Hat hónappal azután, hogy Azerbajdzsán teljesen visszafoglalta Hegyi-Karabahot az örményektől, a műholdfelvételeken látható, hogy a területen az örmény örökség szisztematikus lerombolása folyik.
2021 júliusában Jala Ahmadova azerbajdzsáni parlamenti képviselő a hegyi-karabahi Keresztelő Szent János-templomban tartott imaóráról posztolt egy képet a Twitterre, hogy demonstrálja az „etnikai és vallási toleranciát” Şuşában (örményül Szusi), amelyet Azerbajdzsán előző évben foglalt vissza.
A XIX. században épült örmény templom ma már nem létezik.
A Keresztelő Szent János-templom a hegyi-karabahi Şuşában egy 2018-ban készült felvételen. A templomot örményül Kanacs Zsam néven ismerték
A Caucasus Heritage Watch nevű elemzőcsoport által nemrégiben közzétett képek azt mutatják, hogy a şuşai templomot, amely az azerbajdzsáni hatalomátvétel óta fel volt állványozva, 2023–24 telén lebontották.
Baku 2020 novemberében vette vissza az ellenőrzést az örményektől a város felett, miután háborút indított a nemzetközileg azerbajdzsáni területként elismert hely visszafoglalására.
A Caucasus Heritage Watch által 2024 áprilisában közzétett műholdfelvételek, amelyeken a Keresztelő Szent János-templom és több környező épület pusztulása látható
A 2024 áprilisában közzétett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a lerombolt templomtól két kilométerre délre egy egész falut a földdel tettek egyenlővé. Egy nagy mecset épül a helyén, ahol egykor az örményül Karintak, azeriül Daşaltı néven ismert település állt.
A képek Daşaltı/Karintak falut mutatják a dózerolás előtt és után. A második képen egy épülő mecset látható. A mecsettől délre lévő épületek valószínűleg azért maradtak meg, hogy szállásként szolgáljanak a munkásoknak az építés idejére
Husik Ghulyan, a Caucasus Heritage Watch vezető kutatója – aki közzétette a Daşaltıról/Karintakról készült műholdfelvételeket – azt mondta a Szabad Európának: „Úgy gondolom, az volt Azerbajdzsán célja, hogy teljesen lerombolja a települést, hogy új falut építsen az azerbajdzsáni belső menekültek vagy más áttelepülők számára.”
A kutató szerint a falu temploma, amely a mecsettől jobbra látható, „még az azerbajdzsáni törvények szerint is védett örökségi objektum (…) valószínűleg ez volt az oka annak, hogy érintetlenül hagyták”.
Egy kép Daşaltıról/Karintakról, amelyet Adam Jones kanadai kutató készített, aki 2015 júniusában a hegyi-karabahi település nevezetes szikláit tanulmányozta
A falu neve azeri és örmény nyelven egyaránt azt jelenti, hogy a szikla alatt, mivel a fölötte magasodó hatalmas sziklákról kapta. A falu több természetes forrásnak is otthont adott, és jelentős mezőgazdasági múltja volt.
Az 1890-es évek végén egy utazó úgy írta le, mint olyan települést, ahol „a föld termékeny, de a termés apró és kevés”. A megfigyelő szerint a helyiek „búzát, árpát, kölest és más növényeket ültettek”. A szovjet uralom alatt egy selyemkészítő üzem és egy elektromosalkatrész-gyár működött a faluban.
Egy helyi Karintakban 2015 júniusában Adam Jones felvételén
A 2020-as, második hegyi-karabahi háború idején a falu kulcsfontosságú csatatérré vált a Şuşáért folytatott harc előtt. A 2021 decemberében készült felvételeken golyónyomok láthatók a házakon, az utcák kihaltak, miután az örmény etnikumú lakosság elmenekült az azerbajdzsáni előrenyomulás elől.
Golyónyomok a falu iskolájának homlokzatán 2021 decemberében
A legfrissebb képek akkor készültek a faluról, amikor Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök ellátogatott ide, hogy felügyelje az új mecset építését. Az Aliyev hivatala által 2023 júliusában közzétett képek azt mutatják, hogy a településen lévő házak még épek, de december végi látogatásának fotóin nem láthatók panorámaképek a tájról, ami arra utal, hogy ekkorra már megkezdődhettek a bontási munkálatok.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök (jobbra) a mecset építkezésén Daşaltıban/Karintakban 2023 decemberében
Ali Mozaffari, egy azerbajdzsáni származású iráni akadémikus, az ausztráliai Deakin Egyetem vezető kutatója szerint az örmény örökség fizikai nyomainak eltörlésére irányuló nyilvánvaló törekvés Hegyi-Karabahban olyan kérdés, amely túlmutathat Azerbajdzsán és Örményország konfliktusán. „Törökország irányításával erős a nyomás egy egységes türk világ megvalósítására, amely kelet felé, a kínai határig terjed – mondta a Szabad Európának. – Az örökség nagyon fontos ennek a geostratégiai víziónak az igazolásához” – folytatta.
Hozzátette, hogy mind Azerbajdzsán, mind Örményország jól dokumentált kulturális pusztítást hajtott végre, de az azeriek „szélesebb körben és szisztematikusabban”.
Második világháborús emlékmű Daşaltı/Karintak településen egy 2015 januárjában készült felvételen
Lori Khatchadourian, a Cornell Egyetem docense és a Caucasus Heritage Watch társalapítója szerint a megfigyelőcsoport 2020 óta eddig tíz örökségi helyszín pusztulását észlelte Azerbajdzsán visszafoglalt területén, és több száz örökségi helyszín felmérésébe kezd. Az azerbajdzsáni Nahicseván exklávé örmény örökségének teljes eltörlését hozta fel példaként arra, hogy mi várható Hegyi-Karabahban.
Az elmúlt hónapokban lerombolt şuşai templom belseje
„Az egyik fontos tanulsága a Nahicseván-ügynek az, hogy egy kulturális örökség teljes eltörlése időbe telik – mondta Khatchadourian a Szabad Európának. – Az örmény kultúra nyomainak eltüntetése egy évtizedbe telt abban a régióban. 1997-ben kezdődött, és legalább 2009-ig, de valószínűleg 2011-ig tartott.”
A kutató szerint Hegyi-Karabah esetében „ez a szomorú történet valószínűleg hosszú éveken át fog tartani”.
A Szabad Európa április 23-án kérte az azerbajdzsáni elnöki hivatalt, hogy kommentálja a cikkben elhangzottakat, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.