Az ország európai uniós csatlakozásáról szóló referendum eredménye megnyitja az utat az integráció folyamata előtt, de az „igenek” hajszálvékony többsége nem fogja megkönnyíteni a jelenlegi Nyugat-barát elnök, Maia Sandu dolgát.
Az EU-párti tábor igen szűk győzelme nem épp az az eredmény, amelyben az államfő reménykedett. A volt szovjet tagköztársaságban született, de az Egyesült Államokban is tanult Sandu abban bízott, hogy sikerül majd a népszavazáson meglovagolniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedés keltette infláció visszaszorításából nyert politikai momentumot.
A rendkívül szoros referendumon viszont csupán a szavazatszámlálás legvégén sikerült fordítani, annak ellenére is, hogy a társadalom többsége következetesen támogatja az EU-s integrációt, arányuk néhány héttel ezelőtt is 63 százalékos volt.
Noha az ezzel párhuzamosan tartott elnökválasztást Sandu nyerte, korántsem akkora többséggel, mint várták, ugyanis 42 százalékot szerzett, míg fő riválisa, az oroszbarát Alexandr Stoianoglo volt főügyész 26 százalékot, így második fordulóra is szükség lesz közöttük két hét múlva.
Ehhez kapcsolódóan: Moldovai elnökválasztás: lesz második forduló
Az Ukrajnával határos kelet-európai országban a kettős szavazást meghatározónak tartják a külpolitika jövőbeli irányvonala szempontjából.
Denis Cenusa, a németországi Giesseni Egyetem elemzője nemrég lehetséges „ingaállamnak” nevezte Moldovát, amely az EU- és az Oroszország-párti pálya között ingadozik.
Ugyan az „igenek” népszavazási győzelme nyomán belefoglalhatják az alkotmányba Moldova „európai útjának visszafordíthatatlanságát”, az ennyire szűk többség nem biztosít olyan erős legitimációt Sandu EU-aspirációinak. A szoros eredmény potenciálisan a politikai instabilitás és a tiltakozások új időszakát hozhatja el, máris mindkét oldal újraszámlálást követel és csalást emleget.
Ez a fajta bizonytalanság – és a potenciális instabilitás – még sebezhetőbbé teszi Moldovát Oroszország beavatkozásával szemben. Moszkva ugyanis továbbra is „közel külföldnek” tekinti országot, s több mint több mint ezer katonát állomásoztat a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban.
Your browser doesn’t support HTML5
Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában
Sandu hétfő reggel arról számolt be, hogy „külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok” akár 300 ezer szavazatot is megpróbálhattak megvásárolni.
Makszim Szamorukov, a Carnegie Russia Eurasia Center munkatársa nemrég arra figyelmeztetett, hogy bár Oroszország „eszköztára jelentősen szűkült” Ukrajna megszállása óta, az apró Moldovában egyszerűbb a voksok egy jelentős részének megvásárlása, mint sok más potenciális célpont esetében.
Mivel Moldovában jövő nyáron parlamenti választás lesz, a Kreml valószínűleg tovább fogja fokozni a dezinformációs és beavatkozási műveleteit az oroszbarát erők, például a Stoianoglo vezette Szocialista Párt támogatása érdekében.
Sandunak azonban ezt megelőzően még le kell győznie az elnökválasztás második fordulójában a most 57 éves, oroszbarát többségű Gagauzia autonóm régióból származó Stoianoglót.
Egyes elemzők szerint nem lesz könnyű dolga, s a második fordulóban ellene dolgozhat az is, hogy ilyen polarizált légkörben írta ki a népszavazást.