„Sajnos itt, Magyarországon sokasodnak azok a beruházások, amelyekben az ipari szempontok felülírják a környezeti érdekeket, és ehhez a kormány asszisztál; az emberek bevonása nélkül átír jogszabályokat. Ezeket sok esetben csak a civilek felháborodása és fellépése tudja megakadályozni; mi ebben támogatjuk őket” – így indokolta Aujeszky Nóra Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Programjának munkatársa, miért indított a szervezet környezetvédelmi ügyekre fókuszáló projektet.
Környezetvédelemhez kapcsolódó projektekkel foglalkozol a TASZ-nál. Mióta van zöld része is a jogvédelemmel foglalkozó szervezetnek?
2020 körül kezdtük el érzékelni, hogy egyre inkább fellépnek a polgárok környezetvédelmi ügyekben. Jól lehet környezetvédelmi célokra is hasznosítani a klasszikus aktivizmuseszközöket, amikben mi támogatást adtunk az embereknek (hogyan lehet tüntetni, közérdekű információt kikérni, bejelentést, panaszt tenni).
Láttunk tehát egy kapcsolódási pontot, hogy a környezetvédő civileket tudjuk támogatni jogi eszközökkel is. Ezért kezdett a politikai szabadságjogi projektünk jobban foglalkozni a környezetvédelmi jogok érvényesítésével.
Aujeszky Nóra Ilona jogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának munkatársa
Sok magánszemély fordul hozzánk, és környezetvédelmi egyesületek is. Nagyon hiszünk a közös fellépés erejében, azt tapasztaljuk, hogy valódi változást tud hozni sok esetben; zöldkezdeményezéseknél kifejezetten kedvezményezi a jog az egyesületi fellépést. Sok esetben az egyesületek – ügyféllé válva – beléphetnek különböző eljárásokba, ahol magánszemélyeknek szigorú érintettségi feltételeket szab a törvény.
Úgy tudom, a közelmúltban a civil szervezetek beavatkozási jogát is szigorították. Igaz ez? Azt hiszem, a Védegylet részvételét próbálták megakadályozni a debreceni akkumulátorügyben.
Igen, belekötöttek a debreceni perben a Védegylet érintettségébe, próbálták szűkíteni az egyesület ügyféli jogait, de végül szerencsére a bíróság elhárította a kísérletet.
Tehát egy, a környezetvédelem terén tevékenykedő egyesület – akkor is, ha más településen működik – ügyfélként beléphet egy ilyen eljárásba?
Ez attól függ, hogy mi a hatáskör, amit az alapszabályában megjelölt. Ha egy szervezet alapszabályában az áll, hogy országos egyesület, és hogy környezetvédelemre szakosodott, akkor bármelyik eljárásba beléphet.
Említene néhány ikonikus környezetvédelmi ügyet, amelyekben a TASZ is segített?
Amit mindenképpen kiemelnék, az a pilismaróti sóderbánya ügye. Klasszikus eset: a Dunakanyar festői régiójában, a folyóparti településen engedte volna meg sóderbánya nyitását az önkormányzat, anélkül hogy megkérdezte erről a helyieket. A pilismarótiak egy apró betűs újsághirdetésből értesültek a projektről, és szerveződni, majd tiltakozni kezdtek. Közösséget alkottak, ami aztán egyesületté alakult. Volt tüntetés, petíció, végül népszavazást kezdeményezett az önkormányzat a lakossági nyomás hatására. Mi tanácsadással segítettük a helyieket, részt vettünk a falugyűlésen meg a tüntetésen is, és azt láttuk, hogy ez gyönyörű példája annak, hogy egy lakossági ellenállásból pár személy közös fellépésén keresztül igazi közösségi egyesületi fellépéssé duzzadhat egy kiállás.
Ehhez kapcsolódóan: Pilismaróti polgármester: Ne valósulhasson meg a kavicsbánya!
