Minden hónapban fejenként félmillió forintot adományoznak a fizetésükből rászorulókat segítő szervezeteknek a Tisza Párt EP-képviselői – mondta a Szabad Európának Tarr Zoltán delegációvezető, aki ingázni fog Budapest és Brüsszel között. A Tisza Párt református lelkész EP-képviselője arról is beszélt, hogy gőzerővel dolgoznak szakemberek bevonásán és a képviselőjelöltek kiválasztásán, hogy a lehető leghatékonyabb és legtisztességesebb kormányzóképes erőt tudják felmutatni a 2026-os országgyűlési választások előtt.
Három tiszás EP-képviselő szakbizottsági alelnök lett, ön pedig koordinátori és szóvivői posztot kapott egy bizottságban. Hogyan jutottak ezekhez a pozíciókhoz, és mi lesz pontosan a feladatuk?
Az egyes EP-delegációk az Európai Parlament munkájának tartalmi részét végző szakbizottságokban a súlyuknak és létszámuknak megfelelően részesülhetnek pozíciókban. A Tisza Párt delegációja közepes méretűnek számít hétfős tagságával, de sikerült több fontos pozíciót is megszerezni.
Az egyik – és bizonyos értelemben Magyarország számára az egyik legfontosabb – az úgynevezett Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI). Idetartozik többek között a kohéziós politika és a kohéziós források területe. Ebben a bizottságban egy nagyon fontos első alelnöki feladatkört sikerült megszereznünk kollégánknak, Gerzsenyi Gabriellának, aki ezen a területen több évtizedes tapasztalatokkal bír. Magyarország számára pedig a kohéziós források ügye rendkívül lényeges, és éppen ez az, aminek a felhasználásával kapcsolatosan az elmúlt időszakban, illetve az elmúlt közel húsz évben Magyarország nem tudott igazán olyan eredményeket felmutatni, amelyekre szükség lett volna ahhoz, hogy az ország fejlődése megfelelő legyen. Reméljük, hogy a szakmai munkánk segítségével hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy ha a magyar kormány és az Európai Unió közötti vita miatt zárolt források hozzáférhetővé válnak, akkor azok megfelelő módon legyenek elköltve.
Kulja András orvos a környezetvédelmi, klímaügyi és közegészségügyi szakbizottság alelnöke lett, valamint a testület egészségügyi albizottságnak a helyettes koordinátora.
Magyar Pétert az AFCO bizottság alelnökének választották meg. Ez egy alkotmányügyi bizottság, amely az európai uniós megállapodások és szerződések gondozásával foglalkozik; tulajdonképpen olyan stratégiai, az Európai Unió jövőjét illető kérdéseknek az átbeszélése, végiggondolása folyik ott, amelyek aztán idővel meg tudnak jelenni az európai jogalkotásban.
Én a KULT bizottság koordinátora lettem. Ez a testület a kultúra és az oktatás kérdésével foglalkozik elsősorban. A koordinátor az adott bizottság szakmai munkáját fogja össze, annak tartalmáért felelős, azt felügyeli. Egyeztet más bizottságok hasonló felelőseivel azokról a kérdésekről, ahol az egyes bizottságok munkája összeér. Aki egy ilyen feladatot visz, az egyfajta szóvivője is lesz a bizottságnak a pártcsaládjában és az EP-ben. Tehát ez nagyon jelentős és meglehetősen sok munkával járó feladatkör. Az elnökök, alelnökök egyebek mellett az egyes bizottságban a tartalmi kérdések jóváhagyását, illetve a végső napirend megállapítását végzik.
Ezekért a pozíciókért az Európai Néppárt (EPP) frakcióján belül kellett megküzdeni, vagy más körben?
Első körben a pártcsaládok vívnak meg egymással az egyes bizottsági posztokért és egyéb pozíciókért. Ezeket a pártcsaládok a súlyuknak, tehát a választói akaratnak megfelelően osztják le egymás között. Amikor ezek megvannak, onnantól kezdve a pártcsaládon belül zajlik a delegációk közötti egyeztetés. Nekünk a néppárt keretein belül kellett a pozíciókat megszerezni.
Hogyan zajlottak a frakción belül a tárgyalások, és mennyire tartja sikeresnek az elnyert pozíciók számát? Elérték a kitűzött célokat, vagy még többet is?
