Tarr Zoltán: „Nem Brüsszelből lehet ezt a rezsimet leváltani”

Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője (b) és Tarr Zoltán, a párt EP-delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2024. július 16-án

Több javaslatot is vizsgálnak, hogyan tudna Magyarország hozzáférni a befagyasztott forrásokhoz – nyilatkozta a Szabad Európának Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője, aki szerint a miniszterelnök erőltetett nemzetközi és európai szerepvállalással igyekszik – sikertelenül – kiegyensúlyozni otthoni sikertelenségét.

Bizonyos körökben divatos sóhivatalnak nevezni az Európai Parlamentet. Két hónappal képviselői mandátumának megkezdése után hogy látja, valóban egy sóhivatalban dolgozik?

Szerintem az a lényeg, hogy ki mire akarja használni a parlamentet. Számunkra egy valós eszköz, nem valamiféle gittegylet vagy sóhivatal. Többek között arra lehet jó, hogy Magyarország visszakerüljön, a mi pártunk pedig bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe. Az EP-ben nagy számban előfordulnak politikai nehézsúlyúak: korábbi és leendő miniszterelnökök és hazájukban meghatározó szerepet játszó politikusok is. Más kérdés, hogy az EU-ban szerteágazó érdekeket és szempontokat kell összeegyeztetni, ami megnehezíti, lassítja a működést. Mi azt érezzük, hogy Magyarország teljesen a partvonalra szorult az EU-ban, előfordul, hogy már nézőként sincs jelen a folyamatokban az igazán fontos egyeztetéseknél. A legjelentősebb pártcsalád, az Európai Néppárt befogadott bennünket, ott ülhetünk számtalan olyan megbeszélésen és ülésen, amelyek az EU és Magyarország számára lényegesek. Mi ebben nagy lehetőséget látunk. Igyekszünk úgy hozzáállni, hogy ezt egyrészt ne sóhivatalnak tekintsék, másrészt próbálunk információkat megosztani hazafelé.

Mi alapján állítja, hogy Magyarország kiszorult a partvonalra, és már nincs érdemi hatása a folyamatokra? A kormánypropaganda éppen ennek az ellenkezőjét sulykolja, azt, hogy Orbán megkerülhetetlen szereplő Európában.

Ez elsősorban azon látszódik, hogy Magyarország soha nem a megoldás, hanem a probléma részeként merül fel. Nem azt látjuk, hogy az ország konstruktív hozzáállásával és kreativitásával veteti észre magát, hanem azzal, hogy rendszeresen valamilyen problémát, nehézséget okoz. Gátolja a közös cselekvést, olyan érdekeket hoz be és képvisel, amelyek az EU számára idegenek. Ezzel folyamatosan szembesülünk. Másrészt a pártunk és képviselőink iránt megnyilvánuló pozitív várakozás is azt jelzi, hogy van egy hiátus, igény, ami abból fakad, hogy a Fidesz megüresedett helyén vákuum keletkezett.

Sajátos helyzetben van a Tisza, hiszen az Országgyűlésben nem ülnek ott a képviselői, az EP-ben viszont igen. A pártja célja 2026-ban a Fidesz leváltása. Hogy lehet ezt így féloldalasan, csak az EP-jelenléttel elérni?

Az Európai Parlamentből ezt nem lehet elérni, ez téves felfogás. Kizárólag Magyarországról lehet igazi változást elérni, otthonra fókuszálva. Az EP egy mérföldkő azon az úton, ami egy esetleges kormányváltáshoz és egy más Magyarországhoz vezet. Adott egy célt a mozgalomnak, ez egy tanulási, fejlődési lehetőség számunkra. Segíti a céljaink elérését, de nem innen lehet a rezsimet leváltani.

Az EP-ben a nagypolitika mellett a szakpolitika is legalább annyira fontos. Hogyan tud egyszerre két lovat megülni egy hétfős delegáció, amelynek ráadásul ilyen ambiciózus tervei vannak?