A júniusi önkormányzati és európai parlamenti választáson több helyen is bejutott a testületbe olyan önkormányzati képviselő, aki egyébként egy-egy helyi környezetvédelmi ügyben volt aktív, például Győrszentivánon, Almádiban stb. Ezek szerint lehet, hogy elindult valamiféle változás ezen a téren?
Igen, mi is ezt tapasztaljuk. A környezetvédelem az egyik legfontosabb közügy, nagyon fontos lenne, hogy a demokrácia valóban megvalósuljon ezen a téren. Az, hogy az emberek adatokhoz jussanak, hogy dönthessenek, be legyenek vonva a döntésekbe, az duplán fontos zöldügyekben, hiszen itt vagyunk az ökológiai válság közepén. Az emberek egyre jobban érzik a saját bőrükön is, hogy változik az éghajlat, hogy elvesztünk olyan fajokat, amik kulcsfontosságúak a túlélésünkhöz. Azt látjuk, hogy aktívabbak az emberek.
Sajnos itt, Magyarországon – a legtöbb megkeresést ilyen ügyekben kapjuk – sokasodnak azok a beruházások, amikben az ipari szempontok felülírják a környezeti érdekeket, a védendő környezeti értékek áldozatául esnek az ipari törekvéseknek, amihez a kormány asszisztál: átír jogszabályokat az emberek bevonása nélkül, sok esetben tényleg egy tollvonással olyan környezetvédelmi előírásokat húzva át, amiket aztán a civilek felháborodása és fellépése mint utolsó mentsvár tud megakadályozni – ebben támogatjuk őket.
Idén tavasszal egy Balatonalmádiban tartott konferencián, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége egyik összejövetelén beszéltél azokról a lehetőségekről, amik a helyiek, a zöldszervezetek rendelkezésére állnak a környezetkárosító beruházások megakadályozására.
A környezetvédelem a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladatköre. Kell lennie mindenütt települési környezetvédelmi programnak, amivel az önkormányzat a helyi környezeti értékek megóvásán dolgozhat; a település vezetésének vannak fontos eszközei a védelemre: ilyen például a helyi védelem alá helyezés.
Három balatoni településen civilek megpróbálták kezdeményezni egy-egy értékes terület természeti védelem alá helyezését. Ezt a jegyző mint helyi természetvédelmi hatóság és az önkormányzat tudja elrendelni.
Ehhez kapcsolódóan: Balatoni Zöld Minimum: így tudnak fellépni az önkormányzatok a partot beépítő nagyvállalkozókkal szemben
Sikerrel jártak a civilek ezekben az esetekben?
Van, ahol igen. Mi úgy segítettünk, hogy közérdekű bejelentéssel fordultunk az önkormányzatokhoz, illetve bizonyos esetekben a kormányhivatalhoz, hogy a védettség, amit a civilek kezdeményeztek, megvalósuljon. Balatonalmádiban sikerült a helyi védelem alá helyezés. Balatonszemesről azt a visszajelzést kaptuk, hogy figyelembe fogják venni a kezdeményezést, várhatóan majd a következő önkormányzat alatt.
A jegyző a helyi környezetvédelmi hatóság, ő hozhat olyan döntéseket például, hogy kivághatnak-e fákat, vagy nem stb. A civil szerveződéseknek is hozzá érdemes fordulniuk ilyen esetekben, mert ő ideiglenesen védelem alá helyezhet például egy területet.
Mennyi időre?
Három hónapra. Azt például, hogy ezalatt milyen munkálatok végezhetők, az önkormányzat maga határozza meg.
Hogyan viszonyul ilyenkor a jegyző hatásköre a kormányhivatal hatásköréhez? Mert az engedélyt sokszor a kormányhivatal adja ki ezekre a projektekre.
