Egyre több a hamvasztás a koporsós temetéssel szemben, és nagyon megemelkedett azok száma, akik temetés helyett kikérik az urnát, leginkább anyagi okokból. Hazavinni nem jó ötlet a szakemberek szerint, sokan szétszórják az erdőben, a folyóknál és a tavaknál, de akár gyémánt is készülhet belőle. Ezt nyilván nem a szegények választják.
2019 előtt mintegy húsz éven át stagnált Magyarországon a temetések száma, évente nagyjából 130 ezer ember halt meg. A Covid-járvány idején ez felment 148, majd 155 ezerre, azóta a számok kezdenek visszarendeződni a járvány előtti szintre – mondta a Szabad Európának Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (Mateszsz) elnöke.
Országosan hetven százalék urnás, harminc százalék koporsós temetés a jellemző, de jelentős az eltérés a nagyvárosok és a falvak között. Előbbiek esetében kilencven százalék feletti az urnás temetések aránya. Vidéken jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, sok esetben családi sírhelyek vannak, nagyjából negyven-ötven százalékos a koporsós temetések aránya. Ebből jön ki a hetven–harmincas országos átlag – magyarázta Palkovics Katalin.
Jelenleg a koporsós temetés átlagos alapára félmillió forint, a hamvasztásos négyszázezer forint körül alakul a KSH adatai szerint. Ez azonban csak az alapszolgáltatások ára, a virágok, a szónok, a tor költségei nincsenek benne, ahogy a sírhely sem, amelynek árában nagy eltérések mutatkoznak a nagyvárosok és a vidéki települések között. Utóbbi helyeken az önkormányzat vagy az egyház akár ötezer forintért is biztosítja egy sírhely 25 éves megváltását, míg egy nagyvárosban a százezer forintot is meghaladhatja – tette hozzá a Mateszsz elnöke.
„Merjünk arról beszélni, hogy mi lesz velünk, ha meghalunk”
Urnakiadás 2013 óta lehetséges nyilatkozat ellenében, amelyben az elhelyező vállalja a méltó körülményeket és a kegyelet gyakorlását mindenki számára. Sokan elszórják a hamvakat szóróparcellában, erdőben, folyóban, levegőből, sőt gyémántot is lehet készíteni belőle, de altemplomban is elhelyezhetik, vagy ott szórják el a hamvakat. Fülkébe, urnafalba, meglévő sírba is tesznek urnát.
Tapasztalatai szerint nagyon megemelkedett az elmúlt három évben a hazavitt urnák száma, a hamvasztást rendelők negyede kéri ki.
A pénzügyi szervezetek adnak kegyeleti hitelt, amely a személyi kölcsönhöz hasonló, de csak kegyeleti célra lehet elkölteni. A biztosítóknak is vannak ilyen termékeik, ezek az öngondoskodás elemei. Szerinte fontos lenne, hogy az emberek nagyobb hangsúlyt fektessenek erre. Már egyes temetkezési szolgáltatók is kínálnak részletfizetési konstrukciót – tette hozzá. „Merjünk arról beszélni, hogy mi lesz velünk, ha meghalunk. Rengeteg olyan döntést kell hozni traumatizált állapotban, amelynek hosszú távú hatásai vannak, amit utólag megbánhatnak, mert rossz döntést hoznak. Lehet, hogy a nagymama hagyományos temetést szeretett volna, de nem szánok rá annyit, vagy nem tehetem meg, ezért inkább elhamvasztatom. Ebből később pszichés problémák adódhatnak, mert nem úgy cselekedtem, ahogy a hozzátartozók szerették volna.”
Amennyiben a hozzátartozóknak nincs pénzük a temetés költségeire, az önkormányzatok állnak helyt, ez a köztemetés. Ezek számában kisebb emelkedést tapasztalt az elmúlt időszakban.
A Mateszsz elnöke szerint Magyarországon a temetkezés költségei nem nevezhetők magasnak európai összehasonlításban, mert míg itthon egyhavi bruttó átlagbérből kijön egy olcsóbb temetés, addig Nyugat-Európában ez inkább kéthavi bruttó átlagbér.
A kormány tizenegy éve találta ki a sok kritikát kiváltó szociális temetést. Azóta szinte évről évre halasztotta a bevezetését, mígnem idén márciusban elvetették az ötletet. Palkovics Katalin örül a rendelet visszavonásának, mert sok aggályuk volt a megvalósításával kapcsolatban, például balesetvédelmi, közegészségügyi és etikai. Mint mondta, ötven-hetven éve még kalákában temettek az emberek, ma már erre csak kevesen képesek. A hozzátartozó többnyire nem otthon, hanem kórházban hal meg, sokan már meg sem akarják nézni a holttestet, nemhogy előkészíteni, felöltöztetni, ahogy a rendelet előírta volna a rokonoknak.
