Heves vita alakult ki az uniós törvényhozásban, hogy mennyire tekinthető egy idegen országba belügyeibe történő beavatkozásnak az, hogy a magyar kormányközeli csoportok médiát vásárolnak Szlovéniában és Észak-Macedóniában. A Fidesz ugyanakkor a nyugat-európai sajtószabadság miatt aggódik.
Csak a múlt héten döntött úgy az Európai Parlament, hogy napirendjére tűzi a “Magyar beavatkozás a szlovén és észak-macedón médiába” című témát, holott több képviselő már jó ideje szorgalmazza. Ennek a kezdeményezésnek tulajdonképpen az volt a célja, hogy az Európai Bizottság állást foglaljon, esetleg bármilyen vizsgálatot indítson ezzel összefüggésben.
Az illetékes biztos, Vera Jourova nagyon óvatosan közelítette meg a kérdést. Bár hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követik az eseményeket, csak általánosságokban beszélt a sajtó szabadságának, sokszínűségének, függetlenségének fontosságáról. Jourova arról is szólt, hogy ezek az értékek nem csak az uniós tagállamokban, hanem a tagjelölt országokban is fontos ismertetői a demokráciának.
Vera Jourova
Megemlítette, hogy az audiovizuális szektorban léteznek új irányelvek, ezek azonban annyira frissek, hogy számonkérésük még korainak számítana. Bejelentette ugyanakkor, hogy jövő héten az Európai Bizottság bemutatja a “Média és demokrácia” nevű cselekvési tervét, amelynek célja a független sajtó erősítése, támogatása. Jourova nem titkolta, hogy tapasztalati szerint ezen a téren nagyon komoly problémák vannak szerte Európában, az újságírók erős gazdasági és politikai függésről számolnak be. A médiapiac aránytalanságait jellemzi, hogy az európai reklámköltések fele a Facebooknál és a Google-nél csapódik le.
Tőkeáramlás vagy külföldi befolyás?
A vitában jól elkülöníthetően két nagy álláspont kapott hangot. A képviselők egy része szerint a magyar kormányhoz köthető vállalkozások, politikai csoportok folyamatosan megkísérlik befolyásolni az észak-macedón és a szlovén közéletet, különböző eszközökkel. A másik tábor szerint azonban tiszteletben kell tartani a tőke szabad mozgását, ráadásul például Szlovéniában a képviselők szerint a sajtó 90 százaléka baloldali.
A magyar kormánynak két dolgot róttak fel kritikusai:
- a magyar kormánybarát TV2 Média Csoport piaci térnyerését, akik októbertől a harmadik legnagyobb szlovén tévétársaság, a Planet TV irányító részesedését szerezték meg. Ez három tévéadót jelent, amelyek hat százalékos közönségarányt érnek el főműsoridőben. Nem mellékesen, a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa Orbán Viktor egyik legszorosabb európai szövetségesének számít.
- Észak-Macedónia kapcsán pedig a volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki támogatását, többek között sajtótermékek vásárlásával. Gruevszkit korrupció miatt börtönbüntetésre ítélték, a szabadságvesztés végrehajtása elől pedig magyar segítséggel Magyarországra szökött, ahol menekültstátuszt is kapott. Gruevszki Moszkva támogatását élvezte.
Nikola Gruevszki akkori macedóniai kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar Parlament épületében 2015. november 20-án.
Orbán a Kreml ügynöke és Európa megmentője
A témához hozzászóló képviselők közül Romana Tomic (a kormánypárt politikusa) azt mondta, hogy Szlovéniában a balos pártok tartják kézben a sajtó 90 százalékát, emiatt nincs független média. A szintén szlovén, de ellenzéki Tanja Fajon szerint viszont a magyar sajtópiaci akvizíció beavatkozás az ország ügyeibe. Ugyanő arra is kíváncsi, hogy milyen médiafelületeket vásároltak magyar kormányközeli személyek Észak-Macedóniában, hogy Gruevszkit hatalomban tartsák.
Irena Joveva, egy szlovén liberális politikus arról beszélt, hogy a szlovén térnyerést Orbán belső köre fizeti, az EU pedig túl sokat várt a fellépéssel, holott lennének uniós eszközök a folyamat megállítására. Egy francia populista politikus, Dominique Bilde védte meg a magyar miniszterelnököt, szerint Orbánt csak azért támadják, mert nem akarja befogadni a migránsokat és megvétózta a költségvetést. Európának pedig azért kell odafigyelnie a Balkánra, mert nagyon sok dzsihadista érkezik onnan – tette hozzá.