A védettség elrendelése önkormányzati hatáskör, a kormányhivatalnak ebbe nem lehet beleszólása. Ha az önkormányzat ezt törvényes módon végzi, az jó, ha rosszul csinálja – például elrendeli a védettséget, de valójában nem védi meg a területet vagy nem biztosítja hozzá az eszközöket –, akkor a kormányhivatal felléphet, hogy az önkormányzat valósítsa meg a védettséget.
A jegyző, illetve a helyi önkormányzat így akár szembemehet a zöldhatóságként működő kormányhivatal engedélyével is? Felfüggeszthetnek egy engedélyes beruházást?
Ha kiemelt beruházásról beszélünk, akkor egy külön kormányrendelet fogalmazza meg, mi történhet, hogyan épülhet az adott projekt. Az önkormányzat pedig mondhatja, hogy védelem alá helyezi a területet.
Tehát még egy kiemelt beruházással kapcsolatban is?
Igen, bár arra még nem láttunk példát, hogy ilyenkor mi történik. Sajnos arra már van példa, hogy hiába helyezte változtatási tilalom alá a területet az önkormányzat, mert ez – ugyanúgy, mint az építési és telekalakítási tilalom – olyan rendelet, amit az önkormányzat hozhat azért, hogy például ne épülhessen be egy terület. Azt kimondja a törvény, hogy ezek a kiemelt beruházásokra nem vonatkoznak, viszont azt nem, hogy helyi védettséggel ne lehetne megakadályozni azt, hogy egy beruházás megvalósuljon. Egy helyi védelem alá tartozó helyen élhet például olyan védett faj, aminek ha baja esik, az valószínűleg a kormányhivatal szemét is szúrná.
Volt már olyan, hogy egy önkormányzat, jegyző leállított így egy beruházást?
Szeged városa beleállt egy egyházi beruházásba: változtatási tilalommal kezdték, aztán rögtön jött egy kormányrendelet, hogy nem lehet változtatási tilalmat elrendelni. Végül mégis akkora felháborodást keltett az ügy, hogy az egyház meghátrált. Sok esetben azt látjuk, hogy a jogalkotás olyan dolgokat ír felül, amiket nem kellene. Ennek ellenére megéri beleállni akár önkormányzatként, mert van, hogy siker koronázza az erőfeszítéseket.
Az Almádiban tartott konferencián arról is beszélt, hogy akár egyedüli állampolgárként is fel lehet lépni a sérelmezett beruházások vagy a természetkárosítás ellen. Ilyenkor milyen lehetőségek vannak?
Általában a közérdekű bejelentést szoktuk javasolni. Ez egy postai levél vagy e-mail is lehet, amiben elmondhatják a polgárok, hogy mi a probléma, és megoldást kérnek rá. Erre harminc napon belül választ kell adni. Érdemes a kormányhivatalhoz címezni, hiszen a kormányhivatal, illetve a nagyon specifikus helyi ügyekben a helyi jegyző foglalkozik ezekkel.
Érdemes adatigényléssel is élni, mert az ilyen beruházásokról sokszor nincsenek nyilvános információk. Az egyik legnagyobb probléma, hogy gyakran a helyieket nem vonják be a döntésekbe, a fejük fölött születnek meg a tervek, és nem kapnak információt. Az adatigénylés lényegében csak egy e-mail, amiben az adatigénylő kijelenti, hogy joga van a közérdekű adatokat megismerni, és felsorolja a kérdéseit.
Helyi népszavazást is lehet kezdeményezni, zöldügyekben ezek kifejezetten sikeresek szoktak lenni. A pilismaróti kavicsbányaügy, amit korábban említettünk, vagy a tatai tó védelmére kiírt népszavazás is civil kezdeményezés volt. Fontos látni, hogy nem azon múlik, hogy elég ember elmegy-e; még ha jogilag érvénytelen is egy népszavazás, attól még komoly hatást válthat ki.
Ha valaki látja, hogy mondjuk az utcája végén olyan beruházás vagy tevékenység indul, ami szerinte károsítja a környezetet, hogyan lehet tiltakozást, népszavazást szervezni? Ha jól tudom, a TASZ-nak külön aloldala és külön projektje van erre részletes tanácsokkal arról, mi a teendő ilyenkor.