Szakmai szervezetként tettek kísérletet arra, hogy legyen valamilyen állami támogatás a temetkezéshez. Több ötlettel álltak elő, eddig nem sikerült meggyőzniük a kormányzatot, de nem adják fel, folyamatosan keresik az új lehetőségeket. Többféle konstrukciót ajánlottak, például adókedvezményt, igazodva a kormány támogatáspolitikájához, lehetne a társadalombiztosítás terhére elkülöníteni egy összeget erre célra, vagy plusz egyhavi nyugdíj is szép gesztus lenne – sorolta.
Budapesten tíz temetésből kilenc urnás
A mintegy 130 ezer országos temetésből 10-15 százalék Budapesten történik, ennek 90-95 százaléka urnás – mondta a Szabad Európának Harsányi Andrea, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) alelnöke, a Budapesti Közművek Temetkezési Divíziójának főigazgatója. Elmondása szerint a fővárosban tíz évig, 2013 és 2023 között nem emelték a sírhelymegváltás díját, de még így is magasabbak, mint vidéken. Tizenöt temetőt üzemeltetnek Budapesten 450 hektáron, öt-hatszázezer sírhelyük van hárommillió elhunyttal. A sírhelydíjak szabott árait több mint tíz oldalon keresztül sorolja a Fővárosi Közgyűlés rendelete, az árak a temető lokációjától és a temetőn belüli elhelyezkedéstől függnek.
A magas sírhelyárakra azt mondta: ha például kétszázezer forintot számol 25 évre, az nagyjából havi hatszáz forint, ami így már nem is olyan sok, figyelembe véve, hogy milyen üzemeltetési feladatokat kell elvégezni a temetőben, például az utak karbantartása, illemhely és vízvételi pontok biztosítása, karbantartás.
A halál nem tabu, erről szól a kampányuk, ami az öngondoskodás fontosságát is hangsúlyozza, mert szerinte ennek hiánya is eredményezheti, hogy bizonyos esetekben nem jut pénz a temetésre. Az urnás temetések egyre növekvő számának szerinte is lehet magyarázata az anyagi megfontolás, ami szintén összefügg az öngondoskodás hiányával. Már az iskolában oktatni lehetne osztályfőnöki vagy etikaórán az elmúlás elfogadását. Ahogy a pénz értékét is igyekszünk megtanítani a gyermekeinknek, úgy a temetkezés költségeivel is foglalkozni kellene.
Az állam által meghirdetett szociális temetés bátor gondolat volt, de csak növelte volna a családok lelki terheit, bölcs döntés volt, hogy visszavonták – mondta Harsányi Andrea. Az önkormányzatok által fizetett köztemetéseket nem szegregálják, a kerületek számára ugyan meghatározzák, hogy mely temetőkben és hova temethetnek, de nincsenek elkülönítve a többi sírhelytől. A családok is több esetben választják ezeket a típusú nyughelyeket.
Angyal Eleonóra pszichológus, gyászterapeuta szerint is fontos lenne az előtakarékosság, de akik nagy szegénységben élnek, azok legtöbbször nem tudják megtenni. Sok esetben az önkormányzat csak hamvasztást finanszíroz. A temetkezési szegénység tekintetében óriási az eltérés a megyék között. Ő Győr-Moson-Sopronban dolgozik, ott ez kevéssé jellemző, de Nógrádból származik, ahol jóval nagyobb a szegénység, többen szorulnak segítségre és a legolcsóbb megoldásra. Ez az alaphamvasztás, ami szerinte már 170 ezer forint körüli összegből kijön, majd hazaviszik az urnát. Ez egyre gyakoribb már az alsó-középosztály részéről is a tapasztalatai szerint. Mint mondta, nem jó ötlet otthon tartani az urnát, mert hátráltatja a gyászmunkát, az elválasztó-eltávolító rítust.
Bármilyen szegény egy család, a temetés költségeit megpróbálja előteremteni
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szendrőn évente összesen mintegy száz temetés van, ebből öt-hat alkalommal van szükség köztemetésre. Ilyenkor a legolcsóbb, hamvasztásos megoldást választják, mert erre telik – mondta a Szabad Európának Szaniszló János polgármester. Ez 150-160 ezer forintba kerül az önkormányzatnak, amit később a hagyatékból érvényesíthet, de az a gyakorlat, hogy ilyen esetekben inkább adósságot örökölnek a hozzátartozók, mint vagyont. Amennyiben a hozzátartozók ragaszkodnak az egyházi temetéshez, azt is ingyen megkapják, ahogy a sírhelyért sem kér pénzt az önkormányzat. Mindenkinek adnak temetési segélyt, harminc–ötvenezer forintot számla ellenében – tette hozzá.
Az elmúlt négy-öt hónapban nem volt köztemetésük, jellemzően a téli időszak után fordul elő, amikorra a családoknak elfogynak a tartalékai – tette hozzá. Az a tapasztalata, hogy bármennyire is rossz körülmények között élnek, megpróbálják előteremteni akár hitelből is a temetés költségeit. Az utóbbi időben megnőtt az urnás temetések száma, korábban csak húsz százalék körül volt, de mára egyre többen választják.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem a szomorkodás helye a temető, hanem az emlékezésé” – interjú Révész Renáta Liliána pszichológussal, gyásztanácsadóval