Úgy gondoljuk, hogy ez egy picit több is annál, mint amit terveztünk, és ez nagy lehetőség a számunkra. Nagyon nehéz, összetett egyeztetések voltak, hiszen amellett, hogy egyfajta erőt kell mutatni, nyilvánvalóan szükség van arra, hogy olyan személyeket jelöljünk az egyes vezető pozíciókra, akik valóban alkalmasak szakmai és emberi tekintetben is a feladatra. Én azt gondolom, hogy a Tisza delegációja olyan, szakmai múlttal rendelkező szakemberekből áll, akikkel bátran beleállhattunk ezekbe az egyeztetésekbe.
Arról lehet-e már tudni valamit, hogy a többi magyar párt bejutott EP-képviselői kaptak-e hasonló posztokat?
Tudomásom szerint nem. Ez egyrészt azért van így, mert az EP-ben bevezettek egyfajta korlátozást a szélsőjobboldali frakciók képviselőivel szemben, ami érinti a fideszes EP-képviselőket is, az általuk létrehozott Patrióták Európáért pártcsaládot. A nagyobb pártok megállapodása alapján a szélsőségesek nem kaphatnak vezető helyeket – mi ezt az elvet egyébként nem tartjuk szerencsésnek –, a két DK-s képviselő pedig a súlyuknak megfelelően nem jutott vezető szerephez. Tehát tudomásom szerint – de még meg kell várni a végső listákat – a Tisza delegációja az egyetlen, amely vezetői posztokat kapott az Európai Parlamentben.
Ön delegációvezető is. Ez pontosan milyen feladatokat jelent? Hogyan változik meg az élete? Mennyit lesz Strasbourgban és Brüsszelben, megkapták-e már az irodáikat?
A delegációvezető képviseli az adott párt delegációját részben a pártcsaládon belül különböző egyeztetéseken – például a mostani bizottsági pozíciókról is komoly egyeztetések voltak. A másik, hogy az EP ülésein a delegáció vezetője kérhet időt egy-egy hozzászólásra, képviseli a delegációt a parlament vezetése vagy adott esetben az Európai Bizottság egyes képviselői felé, tárgyalásokat kezdeményez, ha szükséges, és mindenféle egyéb összefüggésben képviseli a delegációt. Többet utazik, több ülésen kell részt vennie, felügyeli a delegáció működését, meghatározza, hogy az adott szavazáson van-e választási lehetőség, vagy frakciófegyelem van. Tehát meglehetősen sok és széles körű feladatról van szó, sok adminisztrációval, további pluszülésekkel és -munkával.
Mennyire ismerte az uniós folyamatokat, az intézményrendszert? Mekkora kihívás megbirkózni az új feladatokkal?
Bizonyos értelemben teljesen új számomra. Az intézményrendszer működését többé-kevésbé ismertem, de nem minden részletét, és nyilván továbbra is lesz még sok-sok újdonság. Folyamatosan változnak is a szabályok, az EP próbál egyre hatékonyabban működni, tehát átalakulások is várhatók. Sok olyan részlet van a parlament működésével kapcsolatosan, amelyeket még meg kell tanulni, például a szavazások menete. Egy jelentősebb jogszabály esetén nagyon-nagyon sok módosító van, nagyon sok javaslatot kell rövid idő alatt megszavazni. Ehhez óriási előkészület, rengeteg előzetes munka szükséges. Az egyeztetések, amelyekre most elsősorban szükség volt – a politikai egyeztetések a pozíciókról, illetve bizonyos politikai kérdésekről –, ezzel kapcsolatosan voltak korábbi tapasztalataim, még ha nem is közvetlenül politikai, hanem inkább egyházi területen. Több olyan nemzetközi testületben, európai testületben képviselhettem korábban a Magyarországi Református Egyházat, amelynek a működése nagyban hasonlít ennek a testületnek a működéséhez; nagyon sok kompromisszum és egyeztetés, rengeteg szempontot figyelembe vevő, sokszor elég kemény tárgyalások. Ez a része viszonylag ismert volt számomra. Nyilván a személyek nem – most nagyon sok olyan ismeretséget kellett nagyon gyorsan megkötni, amelyek segítettek abban, hogy ezeket az egyeztetéseket ilyen sikerrel tudjuk elvégezni a pártcsaládon belül. Gyakorlatilag reggeltől késő estig folytak a tárgyalások.
Megkaptuk a strasbourgi irodáinkat, hamarosan a brüsszelit is megkapjuk, mert az egyelőre nem állt rendelkezésünkre, ezért az első héten még a folyosón dolgoztunk a táskánkból. Ezeknek az irodáknak a felállítása is nyilvánvalóan sok időt fog igényelni, de ebben már az időközben rendelkezésünkre álló munkatársaink is segíteni fognak.
