorítsanak a törvényes tevékenység végzésétől”.
Ám a Szabad Európa értesülései szerint Magyarország vétója megakadályozta a közös kiállást, a közlemény így csupán Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének nevében jelent meg.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország megvétózta, hogy az EU elítélje a török emberi jogi aktivista bebörtönzésétMegkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy miért akadályozta meg a közös kiállást, és hogy mi a kormány véleménye Kavala elítéléséről, illetve az emberi jogok helyzetéről általában Törökországban. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti ankarai látogatásán szóba került-e Osman Kavala ügye vagy általában az emberi jogi kérdések.
A minisztérium csütörtök reggel reagált megkeresésünkre. A hat kérdésből álló e-mailre mindössze egyetlen mondattal válaszoltak, miszerint „Magyarország nem minősíti más ország igazságszolgáltatási gyakorlatát.”
Ez a mondat azonban – túl azon, hogy több kérdésünkre sem értelmezhető válaszként – több kérdést is felvet. A közelmúltban ugyanis több olyan megnyilvánulása is volt a magyar kormánynak, illetve közvetlenül Szijjártó Péternek, amely kifejezetten minősíti más ország igazságszolgáltatási gyakorlatát.
Amikor például múlt héten a szlovák rendőrség eljárást indított Robert Fico volt kormányfő ellen bűnszövetkezet létrehozásának vádjával, Szijjártó ezt „szokatlan belpolitikai eseményeknek” nevezte. A magyar külügyminiszter azt is hozzátette, hogy a „hírek szerint az ellenzék vezetőjét börtönbe akarják küldeni”. Ehhez a kommentárjához Szijjártó amúgy egy olyan cikket linkelt be, amelyben Fico nyilatkozatát idézik, ahol azt mondja, „ha felakasztva találnak, nem én voltam”. A cikkben csak Fico álláspontja olvasható arról, hogy szerinte politikailag motivált eljárás indult ellene, de arról egy szó sem esik, hogy miért. Szijjártó annak a Ma7.sk oldalnak a cikkét osztotta meg, amely a magyar kormány támogatásával működik.
De emlékezhetünk Nikola Gruevszki esetére is. A volt északmacedón miniszterelnököt hazájában korrupciós vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, ami elől Magyarországra szökött. Gruevszki a magyar hatóságok segítségével menekülhetett el hazájából (hiszen útlevelét bevonták). Magyarországon aztán menekültstátuszt kapott, a Magyar Idők szerint azért, mert a magyar hatóságok bizonyítottnak látták: visszatérése esetén hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát.
Ezek fényében újra elküldtük a minisztériumnak azon kérdéseinket amelyekre nem válaszoltak, valamint szeretnénk megismerni a minisztérium álláspontját arról is, hogy Fico, illetve Gruevszki esetében miért minősítették más országok igazságszolgáltatási gyakorlatát.