A noruz, a tavaszi napéjegyenlőségkor tartott perzsa újév a szeretet, a termékenység és a szellemi megújulás háromezer éves múltra visszatekintő ünnepe, amelyet a Közel-Kelet, a Kaukázus és Közép-Ázsia valamint a Balkán egyes részein tartják.
Szimbolikus teríték, rituális tánc, rokonlátogatás: perzsa újév Irántól Kazahsztánig
Az eső és a hideg ellenére március 21-én hajnali fél négykor a tádzsik fővárosban, Dusanbéban nagy tömeg gyűlt össze, akik egy tábortűz körül üdvözölték a tavaszi napéjegyenlőséget
Bár a noruzt gyakran perzsa újévnek nevezik, az ünnepet Nyugat- és Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, a Balkánon és Dél-Ázsiában is ünneplik
Egy lovaskocsi halad egy dusanbei emlékmű előtt a noruz ünnepségen, amely perzsa nyelven „új napot” jelent
Tádzsik nők énekelnek és zenélnek a reggeli ünnepségeken Dusanbéban
Népviseletbe öltözött nők a noruz ünnepségen Kirgizisztán fővárosában, Biskekben
A komuz, a kirgiz népzene alaphangszere is előkerül ilyenkor
Afgán lufiárus a kabuli noruz idején
Hívők gyülekeznek a kabuli Sakhi Shah-e Mardan szentély körül
Az újjászületést szimbolizáló hét elemből álló tradicionélis teríték, a háft szin egy iráni család teheráni házában
Egy iráni kislány a noruz alkalmából a családja előtt táncol. A háromezer éves noruzt több mint háromszáz millió ember ünnepli világszerte. 2008 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része