Egy hónapban két hetet töltünk Brüsszelben, kedd és csütörtök között. Általában egy hét a strasbourgi parlament, a plenáris ülés, és van egy úgynevezett zöld hét, amikor nincsenek hivatalos ülések, ki-ki a maga szakmai munkájával foglalatoskodik elsősorban. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a delegációnk egy része kiköltözik Brüsszelbe, és állandóan kint lesz, így rugalmasabban fognak tudni alkalmazkodni a bizottsági ülésekhez, illetve a parlamenti munka feladataihoz. A küldöttségünk másik része – én is idetartozom – nem költözik ki, hanem ingázik.
Akik Brüsszelben terveznek lakni, azok lakást bérelnek, a többiek pedig szállodában laknak, vagy bérlakásban. Még próbálom kitalálni, hogy mi a jó és hatékony módja ennek, részben a költségek, részben a praktikusság szempontjából.
Ehhez kapcsolódóan: Kirúgták a Magyar Péter demonstrációján felszólaló református lelkészt
Mennyire bőkezű az összeg, amiből gazdálkodhatnak? Meg tudnak-e valósítani abból valami hasznos, látványos dolgot, vagy csak a képviselői munkához adja meg az anyagi fedezetet?
A képviselői juttatások több tételből állnak össze, például Belgiumban képviselőként orvosi ellátásban részesülhetünk. A fizetés otthoni mércével meglehetősen magasnak mondható, amit még kiegészítenek a napidíjak és egyéb juttatások. Továbbá minden hónapban van egy úgynevezett költségtérítés, ami az irodák működtetését, a lakhatási, utazási és egyéb szükséges kiadásokat fedezi. Tehát a bevételeink jelentős része ezekre megy el. Összességében ez egy nagyon biztos megélhetést lehetővé tevő juttatáscsomag, ami valóban lehetővé teszi, hogy az ember elsősorban erre a munkára tudjon figyelni.
Mi úgy döntöttünk, hogy a jövedelmünk egy bizonyos részét minden hónapban felajánljuk egy-egy nemes cél érdekében, ezért szeptembertől rászorulókat segítő magyarországi szervezeteket fogunk támogatni. Őket mindig a Tisza Párt közösségével közösen választjuk ki. Minden EP-képviselő havi ötszázezer forintot ajánl fel a fizetéséből, mert úgy gondoljuk: ha ilyen helyzetbe kerültünk, hogy lehetőségünk van arra, hogy megosszuk a rászorulókkal az erőforrásainkat, akkor ezt megtesszük. Nem azért jöttünk ide, hogy meggazdagodjunk, hogy olyan élethelyzetbe kerüljünk, amely teljesen elválaszt bennünket az általunk képviseltektől, hanem az a célunk, hogy nemcsak a munkánkkal, hanem ilyen módon is segítsük, támogassuk azokat, akik rászorulnak erre.
Akkor ez a 3,5 millió forint minden hónapban támogatást jelent egy hazai szervezetnek?
Így van, ez az, amiről közösen döntöttünk, hogy ezt szeretnénk megtenni a fizetésünkből, mert azt gondoljuk, hogy fontos, hogy ha valamit változtatni szeretnénk, valamit tenni szeretnénk, akkor a munkánk mellett azokból a javakból is próbáljunk erre fordítani, amelyeket a munkánkkal keresünk. Úgy érezzük, hogy ez így helyes. A közös teherviselés is fontos része ennek a munkának.
Látogatócsoportokat is szervezünk az EP-be, hogy a magyarok jobban megismerjék az európai uniós intézményrendszert, ezért iskolai és egyéb csoportokat szeretnénk segíteni abban, hogy eljussanak Brüsszelbe és Strasbourgba. Erre van lehetőség, az EP ehhez biztosít forrásokat. Ezen túl amit mindenképpen szeretnénk, hogy otthon is jelen legyünk EP-képviselőként, ezért szeretnénk különböző eseményeket, rendezvényeket szervezni, ahol tájékoztatást tudunk adni arról, hogy egyébként milyen munka folyik Brüsszelben, hogyan van köze a hétköznapi életünkhöz annak a munkának, azoknak a döntéseknek, azoknak a folyamatoknak, amelyek az Európai Parlamentben történnek az EU különböző intézményeiben.
