Az amerikai törvényhozók azon dolgoznak, hogy elszámoltathatók legyenek a tartalomért a nagy techcégek vezetői. Arra figyelmeztetik őket, hogy szorosabb szabályozást készítenek elő.
A Facebook, a Google és a Twitter vezérigazgatóit alaposan megizzasztották egy csütörtöki bizottsági meghallgatáson ‒ egyrészt azért a szerepért, melyet a cégeik játszottak a Capitolium elleni januári támadásban, másrészt azért, mert kudarcot vallottak a dezinformációk terjedésének ellenőrzésében.
Azokkal a vádakkal szembesültek a cégvezetők, hogy közösségi médiaplatformjaik nem tudták hatékonyan felügyelni a tartalmakat. Több törvényhozó is arra figyelmeztetett, hogy új szabályozás jön.
A meghallgatás hat órán át tartott, a törvényhozók azzal vádolták a platformokat, hogy mindent népszerűsítenek a politikai szélsőségektől a vakcinákat érintő félretájékoztatásig.
A Facebook vezére, Mark Zuckerberg azt mondta a virtuális meghallgatáson a bizottság tagjainak, hogy lehetetlen elkapni minden káros tartalmat anélkül, hogy szabadságjogokat sértenének
„oly módon, amely társadalomként szerintem kényelmetlenül érintene bennünket”.
Ám a bizottsági tagok többségét ez nem hatotta meg, és csalódottságuknak adtak hangot, amiért Zuckerberg, a Twitter-vezér Jack Dorsey és a Google első embere, Sundar Pichai vonakodnak felvállalni a felelősséget a szerepért, melyet platformjaik játszottak abban, hogy január 6-án Trump volt elnök hívei lerohanták a Capitoliumot.
„Hogyan lehetséges nem elismerni azt, hogy a Facebook központi szerepet játszott a Capitolium elleni támadásnál a toborzásban, a tervezésben és a kivitelezésben?” ‒ kérdezte Mike Doyle demokrata képviselő Pennsylvaniából. „Az önök választásai sodorták veszélybe az életünket és a demokráciát.”
Ehhez kapcsolódóan: “A Facebook monopólium, fel kell darabolni”: a közösségi óriás eddigi legfontosabb pere
A republikánusok és a demokraták is változtatnának
A meghallgatás kétpárti konszenzussal ért véget arról, hogy mielőbb új szabályozásra van szükség.
A republikánusok és a demokraták egyaránt változtatni kívánnak a Communications Decency Act, a tisztességes kommunikációról szóló törvény 230. szakaszán, amely megvédi a cégeket a felelősségre vonástól azokért a tartalmakért, melyeket a felhasználók helyeznek el az oldalaikon.
Joe Biden elnök a szabály felülvizsgálatára szólított fel, az egyre növekvő konszenzus még erőteljesebb akciókat sürget a félretájékoztatás és a szélsőségek kiszorítására az online felületekről.
A cégvezetők azokat az intézkedéseket részletezték, amelyekkel ezekre a problémákra igyekeztek válaszolni, beleértve Trump profiljainak törlését a választási csalásról tett hamis kijelentései miatt, vagy olyan posztok százezreinek blokkolását, melyek dezinformációkat terjesztettek a Covid-19-ről.
Pichai, akinek a cége a YouTube tulajdonosa is, azzal vette védelmébe a videómegosztó lépéseit, hogy az a január 6-i felkelés után „hiteles forrásokat” hozott létre, és „eltávolította azokat az élő közvetítéseket és videókat, amelyek megsértették szabályzatunkat az erőszakra történő felbujtásról”.
Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány diktálja, mit lehet mondani és mit nem ezeken a felületeken, akkor olyan szolgáltatókká válhatnak, ahol az emberek egyáltalán nem kérdőjelezhetik meg a kormány tetteit.
„Ez a valóság ma sok országban” ‒ mondta Dorsey.
Dorsey azt tanácsolta, hogy hozzanak létre olyan, mindenki számára hozzáférhető, nyitott protokollokat, melyeket közös sorvezetőként használhatnának a közösségi médiaplatformok, amikor egy-egy tartalom moderálásáról van szó.
De ez a bizottság tagjait nem hatotta meg.
Ehhez kapcsolódóan: Újra online az amerikai szélsőjobb körében népszerű Parler"Elszámoltathatóság lesz”
„Beszéltek, de nem mondtak semmit” ‒ fogalmazott G.K. Butterfield észak-karolinai demokrata szenátor. „Úgy tűnik, a Kongresszusnak kell arra kényszerítenie önöket, akár bírságokkal, hogy jelentős változásokat vezessenek be.”
A bizottság más tagjai azzal vádolták meg a cégeket, hogy algoritmusokat vetnek be, hogy a felhasználókat a legmegosztóbb és szélsőségesebb tartalmakhoz irányítsák, azzal a céllal, hogy az emberek tovább maradjanak fent az oldalakon és ezzel növeljék a profitot.
A cégvezetők tagadták ezt. Szerintük a meghallgatás azt tükrözte, hogy a kérdezők alaposan félreértették, hogyan működnek az algoritmusok.
Bill Johnson republikánus képviselő Ohióból azt mondta a vezérigazgatóknak, hogy „sok önhittséget” érzékelt a körükben, és azzal vádolta meg a cégeket, hogy ugyanazt a stratégiát követik, amit évtizedekkel ezelőtt a dohányipar, amikor üzleti érdekekből olyan tényeket leplezett el, melyek veszélyeztették a közösséget.
„A nagy techcégek lényegében egy meggyújtott cigarettát adnak a gyerekeinknek, és abban bíznak, hogy egész életükre rászoknak” ‒ mondta Johnson.
„A meghallgatás új viszonyt jelez köztünk, akik ma itt vagyunk” ‒ mondta Johnson. „Elszámoltathatóság lesz.”
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország: bekérnék a közösségi oldalak felhasználóinak személyes adatait