Tineke Stirk holland zöldpárti politikus pedig azt mondta, hogy Magyarország aktívan promotálja az álláspontját, bizonyítékok vannak arra, hogy médiát vásárolnak mindkét országban, szerinte ez ellentétes a jogszabályokkal. Egy másik holland (igaz, magyar származású) képviselő, a baloldali Kati Piri azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök köre már több millió eurót költött ezekre a célokra, az Európai Bizottságnak pedig be kellene avatkoznia, ha az egyik tagállam egy másik belügyeit akarja befolyásolni. Több bolgár képviselő pedig azért intézett heves kirohanásokat a magyarországi törekvésekkel szemben, mert mindez az oroszok pozícióját erősíti a térségben.
A magyar politikusok közül Hidvéghi Balázs (Fidesz) azzal érvelt, hogy vannak olyan cégek, amelyek a médiába fektetnek be, kihasználják a tőke szabad mozgásának lehetőségét. Avagy – tette fel a kérdést – miért nem aggódnak a baloldaliak amiatt, hogy máshol német, osztrák és svéd vállalkozások uralják a sajtópiacot?
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint azonban arról van szó, Orbán Viktor a magyar adófizetők pénzén akar médiát vásárolni, hogy a nemzetközi közegben nagyobbnak látszódjon. Hozzátette, hogy miközben a magyar miniszterelnök reggeltől estig arról beszél, hogy az EU beavatkozik a magyar belügyekbe, Orbán egy pillanatig sem zavartatja magát, amikor más országok szuverenitását sérti meg. “Megálljt kell parancsolni ennek az őrületnek, mert ez az EU alapértékeit veszélyezteti” - zárta felszólalását.
Kiegyensúlyozott sajtót szeretne a Fidesz
Volt egy másik, szintén a sajtót érintő napirend is az Európai Parlamentben. Elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben a képviselők azért aggódnak, mert veszélyben van a média sokszínűsége és elhallgattatják a bíráló hangokat. Megállapítják többek között, hogy kevésbé szabad a sajtó Európában, elítélik az újságírókat érő támadásokat és zaklatást, különösen a politikusok részéről, felszólították az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen mérje fel a kormányzati befolyás mértékét és a tulajdonosi szerkezet átláthatóságát és leszögezik, hogy a kormányzat kezében lévő tömegtájékoztatás és a politikai propaganda ne kapjon uniós forrásokat.
A fentebb már idézett Hidvéghi Balázs fideszes képviselő egy közleményt küldött ebben a témában szerkesztőségünknek, amelyben arról tájékoztat, hogy a frakciójuk is megszavazta az állásfoglalást.
„Nem győzzük hangsúlyozni az ilyen vitákban, hogy milyen fontos a médiatartalmak kiegyensúlyozottsága, az eltérő vélemények megjelenésének lehetősége. Sajnos ma Nyugat-Európában jelentős baloldali médiatúlsúlyt tapasztalunk, egyes kérdésekről szinte nem is lehet szót ejteni. Mindenképpen üdvözlendő, hogy ezzel szemben Magyarországon van lehetőség a jobboldali, kereszténydemokrata gondolatok megjelentetésére is” - írja Hidvéghi.
Emlékeztet arra is, hogy a sok korábbi vádaskodás ellenére Magyarországot nem említi a mostani jelentés. Ugyanakkor konkrét országok nevének említése nélkül a Fidesz által is támogatott dokumentumban az olvasható, hogy a képviselők:
- elítélik „egyes tagállamok kormányainak a kritikus és független média elhallgattatására, valamint a médiaszabadság és -pluralizmus aláásására irányuló kísérleteit”,
- különösen aggasztónak találják a közszolgálati média helyzetét olyan tagállamokban, ahol az „kormányzati propagandává silányult”,
- arra kérik a közéleti személyiségeket és a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az újságírók rágalmazásától (különösen újságírónők esetében),
- megállapítják, hogy ha a médiatulajdon kevesek kezében összpontosul, az a tájékoztatás sokszínűségét veszélyezteti, egyben megnehezíti a félretájékoztatással szemben fellépők dolgát,
- bírálják, hogy egyes kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat.