A kormánypártok részéről senki nem ment el hétfőn az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésére, a meghívott civilek viszont egy jókora szemeteszsákkal érkezve beszéltek arról a szakemberekkel, mekkora veszélyben van az ország ivóvízkészlete, folyói és vízellátása.
Ljasuk Dimitry a bizottsági ülésen a Tiszáról hozott szeméttel
„Ezt az olajosflakont a Tiszából szedtem ki, meg lehet szagolni. Érezni, hogy még volt benne, amikor a folyóba került” – varázsol elő valóban egy műanyag flakont Ljasuk Dimitry abból a jókora szemeteszsákból, amellyel a Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésére érkezett. A független filmes, környezetvédő aktivista korábban a Tisza-tavon csordogálva és szemétszigeteket kerülgetve mutatta meg a Szabadon stábjának, milyen reménytelen mennyiségű hulladék éri el Magyarország egyik legszebb turisztikai célpontját.
A Tisza-tóra rendszeresen szemétszedő akciókat hirdető aktivista azt mondta: a Tisza hamarosan halott folyó lehet, az Alföld pedig ki fog száradni, ha nem történnek megfelelő lépések a szennyezés felszámolására, még inkább a megelőzésére. Ljasuk Dimitry szerint ehhez kezdetnek célszerű lenne a probléma átfogó kommunikációja, hogy a lakosságban is tudatosuljon, mekkora bajban van a folyó.
Rajta kívül az ülésen részt vettek a Víz Koalíció tagjai, valamint több kutató, szakember, akik helyszíni és laborvizsgálatokra alapozva beszéltek arról, hogy nem csupán a szennyezés, de a szárazság is jelentős veszélyt rejt, nemcsak a környezetre, hanem a mezőgazdaságra is.
Ehhez kapcsolódóan: Románia nyert: elvesztette a kártérítési pert a verespataki aranybányát nyitni készülő cég
Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülésen Gelencsér Ferenc (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Keresztes László Lóránt (LMP), a bizottság elnöke előtt szó volt többek között a már említett műanyag szennyezésről, de a Tisza és több kisebb folyó nehézfém-szennyezettségéről is, valamint az Alföld egyre csökkenő vízellátásáról.
Homoki Andrea, a Víz Koalíció egyik alapítója szerint ha a 2022-es adatoknak megfelelő ütemben zajlik a csőhálózat megújulása, akkor 324 év alatt fejeződhet be. Most kilométerenként egy meghibásodással lehet számolni. Mindemellett az áthaladó víz 22 százalékáért senki sem fizet, ez 17 milliárd forintos veszteséget jelent, miközben folyamatosan romlik a hálózat állapota.
Hantz Péter biofizikus arról beszélt, hogy a romániai zagytározókból és működő vagy elhagyott bányákból érkező nehézfémszennyezés nyomai akkor is megmaradnak, ha a víztisztasági mérések egyébként megfelelők, hiszen lerakódnak, az üledék továbbra is erősen szennyezett marad. A toxikus fémek hatásai lassan, nehezen visszafordítható károkat okoznak, például a férfi meddőségi ráta emelkedésében is lehet szerepük. Azonnali, végrehajtható intézkedés a szakember szerint a bányavizek elfojtása, víztisztítása, a műanyagok esetében pedig a hulladékszállítás, a támogatott gyűjtés és a tudományos kutatások folytatása. Szükség van nemzetközi összefogásra is, hogy a probléma ne keltse kétoldalú konfliktus benyomását.
Fleit Ernő, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének oktatója szóvá tette, hogy a jelenlegi vízmonitoring-rendszer alkalmatlan a megfelelő mérésekre.
Szerinte nagyon fontos lenne meghatározni azokat a forró pontokat, ahol a nehézfémek nagy mennyiségben felhalmozódnak a folyó szakaszán, és figyelemmel követni, tanulmányozni. „A vízben nincs, az már tiszta, az megy Brüsszelbe az országjelentésre, de ami itt marad velünk – az ólom, a kadmium, a cink, a réz –, az befolyásolni fogja az élővilág állapotát” – tette hozzá.
Tímár Gábor geofizikus, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora az Alföld vízellátásának veszélyeztetettségéről beszélve megemlítette: a 2022-es rendkívüli aszály következtében teljesen eltűnt a talaj felső rétegének víztartalma, nullára esett vissza a párologtatási képesség. Ezért szükség lenne a hullámtér kiszélesítésére és a Tisza visszakanyargósítására, valamint meder- és ártér-rehabilitációra.
A jelen lévő ellenzéki politikusok szóvá tették, hogy a kormánypárt távolléte miatt a bizottság határozatképtelen, de a felvetett problémákkal kapcsolatban kérdéseket tettek fel a megoldásra. A szakemberek szerint nem létezik egyetlen gyors, hatékony megoldás, a probléma komplex, ezért egyszerre több területen van szükség a beavatkozásra, de talán az egyik legfontosabb az edukáció és a kommunikáció megerősítése, mert ennek segítségével lehet tudatosítani a lakosságban is, hogy baj van, és szükség van azonnali lépésekre.
Ehhez kapcsolódóan: Hűtők, olajoshordók és rengeteg PET-palack – megállíthatatlanul ömlik a szemét a Tiszába