Úgy, hogy a munkánk fókusza alapvetően Magyarország. Olyan témákat igyekszünk felvállalni Brüsszelben, amelyek magyar szempontból fontosak. Úgy próbálunk jelen lenni, hogy ne tévedjünk el az európai jogalkotás útvesztőjében, hanem a témákban elmélyedve olyan lépéseket tegyünk, amelyek otthon változást tudnak elérni. Igyekszünk teljes mértékben dolgozni és itt lenni, de a mi számunkra az a fontos, hogy az itt folyó munkából Magyarország és a polgárok profitáljanak.

Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyre és oktatásra költenék a magyarok a legtöbb uniós forrást

Szerda délelőtt először adódik a pártjának lehetősége arra, hogy közvetlenül is megszólítsa és elővegye a magyar miniszterelnököt. Hogyan próbálják a rendelkezésre álló szűk időt kihasználni arra, hogy jól megszorongassák Orbánt? (Hétfőn Orbán Viktor bejelentette, hogy az árvízi védekezés miatt elhalasztotta az Európai Parlamentben esedékes felszólalását – a szerk.)

Nem akarunk visszaélni a helyzettel, ez egy uniós közeg, nem a hazai problémák állnak a középpontban, annak ellenére, hogy a kormány nagyon gyakran nemzetközi fórumokat használ arra, hogy Magyarországra üzenjen. Mi arra törekszünk, hogy úgy interpelláljuk a kormányfőt, ami az európaiak és az EU számára is releváns. Úgy látjuk, hogy a kormány nagyon sok szempontból nem az uniós normák és gyakorlatok szerint működik. Alapvető működési problémák léteznek Magyarországon, amelyek európai kihatása az, hogy van egy nagyon furcsa, demagóg szövegek mentén cselekvő miniszterelnök, aki az otthoni sikertelenségét egy erőltetett európai és világpolitikai szerepvállalással igyekszik kiegyensúlyozni, ami egyre kevésbé sikerül neki.

Mintha bizonyos témákhoz túl óvatosan nyúlna a Tisza Párt, talán azért, hogy ne hagyjon támadási felületet. Ez végső soron nem oda vezet, hogy a Fidesz diktálja a tempót?

Valóban lehet egy ilyen értelmezés, hogy túlzottan óvatosan nyúlunk bizonyos kérdésekhez. Mi alapvetően arra törekszünk – még ha nem is mindig működik tökéletesen –, hogy másfajta megközelítésből, más kontextusban beszéljünk az ukrajnai háborúról, a befagyasztott pénzekről és más ügyekről. Meglátásom szerint a nyugati országok sem mindig jól fogják meg ezeket a kérdéseket. Ezt nem csak mi mondjuk, az európaiak részéről is sok kritika fogalmazódik meg emiatt. Általánosságban az emberek véleményét jobban figyelembe vevő megoldásokon kellene dolgozni, miközben bizonyos értékeket sosem szabad veszni hagyni. Innovatív megoldásokra lenne szükség a politikában.

Vegyünk egy konkrét példát, Ukrajnát, amit elég ellentétesen tálalnak európai és magyar viszonylatban. Mi az, amiben ön szerint a nyugati demokráciák a társadalomtól eltérő megközelítést alkalmaznak?

Az látható, hogy bizonyos módszerek nem vezetnek arra az eredményre, amit reméltünk tőlük. Új megközelítés kell. Ez most a személyes véleményem, nem egy egyeztetett Tisza-párti álláspont, hogy az orosz fenyegetéssel kapcsolatos hozzáálláson egészen bizonyosan több nyugati országnak is lenne mit változtatnia. Be kell látni, hogy az orosz állam a szankciók ellenére is erős, mert kívülről támogatják, vagy kijátsszák a szankciókat. Meg kellene nézni, hogyan lehetne Oroszországot olyan nyomás alá helyezni, ami ténylegesen kárt okoz neki. Érdeke-e az a nyugati társadalmaknak, hogy ezt a kérdést megfelelő komolysággal kezeljék? Láthatóan nem vezet eredményre az, hogy egy háborút finanszíroz a Nyugat, legalábbis úgy tűnik. Nem lehet kérdés az, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát az agressziótól, és ebben támogatni kell, de az emberek alapvetően nem szeretnek háborúzni, nem szívesen költik lőszerre a pénzüket. Egyre több párt érzi Európában, hogy növekszik az igény arra, hogy ennek véget vessenek. Az sem látszik, hogy az EU milyen konkrét lépésekkel haladna a megoldás irányába, milyen módon próbálja kezelni az oroszok fő kritikai észrevételeit, hogyan tudja Ukrajnát előremutató módon támogatni. Egyáltalán tudja-e, és ha igen, tud-e elég hatékony lenni? Bizonyos döntéshozási folyamatokat az EU-ban is meg kell erősíteni, hogy hatékonyabb működésre álljon át.

