Hínárral vennék fel a versenyt a metánnal szemben

A kísérletbe nemcsak Írországnak a szélfútta Atlanti-óceán partvidékéről származó húsz hínárfaját vonták be, de gyűjtöttek a kutatáshoz Norvégiából, Kanadából, Svédországból, Németországból és az Egyesült Királyságból is

Amerikai és ausztrál tudósok már bebizonyították, hogy a vörös moszat akár nyolcvan százalékkal is csökkentheti a metán képződését, ha a kérődző állatok takarmányába kevernek belőle egy kis adagot

Északnyugat-Európa tengerpartjainál egyelőre kevés vörös moszat van, annak ellenére hogy már ráálltak a célzott termesztésére is. Az ír kutatás célja, hogy olyan, helyben természetesen megtalálható hínárokat találjanak, amelyek a vörös moszathoz hasonló hatást tudnak elérni a metántermelés blokkolása terén

Eddig a barna moszatról bizonyosodott be a kutatás során, hogy a vörös moszathoz hasonlóan blokkolja a metántermelő mikrobák működését az állatok bendőjében, de a vörös moszathoz képest jóval kisebb mértékben. A barna moszattal ugyanis csak 11–20 százalékos metánkibocsátás-csökkenést értek el

Kiengednek egy birkát a légzőkamrából, amelyben a metánkibocsátást mérték 2021. szeptember 6-án, miután a kísérlet részeként tengeri hínárból készült adalékanyagot kapott a takarmányába

A tengeri hínárból eddig főleg bőrápoló vagy emberi fogyasztásra alkalmas termékeket előállító helyiek még kivárnak, hogy igény lesz-e nagyobb méretű hínártermesztésre. Ez ellen azonban környezetvédők tiltakoznak, mert félnek, hogy ez felborítaná a tengeri élővilág természetes egyensúlyát

Egy szarvasmarha metánkibocsátását mérik legelés közben 2021. október 7-én, miután tengeri hínárból készült adalékanyagot is kapott a takarmányába

Dr. Steven Morrison (balra), a kutatás egyik vezetője szerint fontos, hogy megtudják, hogy a különböző adalékanyagokra milyen metántermeléssel reagálnak a szarvasmarhák ahhoz, hogy csökkenteni tudják a kibocsátást