A mostani tanévre újabb 1610 fővel csökkent a főállású pedagógusok száma a közoktatásban. Ez úgy jön ki, hogy az előző tanév végére több mint 3800 pedagógus lépett ki a rendszerből, miközben alig több mint 2200 pályakezdő pedagógus lépett be. Ez utóbbi szám azért is kifejezetten alacsony, mert öt évvel korábban, 2018 szeptemberében összesen csaknem tízezren kezdték meg a pedagógusképzést. A PDSZ szerint csak tanárból mostanra több mint húszezer fő hiányzik már a hazai közoktatásból.
A 2023/2024-es tanévben 2231 újonnan belépő, pályakezdő pedagógus állt munkába a magyarországi a köznevelési intézményekben – közölte az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére.
Nem akarnak tanárnak menni a tanár szakosok
A pályakezdők száma egyrészt azért nem túl magas, mert öt évvel korábban, 2018 szeptemberében összesen csaknem tízezren kezdték meg a pedagógusképzést.
Ehhez kapcsolódóan: Csehországban olyan volt a figyelmeztető sztrájk, hogy egy napig teljesen bezártak az iskolák, az gyorsan hatott is.
Azaz kevesebb mint negyedük lett öt évvel később a magyar közoktatásban pedagógus. Hozzá kell tenni, hogy ez egyébként nem üt el a korábbi évek arányaitól.
A brutális tanárhiány erősen súlyosbodott
A lap megnézte azt is, hogy a közoktatásnak bármilyen okból búcsút mondó pedagógusokat mennyire tudták pótolni az új belépők.
Nos, a a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mostani tanévre 1610 fővel csökkent a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma az előző tanévhez képest, ami azt jelenti, hogy az előző, 2022/2023-as tanév végére
több mint 3800 pedagógus lépett ki a rendszerből valamilyen okból, őket pedig nem sikerült pótolni
a pályakezdőkkel sem.
Az arány azonban egyelőre kedvezőbb, mint előzetesen várni lehetett. A tanári munkafeltételeket érdemben nehezítő, tavaly nyártól érvényes státusztörvény előtt több mint ötezer pedagógus jelezte névvel és aláírással, hogy az új törvény miatt be fogja adni a lemondását.
Korábbi cikkünk a témában: Lakner Zoltán: „Nemzedéknyi időt vesztegettünk el az oktatásban”
A pedagógusok szeptemberben nyilatkozhattak arról, ha nem szerettek volna tovább dolgozni a státusztörvény hatálya alatt. Ők még november végéig tanítottak, ezért a decemberi számok lesznek igazán mérvadók.
A pedagógushiány 2015 óta több tízezres nagyságrendű problémává vált.
Az elmúlt években a magyar tanárok munkakörülményei jelentősen romlottak, miközben a reálbérük is jelentősen csökkent, amióta a kormány elválasztotta az alapbérüket a minimálbértől, és inkább eseti béremelést kívánt adni.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a következő öt évben várhatóan mintegy 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb.
„Ez akkora tőrdöfés, amit egy rendszer sem tud túlélni” – fogalmazott tavaly szeptemberben.
A PSZ szerint adatai szerint minden ötödik általános iskolában tanít képesítés nélküli pedagógus is, és minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány újra látványosan kidobta az ablakon a tanárok követeléseit, megpróbálhatják újra a sztrájkot
A másik nagy szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is igen komoly tanárhiányról számolt be.
Nagy Erzsébetnek, a PDSZ ügyvivőjének szintén szeptemberi elmondása alapján sok helyen alsós tanítókat küldenek felsősöknek szakórát tartani olyan tantárgyakat, amelyekre nincs képesítésük, 7. és 8. osztályba is beosztanak alsós tanítókat. A napközis tanárok már délelőtt is tanítanak, a helyükre pedig iskolatitkárokat osztanak be.
„Ezek azok a jelek, amelyek jelzik, hogy elképesztő szakemberhiány van” – jelentette ki Nagy Erzsébet.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akarhatják mérni a magyar tanárokat? Érdemes-e?