Ehhez kapcsolódóan: Washingtonba megy Szijjártó Péter – hoppon maradhat az EP, mert pont aznap akarja meghallgatni

Magyar Péter gyakran beszél arról, hogy a Tisza majd visszaszerzi az EU által befagyasztott pénzeket. Hogyan tudja ezt elérni a jelenlegi pozíciójából és a jelenlegi erőviszonyok mellett egy ellenzéki párt?

Több kreatív javaslattal is foglalkozunk, hogy mit lehetne tenni. Most ezeket próbáljuk tesztelni, körbejárni és hozzáértőkkel konzultálni. Biztosan el kell mozdulni ebből az állóháborúból. Bizonyára vannak olyan elemek is, ahol a magyar kormány álláspontja méltányolható, és nyilván vannak olyan pontok, ahol értelmezhetetlen, hogy a kormány miért nem hajlandó elmozdulni. Nekünk az a fontos, hogy kreatív megoldásokkal tudjunk előállni, amelyeket a bizottság munkatársai hajlandók megvitatni, és amelyek segítségével el lehet kerülni a forrásvesztést. Mi nem támogatjuk azt, hogy a magyar kormány kapjon pénzeket, az intézményes korrupció miatt ugyanis ezeknek nagy eséllyel lába kelhet. Azt azonban el szeretnénk érni, hogy az ország megkapja a neki járó összegeket. Még nem tartunk ott, de több olyan lehetőséget is meg kell nézni, amelyben ez az elképzelés testet tud ölteni. Nekünk nincs döntő szavunk, de másokkal együttműködve, bizonyos ígéretek mentén előremozdulhatunk. Ha viszont kormányra kerülünk, azt megígérhetem, hogy pártérdekek, korrupció és ügyeskedés nem fogja gátolni a pénzek hazahozatalát.

Miben látja a fő különbséget a Fidesz és a Tisza Párt Európa-politikája között?

A fő különbség az, hogy mi nem Európa megmondóemberei akarunk lenni, hanem értékes és együttműködő partnerek. Ez egy óriási különbség. Nincs bennünk a Fideszre jellemző pökhendiség és kioktatni vágyás. Másrészről látjuk, hogy nagy szükség van arra, hogy visszakapcsolódjunk az uniós vérkeringésbe, és a megoldás részévé váljunk. Ez az egyik nagy különbség. A másik, hogy nem azt nézzük, hogy mi hogyan tudunk ebből hasznot húzni, hanem azt, hogyan lehet ezt a projektet közösen sikerre vinni. Hogyan lehet elérni, hogy az EU előnyére váljon mindenkinek, nem pedig azt, hogy mit tudunk csak magunknak kivenni belőle.

Felállt már a brüsszeli Tisza-csapat? Olyan hírekről hallani, hogy nem feltétlenül kívánatos személyek a Tiszánál azok, akik korábban más pártoknak dolgoztak.

Igen, bár az asszisztensek egy része még hiányzik. Szempont volt – még ha nem is sikerült százszázalékosan betartani –, hogy ne más pártból érkezzen az asszisztens. Egyrészt mert saját szakmai stábot szeretnénk építeni, másrészt még a látszatát is el akarjuk kerülni annak, hogy információkat szivárogtatnak ki belülről. Számunkra a hazai fókusz a lényeges; a csapat ne csak az itteni, hanem az otthoni munkához is hozzá tudjon járulni. Az valóban előny, ha valaki nem volt párttag. Nincsenek előre megírt irányvonalak, csak egy jól felfogott közös érdek, hogy ha valaki velünk dolgozik, akkor az általunk vallott elvekkel értsen egyet.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU-tól kapott türelmi időt az orosz kőolajtól függés drasztikus növelésére használta a magyar kormány