Ha egy konkrét beruházásról van szó védett környezeti területen, akkor azt tanácsolom, hogy a helyi önkormányzatnál próbálják elérni, hogy minél hamarabb rendeljenek el építési tilalmat, változtatási tilalmat, ha van erre nyitottság az önkormányzat részéről. A helyi védelem alá helyezésre viszont nem csak az önkormányzat, hanem bárki javaslatot tehet a törvény szerint. Úgynevezett állampolgári bejelentést is lehet tenni bármelyik állami szervnél. A két kulcsszereplő környezeti ügyekben a jegyző és a kormányhivatal környezetvédelmi osztálya. Adott esetben érdemes egyszerre mindkettőhöz fordulni.
Melyek voltak az elmúlt néhány évben a törvénnyel leginkább szembemenő, legfelháborítóbb környezeti ügyek?
Ami még most is zajlik, és nagyon felháborító, az az akkumulátorgyár-ügyek közül az első, a gödi Samsung pere. A bíróság felfüggesztette a tevékenységét, mégis üzemel. A lakosok próbálnak feljelentést tenni a zaj miatt, mert szerintük túllépi a határértéket. Az üzem törvénytelenül működik, így – a kormányhivatallal együtt – szembemegy a bírósági ítélettel. Ez a helyzet demokratikus deficitet okoz, mert az emberek azt látják, hogy a hatóság nem lép fel egy olyan esetben, amikor jogsértően, környezetszennyezően működik egy gyár.
A gödi akkumulátorgyár ügyében szerettük volna megismerni a kormányhivatal és a Samsung Zrt. jelenlegi álláspontját, ám egyik megkeresésünkre sem kaptunk választ.
A Telex májusi cikke az ügy kapcsán idézi a kormányhivatal közleményét (választ nekik sem küldött a cég, sem a kormányhivatal): „Azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges.”
A gödi gyár kapcsán a helyiek érdekeit képviselő Göd-ÉRT Egyesület szerint nincs csökkentett működés, folyamatosak a lakossági panaszok a zajos működés miatt – tudtuk meg Bodnár Zsuzsától, a civil szervezet elnökétől. Emlékeztetett rá: a kormányhivatal úgy értelmezi a cég környezetvédelmi engedélyének felfüggesztését, hogy a gyár korlátozottan működhet, és azt, hogy hogyan és milyen mértékben, azt a hatóság szerint a gyár maga döntheti el.
Azzal megy szembe a bírósági ítélettel a kormányhivatal, hogy nem mennek ki és állítják le konkrétan az üzem működését? Hogyan történne ez a gyakorlatban? A környezeti hatóságnak a rendőrséget kellene felkérnie, hogy kötelezze a gyárat a bírósági ítélet betartására?
A kormányhivatalnak mint környezetvédelmi hatóságnak ilyenkor fel kellene szólítania a gyárat a működés felfüggesztésére, csakhogy ebben az ügyben most az történt (mint a Telex megírta), hogy a kormányhivatal másképp értelmezi a bírósági végzést, mint a környezetvédelmi szakjogász (dr. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója, aki a civileket képviseli az ügyben).
Ehhez kapcsolódóan: Környezeti jogász: Magyarországon nem volt még valódi klímaper
Azt látjuk, hogy környezetvédelem helyett sokszor a szavak csűrése-csavarása folyik a hatóság részéről, az emberekben pedig elvész a bizalom. Ennek talán az az egyetlen jó következménye, hogy az emberek elkezdenek szerveződni és a kezükbe venni a környezet védelmét, ha látják, hogy a hatóság nem teszi meg.
Egy működő demokráciában mind a kettőre szükség van: a lakossági fellépésre és a hatósági kontrollra; a kettő nem helyettesítheti egymást.