Magyarország teljesen a perifériára sodorta magát a kormány munkájának köszönhetően. A jelenlegi magyar kormány elszigetelte Magyarországot az Európai Unióban és az európai országokkal való együttműködésben. A mi célunk az, hogy Magyarországot az unióban újra komolyan vegyék és számontartsák, Magyarország érdemben részt tudjon venni a folyamatok alakításában, és az ország hozzájusson az erőforrásokhoz. Megpróbáljuk helyreállítani az európai kapcsolatokat, amelyek abban segíthetnek, hogy Magyarország közép- és hosszú távon vissza tudjon térni az európai végkeringésbe, újra fejlődési pályára állhasson, részt vehessen a formálódó európai közös gondolkodásban például az iparról, az oktatásról, ami ahhoz szükséges, hogy Európa erősen, gazdaságilag megerősödve és egy komoly fejlődési pályára lépve képes legyen az amerikai és az ázsiai versenytársakkal egy méltó és eredményes küzdelemre.
Nekünk elsősorban a pártcsaládunkban, tehát az Európai Néppárt közösségében van lehetőségünk arra, hogy olyan kapcsolatokat építsünk ki, amelyek segítenek abban, hogy Magyarország egy szélesebb hálózat részeként nemcsak a döntésekben, hanem az érdekek érvényesítésében is hatékonyabban jelen tudjon lenni, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult negatív képpel ellentétben egy új, az együttműködésen, a szakmaiságon alapuló együttműködési rendszer tudjon ismét kialakulni.
Ez nyilván nem hetek alatt fog visszajönni. Nekünk most bizalmat kell építenünk itt, az Európai Parlamentben. Azt kell megmutatnunk, hogy igenis, a Tisza Párt valóban más vonalon mozog, egy egészen más megközelítésben foglalkozik a kérdésekkel, mint a jelenlegi magyar kormány és pártjai. Ha ott vagyunk a fontos tárgyalásokon, akkor sokkal nagyobb lehetőségünk és esélyünk van arra, hogy Magyarország számára is kedvező megoldások vagy szabályok szülessenek.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar Péter Budapestre hívta az újraválasztott Ursula von der Leyent
A Tisza Párt eddig megismert arcai most részben Brüsszelbe költöznek, a másik részük is sok időt tölt ott. Honnan lesznek új emberek, akikkel kormányzóképességet lehet felmutatni még jóval a 2026-os választások előtt?
A kormányzóképesség kialakítása egy több összetevős folyamat, részben az európai munkával – most ennek a megteremtésére volt lehetőség az EP-választásokon. Az EP-képviselői munka magas szinten való elvégzésével azt reméljük, hogy azt tudjuk mutatni Európában, de Magyarországon is, hogy kompetens, hozzáértő módon, hozzáértő szakemberekkel a Tiszta Párt részt tud venni a szakmai munkában. Ennek a munkának a Magyarországra tükrözése is folyamatban van, tehát kialakulóban van az a szakmai kör Magyarországon, amelyik nagyon szorosan összedolgozva az EP-delegációval, illetve a körülöttünk kialakuló szakmai stábbal az otthoni munkába is át tudja ültetni az Európai Unióban képviselt szempontokat.
Bár most még kicsit korai erről beszélni, és nem tudok sok konkrétumot elmondani, de a szakmai munkában már részt vesznek azok a kollégák, akik idővel meg fognak majd jelenni a Tisza Párt képviseletében egy-egy szakmai területen. Ez most van folyamatban, és az egyéni választókörzetekben a képviselők kiválasztása is hamarosan meg fog kezdődni. Nagyon törekszünk arra, hogy a lehető legjobban tudjunk támaszkodni azokra a hazai szakemberekre, akik eddig nem tudtak vagy nem akartak a jelenlegi kormánnyal semmilyen közösséget vállalni. Ez folyamatban van, építkezésünk komoly munkával halad előre otthon. Nagyon sok az érdeklődő, nagyon sok jó szakember, komoly közösségi tapasztalattal, szakmai tapasztalattal bíró kolléga van a köreinkben, és azt reméljük, hogy az ő segítségükkel a kormányzóképesség már 2026 előtt rendelkezésünkre fog állni. Készen állunk arra, hogy a már megismert komoly szakemberek bevonásával a lehető leghatékonyabb, legtisztességesebb kormányzóképes erőt tudjuk felmutatni majd a 2026-os országgyűlési választásokra.
Ehhez kapcsolódóan: Alelnökből a Tisza Párt elnökévé választották Magyar Pétert